Évzáró közgyűlést tartott a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége
A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége feladataként, küldetéseként határozta meg a vidék magyar gazdáinak és vállalkozóinak, kis- és középvállalkozásainak felkarolását, a munkahelyteremtést, a szakemberi utánpótlás biztosítását. Ebben a vállalkozói összefogásban a szövetség tagjai közösen, együtt dolgozva próbálják meg kiemelni Kárpátalja gazdaságát abból a mocsárból, amelybe az elmúlt évek ukrán gazdaságpolitikája taszította. A 18 éve működő KMVSZ december 12-én, szombaton tartotta az idei évzáró közgyűlését.
A közgyűlésen megjelent vállalkozókat és vendégeket Pataki Gábor, a szervezet alelnöke köszöntötte, Majd Zán Fábián Sándor református püspök kért rövid imában áldást a közgyűlés munkájára.
A vendégek közül elsőként Babják Zoltán, Beregszász polgármestere köszöntötte a közgyűlést. Beszédében elmondta, hogy advent időszakában mindenki kicsit érzékenyebben, kritikusabban tekint környezetére, ezért a december hava rendkívül jó alkalom az egész évi munka áttekintésére és értékelésére. A polgármester megköszönte a szövetség 2015-ös munkáját. Elmondása szerint Beregszász városának relatíve rohamos léptékű fejlődése a KMVSZ munkájának és segítségének is köszönhető. Továbbá köszönetet mondott a szövetség tagjainak, hogy nem a jelenlegi gazdasági helyzet miatt kialakult „trend”, az elvándorlás mellett döntöttek, hanem itthon maradtak, és munkájukkal továbbra is építik Kárpátalját, egyre jobb körülményeket biztosítva az itt élőknek.
Az szervezet elnöke, Virág László évzáró beszédében pozitívumként könyvelte el a szervezet tagságának folyamatos bővülését. A gyűlés időpontjában a szövetség lélekszáma meghaladta a 220 főt, ám amint arról Virág László tájékoztatott, az évzáró közgyűlésre is érkezett olyan vállalkozó és gazda, aki felvételt kért a szervezet tagságába. Ezt követően az elnök beszámolt a szövetség 2015-ös munkájáról. Mint az kiderült, a szervezet többször képviseltette magát olyan határon túli rendezvényeken, fórumokon, amelyeknek alkalmával sikerült olyan kapcsolati hálózatot kiépítenie, amelyekből a későbbiekben jól profitálhat majd a szövetség tagsága, valamint sikerült olyan rendezvényeket szerveznie, amelyek az itthoni, belső kapcsolatokat mélyítették el. Virág László beszédében többek között kitért a szövetség legrangosabb rendezvényére, a Turul Expóra, amelynek hatására fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a kárpátaljai lótenyésztőknek is részt kellene venniük az anyaországi Nemzeti Vágtán.
A következő évi tervekkel kapcsolatban Virág László elmondta, hogy a következő évben a szövetség legfontosabb szempontja az lesz, hogy megteremtse a kárpátaljai magyarok számára azokat a lehetőségeket, amelyek itthon marasztalják a magyarságot. Célként mutatta be a kárpátaljai feldolgozóipar életre hívásának tervét (mivel a kárpátaljai magyarságnak nincs ilyen ipara), illetve kilátásba helyezte legalább két kárpátaljai konzervgyárral egy megállapodás megkötését is. Az elnök elképzelése szerint az adott üzembe termelő vállalkozó/gazda végső soron „részvényessé válna” és a beszállított termék mennyiségétől függően jutalékot kapna. A szövetség az elnök elmondása szerint létre szeretne hozni a jövőben egy „gépparkot” a határ magyarországi oldalán, ahonnan a gazda ideiglenes használatra hozhat majd be Ukrajnába mezőgazdasági gépeket, amelyeket majd használhat a földjén.
Az elnök beszélt egy esetlegesen megvalósuló iparikender-termesztés lehetőségéről is, amelyet a magyar állam is támogatna.
Az évzáró beszédében az elnök még beszélt egy, a magyar állam által létesített, a jövő éven esedékessé váló pénzügyi forrásról, amely jelentősen hozzájárulna a vidék gazdaságának fejlődéséhez.
Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, ukrán parlamenti képviselő az évzáró gyűlésen tartott beszédében elmondta, hogy örül, hogy a KMVSZ soraiban olyan vállalkozók vannak, akiknek céljuk Kárpátalja fellendítése. Az elnök elmondta, hogy rendkívül fontos, és előremutató, hogy az ukrán parlamentben történő tömegverekedésekkel kontrasztban Kárpátalján szombat délután több mint kétszáz komoly férfi próbál lépéseket tenni a vidék sorsának jobbításáért.
Az elnök a sikeres választások fényében elmondta, hogy az összefogás nehéz, de szükséges és hasznos lépés. Nehéz, mivel rendívül sokféle nézőpontot képviselnek a felek, és ezeket a nézőpontokat roppant nehéz összehangolni, de hasznos és érdemes, mivel „csak az összefogás hoz eredményt” – fogalmazott az elnök.
Az elnök megerősítette azt a jövőbeni, nagy volumenű, a magyar állam által biztosítandó gazdasági támogatást, amely a vidék „vitalizálására” szolgál majd. Brenzovics László ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a lépés logikus, hiszen a magyar állam segíteni akarja leszakított nemzetrészét, illetve Európának sem érdeke, hogy a határainál ilyen mértékű elszegényedés, fejetlenség és visszamaradottság legyen. A KMKSZ elnöke beszédében kitért az Egán Ede-tervre, amely „az egész Kárpátalja fellendülését fogja elősegíteni, mert itt senki sem ellenségünk, közös jövőnk van. Azt szeretnénk, hogy békében, biztonságban éljünk együtt Kárpátalján” – fogalmazott Brenzovics. Beszéde végén megkérte a jelenlévő vállalkozókat, hogy gondolkodjanak azon, hogyan lehet biztosítani a kárpátaljai magyarság megmaradását a saját elképzelésén, vállalkozásán keresztül, amelyhez lehetőség szerint források állnak majd rendelkezésre.
A közgyűlés további részében a kárpátaljai földkérdést vitatták meg a résztvevők. Virág László elmondta, hogy nagy probléma, hogy a több ezer euró értékű földeket áron alul, potom összegekért adják el tulajdonosaik. Iljasovics Viktor jogász a témával kapcsolatban elmondta, az Ukrajnában hatályos törvények szerint nem lehet földet eladni, s minden, a jövőbeni eladás lehetőségét is magába foglaló bérleti szerződés érvénytelen, felbontható. Azt tanácsolta a gazdáknak, hogy ha majd a törvények lehetővé teszik, és mégis eladják a földjeiket, azt akkor is csak kárpátaljai gazdának adják el.
rsz
