Ne halogassuk tovább a metszést!

2012. március 23., 09:00, 584. szám

A gyümölcsfák és a szőlő metszésével, lemosó permetezésével, növényeink trágyázásával kapcsolatos aktuális teendőkről Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdezzük.

– A háztájiban gazdálkodó hobbikertészek gyakorta nem szakemberek. Annál inkább tudni szeretnék, miként metszhetik meg a leghatékonyabban növényeiket, méghozzá úgy, hogy még véletlenül se okozzanak bennük helyrehozhatatlan kárt. Mit tanácsolna nekik?

– Mivel az időjárás manapság megjósolhatatlan, s előfordulhat, hogy a tél után tavasz helyett mindjárt a nyár köszönt ránk, nem tanácsos tovább halogatni a metszést. Általánosságban elmondható, hogy az őszibarack, a kajszi, a szilva esetében úgy metszünk, hogy az utolsó levágott rügy a vesszőn kifelé menő legyen. Az almánál és a körténél több metszési variáció is elképzelhető a fajtától függően. A körte például rendszerint szereti a vezérágas, karcsú orsó típusú metszést. Az almánál sokk függ attól, milyen alanyra lett oltva. A törpe fajtákat, mint például az M 90, vagy az M 26, többféleképpen is lehet variálni, metszeni. A cseresznyét, a meggyet általában nem tanácsos erősen megmetszeni, ahogyan a diót sem. Jártomban-keltemben azt tapasztaltam, hogy a diót, a híres milotai fajtákat is, legfeljebb az első egy-két évben metszik, azután hagyják, hogy fejlődjön úgy, ahogyan a természet alakítja.

A metszés során elsősorban a felfelé törő vízhajtásokat, suhángokat távolítsuk el, s hagyjuk meg azokat a termő vesszőket, amelyek vízszintesen, vagy lefelé nőnek, mert azok hozzák meg – ha nem is idén, hát jövőre mindenképpen – a termőrügyeket.

Most van itt az oltóvesszők megszedésének ideje is. Fóliazsákban hűvös helyen tárolva sokáig egészségesek maradnak az oltóvesszőink. Annál is inkább érdemes beszerezni most oltóanyagot, mivel a kajszin és a meggyen is felfedezhetők a fagykár jelei. Falusi, gazdálkodó embernek nem kell mindjárt a piacra szaladnia egy kis oltóanyagért, beszerezheti azt a saját környezetében, például a szomszédaitól is. Annál is inkább, mert így bizonyosan azokból a fajtákból válogat, amelyek nálunk, a mi viszonyaink között már bizonyítottak.

Minap észrevettem, hogy a szőlő kezd könnyezni, nem halogathatjuk tehát a metszését, különben túl nagy lesz a növény tápanyagvesztesége a meginduló nedvkeringés következtében. Ez utóbb kihathat a szőlő fejlődésére és a termésre is.

– Mikor ültethetünk fát, szőlőt, s mire figyeljünk oda?

– Máris eljött a facsemeték telepítésének ideje. A gondos gazdák mostanára általában már kiásták az ültetőgödröket. Ezután az a feladatunk, hogy készítsük elő az ültetéshez szükséges szerves trágyát. Erre a célra az istállótrágya a legmegfelelőbb, de mostanság egyre nehezebb hozzájutni, ezért azt tanácsolnám a kertészkedőknek, hogy bátran használjanak fel a faültetéshez bármilyen, tehát sertés-, baromfi- vagy akár galambtrágyát is, hiszen igen magas a kálium- és a foszfortartalmuk, nagyon jól felszívódnak. Jegyezzük meg azonban ez utóbbiakkal kapcsolatban, hogy kevesebbet kell adagolnunk belőlük, mint az istállótrágyából. A sertés- vagy a baromfitrágya túladagolása különösen szárazság esetén veszélyes, ilyenkor ugyanis az esővíz által nem oldott trágya megégetheti a facsemeték zsenge, érzékeny gyökereit.

– Ajánlaná-e műtrágya felhasználását azoknak a kiskerttulajdonosoknak, akik nem tudnak szerves trágyához jutni?

– Mindenképpen, hiszen a növényeknek is táplálkozniuk kell. Megfelelő tápanyag-utánpótlás nélkül nem számíthatunk jó termésre. Erre a célra elsősorban az úgynevezett nitroammofoszkát ajánlanám, amelyet sok gazda elsősorban piros színéről ismer fel. Ezt a műtrágyát már most ki kell juttatni a földbe, mert nehezen szívódik fel. A magas nitrogéntartalmú, gyorsan felszívódó műtrágyákat viszont csak közvetlenül az ültetés előtt szórjuk az ültető gödörbe, mert a nitrogén nagyon gyorsan elpárolog belőlük, azaz nem érjük el a kívánt hatást, ami veszteséget, pénzkidobást jelent.

Megjegyezném, hogy az idősebb, nagyobb gyümölcsfák esetében is ajánlatos a gyökerek közvetlen közelébe – tehát nem a talajfelszínre – kijuttatni a műtrágyát, hogy növényeink azonnal hasznosítani tudják a tápanyagokat.

– Mit kell tudnunk a lemosó permetezésről?

– Amint végeztünk a metszéssel, következhet a lemosó permetezés, ha a hőmérő higanyszála legalább 8 fok meleget mutat. A szaküzletekben számos megfelelő készítményt találunk mind a kórokozók, mind a kártevők elleni védekezéshez. A permetszerekhez rendszerint részletes felhasználási útmutatót mellékelnek, amit tanácsos minden esetben alaposan áttanulmányozni alkalmazás előtt. Alapvető szabály, hogy a réztartalmú készítmények nem keverhetők, nem juttathatók ki egyszerre az olajos készítményekkel.

– Használható-e még lemosó permetezésre a DNOC?

– Az Európai Unióban már betiltották a készítményt, nálunk azonban még alkalmazható. Magam is használom, mivel igen jó hatásfokú szerről van szó, azonban alkalmazásakor szigorúan be kell tartani minden előírást a lehetséges mellékhatások miatt. Mindenekelőtt permetezéskor feltétlenül tartsuk be a munkavédelmi előírásokat, vagyis például viseljünk az egész testfelületet lefedő ruházatot, húzzunk kesztyűt, sapkát, szemüveget, gumicsizmát, s légútjainkat is takarjuk el, nehogy belélegezzük a permetet. A hatvannapos egészségügyi kivárási időt is szigorúan be kell tartani, ezért célszerű tavasszal minél korábban alkalmazni a szert. A 60 nap még a fák alatt növő, s a háztájiban nevelt állatokkal feletetett gyomra is vonatkozik. Mindenképpen permetezzünk rügyfakadás előtt, mert a szernek perzselő hatása van.

pszv