Ismét Bethlent méltatta Huszt közössége
Immáron hagyománnyá vált a Felső-Tisza-vidék egykori koronavárosában, Huszton, hogy minden év őszén megrendezésre kerül a Bethlen-nap a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében. Idén október 18-án gyűlt össze Huszt közössége, hogy megemlékezzen az egykori erdélyi fejedelemről, Bethlen Gáborról.
A Bethlen-nap célja az volt, hogy a felső-Tisza-vidéki szórványmagyarságot összegyűjtse, s legyen olyan rendezvénye az itteni magyar kisebbségnek, melyen bemutathatja kultúráját, történelmét, hagyományait, és erősítheti nemzeti identitását. A fesztivál résztvevőinek száma évről évre növekszik, ami arról tanúskodik, hogy a Bethlen-nap nemcsak a magyar közösséget mozgatja meg, de a helyeik érdeklődését is felkelti a magyar kultúra iránt.
A délelőtti órákban a huszti magyarság ökumenikus istentiszteleten vehetett részt a helyi római katolikus templomban. Szulincsák Sándor helyi plébános celebrált misét, majd Józan Lajos református lelkipásztor hirdetett igét.
Ezt követően a jelenlévők együtt meneteltek a bethleni kort megidéző katonákkal. A rendezvény a helytörténeti múzeumnál folytatódott, ahol igazi fesztiválhangulat várta az érdeklődőket.
Hivatalosan Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpthatica igazgatója nyitotta meg az alkalmat. Elmondta, hogy három éve minden éven azt tapasztalják, hogy Huszton szeretik a magyarokat, a helyi közösség jó kapcsolatban él együtt a többi nemzetiséggel.
A helyi szervezők nevében Ljaskó Sándor, a KMKSZ választmányi tagja köszöntötte az egybegyűlteket.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő beszédében elmondta, hogy nincs olyan magyar ember a világon, aki ne ismerné Huszt városát Kölcseynek köszönhetően. Az író, látva a vár romjait, elgondolkodott a történelmen, a hiábavalóságon és arra jutott, hogy az embernek minden körülmények között alkotnia, hatnia és gyarapítania kell a haza érdekében. Az elnök beszélt arról is, hogy a jövő abban nyilvánul meg, ha megismerjük egymás kultúráját, egymás nyelvét, és békében teszünk egymásért. „Bár az országban háború dúl, de akkor lesz újra változás, és akkor lesz siker, ha közösen egy céllal és egy akarattal teszünk a fejlődésért” – mondta Brenzovics.
A köszöntéseket dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a KMPSZ elnöke folytatta. Beszélt a bethleni szellemiségről. Az elnök asszony szerint nemcsak Bethlenről emlékeznek meg, de a város történelmének aranykoráról is, hiszen a fejedelem idejében Huszt városa is virágzott. Orosz Ildikó hangsúlyozta, Bethlen abban volt nagy, hogy felismerte: „Ne várjuk, míg majd megmentenek minket, mi vegyük saját kezünkbe sorsunkat, s mi tegyünk érte.”
A rendezvényen köszöntötte a jelenlévőket Volodimir Kascsuk, Huszt polgármestere, valamint Szalipszki Endre, Magyarország beregszászi főkonzulja, majd Józan Lajos református lelkész mondott áldást. A fesztivál társszervezői a KMKSZ Huszti Alapszervezete, valamint a helyi református és római katolikus egyházközségek voltak.
A köszöntéseket követően színes folklórprogram vette kezdetét. A színpadon felléptek a Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskola tanulói, a viski Szivárvány hagyományőrző tánccsoport, az aknaszlatinai Sóvirág néptánccsoport, a Técsői Hollósy Simon Középiskola Nereszen tánccsoportja. A rendezvény második felében a Tiszaújhelyi Zeneiskola és a Rákóczi-főiskola növendékei is hagyományőrző műsort adtak elő. A programot a péterfalvai Kokas Banda koncertje zárta.
Míg a tribünön egymást váltogatták a különböző hagyományőrző csoportok, addig a civil sátrak különlegességekkel várták a látogatókat. A fesztiválon lehetőség volt arcfestésre, kézműves-foglalkozásokra, bor- és mézkóstolásra, valamint magyaros ételek és italok fogyasztására.
Váradi Enikő
