Az álmatlanságról

Napjainkban egyre többen panaszkodnak, hogy álmatlanságban szenvednek. Így van ezzel egyik olvasónk is, aki arra szeretne választ kapni, mi okozza nála a sokszor napokig tartó álmatlanságot. Kérdéseire dr. Szabó Miklós, az Ungvári Járási Kórház belgyógyászati osztályának főorvosa válaszol.

- Az álmatlanság vagy a rossz alvás az alvászavar leggyakoribb formája. Rövid távú következményei hamar megnyilvánulnak a napi munka során: alacsony hatékonyság, nem megfelelő agyműködés, apátia, aluszékonyság, rossz koncentrációs készség, gyenge fizikai erőnlét, étvágytalanság és rossz emésztés, érdeklődés hiánya és kedvetlenség. Az emberek 10-26 százaléka szenved átmeneti álmatlanságban, és 7-20 százalékuk krónikus alvászavarban. Az álmatlanságban szenvedő emberek nehezen alszanak el, és alvás közben is nyugtalanok. Ez a szervezet számára nem megfelelő alvás, mivel emiatt az ember állandóan fáradtnak, ingerültnek és álmosnak érzi magát.

- Milyen tényezők, szövődmények vezethetnek álmatlansághoz?

- Az álmatlanság mögött több tényező is állhat: a központi vagy a vegetatív idegrendszer megbetegedése, vérkeringési zavarok, maradandó szövődmény agyvérzés után, magas vérnyomás, fáradékonyság, túlhajszoltság, stresszhelyzetek. Olyanoknál is előfordulhat, akik estére koffeintartalmú üdítőitalokat, kávét, erős teát, energiaitalt vagy alkoholt fogyasztanak.

- Miként lehet kiküszöbölni az álmatlanságot?

- Legelőször is ajánlanám, hogy aki álmatlanságban szenved, forduljon családorvoshoz, aki megállapítja, milyen tényező okozza, és felírja a gyógyszereket, amelyek szedésével csökkentik például a magas vérnyomást, ha az okozza a fejfással együtt járó álmatlanságot. Lehetőleg ne folyamodjanak öngyógyításhoz, és ne szedjenek altató gyógyszereket. Ehelyett inkább azt ajánlanám, hogy az álmatlanságban szenvedők próbáljanak ellazulni és relaxálni, lefekvés előtt vegyenek egy jó meleg fürdőt, igyanak meg egy pohár langyos tejet. A túl ingerült idegrendszer megnyugtatására kiválóan alkalmasak a Valeriána-cseppek, melyekből 15-20 cseppet kell bevenni fél órával lefekvés előtt. Akkor se folyamodjanak altatók és nyugtatók szedéséhez, ha esetleg nem segítenek a cseppek (pláne ne a szomszéd tanácsára), mert azokat nagyon hamar meg lehet szokni és később tompul a hatásuk. Enyhe hatású nyugtatókat csak abban az esetben ajánlatos szedni, ha a vegetatív idegrendszerrel vannak gondok, és ebben az esetben csak tíz napra írja elő szedését a családorvos. Fontos továbbá, hogy lehetőleg csak kétnaponta vegyenek be nyugtatót. Nem ajánlatos altatók szedése azok esetében, akiknek másnap a volán mögé kell ülniük, vagy akik a magasban dolgoznak emelvényen, a villamos hálózatok karbantartásán vagy építkezésen, mert az altató jelentős mértékben csökkenti a koncentrálóképességet és a reflexidőt.

bj