Az ősz – a szőlő telepítésének időszaka II.

Az elmúlt héten a szőlő ültetési idejének kiválasztásáról írtam, s arról, hogy milyen szempontokat vegyünk figyelembe telepítéskor. Kitértem arra is, hogy mire figyeljünk, hogy jó minőségű szőlőoltványt válasszunk, és milyen ültetési módokat alkalmazzunk. Most a telepítendő fajta kiválasztására térnék ki részletesen.

Kárpátaljára minden tekintetben a sokszínűség jellemző. Ez a szőlőfajtákra is igaz, ezért is nehéz az ültetésre kínált több száz fajta közül kiválasztani a minden tekintetben megfelelőt.

A fajta kiválasztásához először is ismernünk kell a fajták fő értékmérőit. Az értékmérők összessége adja a szőlő termesztési értékét. Az egyes fajták termesztési értékét úgy tudjuk megítélni, ha sorra vesszük a velük szemben támasztott követelményeket. Az ideális szőlőfajtáknak nagy a termésbiztonságuk (fagytűrők, ellenállnak a rothadásnak és a gombás betegségeknek stb.), nem igényesek, kielégítően teremnek, jó minőségű termést adnak, piacosak, szépek csemegeszőlők esetén, illetve jók a borászati feldolgozási mutatóik, ha borszőlőkről van szó. Olyan szőlőfajta természetesen nincs, amely minden felsorolt követelménynek egyformán megfelelne. A számos termesztési értéket meghatározó tulajdonságokat 10 csoportba oszthatjuk: érési idő, növekedési erély, termőképesség, termés minősége, talajigény, ellenálló képesség, ültetvényszerkezethez való viszony, termesztéstechnológiai igény, borászati sajátosságok, csemegeszőlők sajátosságai. A termesztési érték meghatározásához ezeket az értékmérőket külön kell megvizsgálnunk, majd ebből levonni a megfelelő következtetéseket.

A szőlőfajták több nagy csoportra oszthatók. Először is, vannak az európai nemes szőlők és a direkttermő vagy alanyfajták. Az alanyfajták gyökérzete ellenáll a filoxérának, de termése nem minőségi, ezért csak oltásra használjuk őket. Az európai fajták további csoportokra oszthatók felhasználás szerint: vannak csemegeszőlők és borszőlők. A borszőlőknek két típusuk van aszerint, hogy belőlük fehér- vagy vörösbor készül. Nálunk továbbá jellemző a hagyományos régi fajták és az új világfajták jelenléte is. Vidékünkre régóta jellemzőek és jól bevált fajták az Ottonel muskotály, a Traminer, a Leányka, a Királyleányka, az Olaszrizling, a Bakator, a Furmint, a Sárga muskotály, a Zweigelt, a Cabernet sauvignon, a Merlot. Ezeken a fajtákon kívül az utóbbi években sok újfajta is elterjedőben van, ilyen a Bianca, a Cserszegi fűszeres, az Aletta, a Néró, a Medina, a Golubok, a Szeperávé.

A csemegeszőlőknél sokféle csoportosítás képzelhető el. Csoportosíthatunk szín szerint (fehér, rózsaszín, kék és a szivárvány még nagyon sok árnyalata), bogyóforma szerint, származási hely szerint. Vidékünkön talán a legegyszerűbb származási hely szerinti két nagy csoportra osztani csemegeszőlőinket. Az egyik csoportot a régi és új magyar, illetve más Európában nemesített fajták, a másikat az Ukrajna belső területeiről és Oroszországból idekerült új nemesítésű fajták alkotják. A két nagy csoport között sok eltérés figyelhető meg. Az ukrán fajták mind bogyók, mind pedig fürtjeik méretében felülmúlják a magyar fajtákat. A magyar fajták esetében viszont nagy hangsúlyt fektetnek az ízre és a termésbiztonságra, a magyar fajtákra általában jellemző, hogy nemesítésüknél egy muskotályos fajtát is felhasználnak, aminek köszönhetően kellemes, harmonikus ízű fajtákat kapnak. A magyar fajták nemesítésének szigorúbb feltételei vannak, ennek köszönhetően csak olyan fajták kapnak állami elismerést és kerülnek szaporításra, amelyeket több éven át megfigyeltek, termőképességüket tesztelték. Az ukrán rendszer kevésbé ellenőrzött, minek következtében nagyon sok fajtát állítanak elő, ugyanakkor ezek termesztési értéke sokszor elmarad az ígérttől. Ráadásul vidékünk klímája sokkal inkább a magyar klímához hasonló, semmint az ukránhoz, ezért nem minden ukrán fajta érzi itt jól magát. Ezért is hoztam létre egy kísérleti ültetvényt, ahol mára már több mint 140 fajta ukrán és magyar szőlőt ültettem el, amelyeket csak néhány évi termesztés és megfigyelés után szaporítok. Ezeket a fajtákat oltom és ősztől-tavaszig gyökeres szőlőoltványokként megvásárolhatók nálam Benében. Íme néhány nálam jól bevált magyar csemegeszőlőfajta, amelyeket ültetésre ajánlok, szaporítok: Palatina (augusztusi muskotály), Boglárka, Pölöskei muskotály, Cegléd szépe, Esther, Hamburgi muskotály, Kozma Pálné muskotály.

