Nagy Sándor: Tom Lantos képviselő megbízólevelével érkezett

Interjú Nagy Sándorral, az Amerikai Magyarok Kongresszusi Kapcsolatainak Központja elnökével

2004. augusztus 6., 10:00, 186. szám

A napokban ismét Kárpátalján járt Nagy Sándor, az Amerikai Magyarok Kongresszusi Kapcsolatainak Központja elnevezésű tengerentúli magyar lobbiszervezet elnöke, aki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a beregszászi városi tanács között az egykori törvényszéki palota tulajdonjoga kapcsán kialakult jogi, politikai vitáról tájékozódott.

A washingtoni lobbiszervezet az amerikai magyarság érdekeinek védelme és képviselete céljából jött létre, mely ugyanakkor szívén viseli a Magyarország határain túl, kisebbségben élő magyarok sorsát is. A központ elnöke idén márciusban járt először vidékünkön, akkor az országhatár által kettészakított Nagy- és Kisszelmenc ikertelepülések ügyében.

– Mire szól a Tom Lantos képviselőtől, az amerikai Képviselőház Emberjogi Frakciójának társelnökétől kapott mostani megbízatása? – kérdeztük Nagy Sándort.

– Hiteles információkat kell gyűjtenem a főiskolának átadott, majd két év után visszavett törvényszéki épület ügyében. Ennek érdekében találkoztam a Rákóczi főiskola elnökével, főigazgatójával, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőivel, illetve Zsupán Józseffel, Beregszász polgármesterével és Gajdos Istvánnal, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökével is. A tapasztaltakról tájékoztatom a kongresszusi képviselőket, hogy lehetőségeikhez mérten segítsék a kárpátaljai magyarság megmaradását szolgáló főiskola továbbélését.

– Megtekintette a főiskola leendő otthonát...

– Nagyon jó érzés volt bejárni a megújuló törvényszéki palotát. Az első gondolatom az volt, milyen óriási előrelépés lesz a kárpátaljai magyarság számára, ha valóban ebben a patinás épületben folytathatja nemes munkáját a tíz éve működő magyar főiskola. Ugyancsak lenyűgözött az a nyüzsgés és pezsgés, amit a főiskola jelenlegi épületében tapasztaltam, ahol épp felvételiztek a magyar fiatalok, szinte minden termet és folyosót megtöltve. A főiskola léte bizonyos szempontból a kárpátaljai magyarság egészének érdeme. Emellett a tanárképzés nagyon fontos tényező a kisebbségben élő magyarság politikai szocializációjában.

– Mitől "ügy" az amerikai Képviselőház Emberjogi Frakciója számára egy épület tulajdonjogi vitája?

– Tény, hogy született egy hivatalos határozat, mely alapján a Rákóczi főiskola tulajdonba kapott egy épületet a Beregszászi Városi Tanácstól. Ezek után a magyar adófizetők pénzéből több millió forintot fordítottak az épület felújítására. Két évvel az ominózus határozatelfogadás után ugyanakkor Beregszász polgármesteri hivatala valami miatt megváltoztatta döntését, és elvette a főiskolától az épület tulajdonjogát. Mindez jogi szempontból kételyekre ad okot, továbbá aggodalomra is abból a szempontból, hogy a főiskola léte/nem léte nagyban befolyásolja a kárpátaljai magyarság jövőjét. Egyre inkább az a benyomásom, hogy valójában itt nem csupán jogi problémáról van szó. Az épület elvétele mögött egy politikai csoport áll.

– Előfordulhat, hogy a szelmenci határátkelő mintájára ezt az ügyet is megpróbálja "előmozdítani" az amerikai kongresszus?

– Eddigi tárgyalásaim során olyan információkhoz jutottam, melyek arra engednek következtetni, hogy a világ közvéleményét is meg kell ismertetni a problémával. Sor kerülhet tehát arra is, hogy a kongresszusi képviselők levélben kérjék Ukrajna vezetőinek segítségét a probléma orvoslására.

– Jelenleg milyen más, határon túli magyarságot érintő ügyben lobbiznak?

– Két héttel ezelőtt került sor kongresszusi meghallgatásra Washingtonban a vajdasági magyarok elleni atrocitások ügyében. Ennek eredményeként 13 amerikai kongresszusi képviselő levelet intézett a szerb miniszterelnökhöz, kérve az erőszakhullám megfékezését. Két nappal a meghallgatást megelőzően a szerbiai vezetés hivatalosan is elítélte a vajdasági magyarokat érő atrocitásokat és erőszakot. Ugyancsak határozatot terjesztettünk a Képviselőház Külügyi Bizottsága elé az Erdélyben elkobzott egyházi ingatlanok ügyében, ahol kétezer templom, volt egyházi iskola, közösségi ház van mindmáig állami tulajdonban.

P. Zs.