Egy szociológiai kutatás eredményei

Az áttelepülők nem szorulnak a magyar állam pénzére

Sok-sok milliárd forintba kerülnének Magyarországnak a szomszédos országokból áttelepülők, ha kettős állampolgárok lehetnének - ezzel kampányolt tavaly ősszel a magyar kormány a kettős állampolgárság ellen. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete (Magyarország) által nemrég publikált kutatásból ellenben az derül ki, hogy az elmúlt másfél évtizedben Magyarországra települt magyarok döntő többsége mára megteremtette egzisztenciáját az országban, sőt a munkaerőpiacon helyzete jobb az átlag magyarországi népességnél.

A felmérést Gödri Irén és Tóth Pál Péter kutatók végezték 2001-ben, azon 18 éven felüliek körében, akik a szomszédos államokból bevándorlási engedélyt kaptak Magyarországra (azóta a bevándorlásit felváltotta a letelepedési engedély). A közel 6 ezer engedélyhez jutó egynegyede már öt évnél régebben tartózkodott az országban, míg kétötödük az engedély megszerzése előtti évben érkezett. A letelepedési szándékkal átköltözők több mint 90 százaléka magyar nemzetiségű. Nem igazolódott be a szociológusok azon előzetes feltevése, hogy a magyarok leginkább a szórvány területekről költöznek el. Kiderült: az áttelepültek háromnegyede olyan helységből érkezett Magyarországra, ahol a magyarok teszik ki a lakosság legalább felét. Az áttelepülők inkább a fiatalabbak közül kerülnek ki, s így az otthon maradó társadalom fokozatosan elöregszik. Tóth Pál Péter szerint a jelenlegi migrációs tendenciák folyományaként belátható időn belül a Vajdaság és a Kárpátalja is elveszítheti magyarságának nagy részét.

A felmérés azt mutatja, hogy a bevándorlási engedélyhez jutott 18 éven felüliek több mint kétötöde a 25-34 éves korosztályba tartozik, s az áttelepültek iskolázottsága felülmúlja a magyarországit. Felsőfokú végzettséggel rendelkezik ugyanis 30 százalékuk, míg Magyarországon a diplomások aránya ennek csak a fele. Érettségije van az áttelepültek 36 százalékának, kétötödük pedig szakmával rendelkezik. Több mint egynegyedük angolul is beszél, vagyis arányaiban kétszer annyian, mint a magyar lakosság körében. A kutatás kimutatta, hogy a legtöbben eleve letelepedési szándékkal érkeznek Magyarországra.

Az áttelepülők beilleszkedését segítette magyar nyelvismeretük. Ezt is tekintetbe véve, aránylag hamar megtalálták helyüket a munkaerőpiacon, hiszen a bevándorlók fele az áttelepülés után azonnal talált munkát, s további közel egyharmaduk is hat hónapon belül. Az is igaz azonban, hogy nem mindenki helyezkedett el a végzettségének és a migráció előtti munkakörének megfelelő állásban. Szellemi foglalkozásúaknak csak kisebb arányban kellett a korábbinál rosszabb hellyel beérniük, a szakmunkásoknak viszont Magyarországon sokszor csak betanított vagy segédmunka jutott. A bevándorlók között kevés a munkanélküli, azok nagy része is talált munkát, akik szülőföldjükön munkanélküliek voltak. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy az áttelepülők kétötöde Budapesten és Pest megyében telepedett le, ahol a magyarországi munkanélküliségi ráta is alacsonyabb, mint az ország többi részében. A 2001-ben bevándorlási engedélyt szerzők 56 százaléka pár évvel áttelepedése után már saját tulajdonú lakással bírt Magyarországon, holott ők állampolgársággal még nem is rendelkeztek. Az eddig Magyarországon letelepedett határon túliak tehát képesek önállóan megteremteni egzisztenciájukat, nem szorulnak rá jobban a magyar állam pénzére, mint a magyar állampolgárok általában.

Forrás: HVG hetilap, Magyarország