Következzék a felsorolt fajták rövid jellemzése.

Palatina: ígéretes újfajta. Házi kertekben elterjedt. Rövid tenyészidejű, korai fajta, augusztus második felében érik. Erős növekedésű. Termőképessége jó. Évről évre kielégítően terem. Fagy- és téltűrése kiváló. A gombás betegségeknek jól ellenáll. Termésbiztonsága kiváló.

Boglárka: igen korai, augusztus elejétől fogyasztható. Erős növekedésű. Termőképessége gyengébb, mint a Palatináé. Fagy- és téltűrése átlagos. Fürtje és bogyói nagyok, tetszetősek.

Pölöskei muskotály: középérésű fajta, de termése sokáig a tőkén hagyható, szeptember elején szüretelhető. Kettős hasznosítású: csemegeszőlőként hasznosítható, de bora is kiváló, magas cukorfokkal szedhető, intenzív muskotályos illattal. Nagy, vállas fürtjei és igen finom muskotályos bogyói borostyánsárgára érnek, ropogósak. Fagytűrése nem kimagasló, de a gombás betegségeknek jól ellenáll, bőven terem.

Cegléd szépe: középérésű fajta, szeptember derekától érik. Közepes növekedési erélyű. Fagy- és téltűrése jó. Rothadás-ellenállósága kiváló. Fürtje közepes, hengeres alakú. Bogyói közép- nagyok húspirosak. Jól szállítható, színe miatt kellendő.

Esther: igen korai, augusztus elején érik. Megbízhatóan érik. Téltűrése átlagos. A gombás betegségeknek jól ellenáll. Fürtje vállas, nagy. Bogyói hamvaskékek, megnyúltak.

Hamburgi muskotály: késői érésű fajta. Szeptember végén érik. Erős növekedési erélyű. Termőképessége jó. Közepesen fagytűrő. Rothadásra nem hajlamos. Bogyói igen nagyok, gömbölyűek, kék színűek, ropogós szeműek intenzív muskotályos ízzel.

Kozma Pálné muskotály: igen korai érésű fajta. Augusztus elején érik. Közepes növekedési erélyű. Termőképessége jó. Fagytűrése közepes. Rothadás-ellenállósága átlagos. Fürtje átlagos vagy nagy. Bogyói sárgák, megnyúltak, intenzív muskotályos ízűek. Koraisága miatt jól eladható.

Az Ukrajnából származó fajták általában nagyobb fürtűek és nagyobbak a bogyóik is, bár egyes fajtáik nem megbízhatóan teremnek. Felsorolok néhány általam kipróbált és bevált fajtát, amelyeket telepítésre ajánlok: Arkagyija, Lora, Vosztorg, Podarok Zaporizzsja, Krimszkaja Zsemcsuzsina, Flamingó, Alej 2, Viktória, Denal, Ruszmol, Pleven Usztojcsevij, karmakod, Cardinal AZOSZ, Sztrasenszkij, Kodrjánka, Szputnyik, Odeszkij Szuvenyir, Kobzar, Timur. Ezen fajták részletes leírását a következő cikkemben közlöm.

Varga István
benei szőlész-borász,
a„Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója