Hogyan szabályozható a gyermekláthatás?

2015. november 25., 08:22, 776. szám

 „A törvény szerint milyen gyakran vagyok köteles elengedni a gyermekünket a férjemmel és annak szüleivel, a fiunk nagyszüleivel? Jelenleg ugyanis pokollá teszik az életemet azzal, hogy szinte naponta megjelennek valamilyen indokkal »elkérni« a fiút, holott nekünk is kell, hogy legyen magánéletünk, időnk a zavartalan pihenésre. Ugyanakkor a gyerek neveléséhez anyagilag alig járulnak hozzá. Miként lehetne – például a bíróságon keresztül – rendezni ezt a helyzetet?”

– A hatályos jogszabályok (Ukrajna családi törvénykönyve) kimondja, hogy a szülőknek és nagyszülőknek jogukban áll érintkezni a fiúval, unokával, részt venni a nevelésében, ugyanakkor a szülőnek, akivel a gyermek él, nem áll jogában akadályozni az apát, anyát, nagyapát és nagymamát a neveléssel kapcsolatos jogaik gyakorlásában. Amennyiben felmerülnek ezzel kapcsolatos akadályok, a szülők, nagyszülők kérhetik a bíróságtól ezek elhárítását.

Ami a férjét illeti, a törvény lehetőséget ad arra, hogy konkrét kereteket és szabályokat lehessen szabni a gyermekkel való érintkezésének (a gyermeknevelésben való részvételének):

– közös megállapodás (közjegyző által hitelesített szerződés) útján;

– a gyámhatóságnak a szülők egyikének kérvénye alapján hozott határozatával;

– bírósági határozattal – arra való hivatkozással, hogy a szülő, akivel a gyermek él, akadályozza a másik szülővel való érintkezését (157–159. paragrafus).

Önnek mindenekelőtt arra kell megoldást találnia, miként tudja rögzíteni a levelében leírt állapotokat (a gyakori látogatásokat, a gyermek elvitelére vonatkozó igényeket stb.). Az ilyen tények alátámaszthatók például a szomszédok tanúvallomásaival, de más módon is rögzíthetők. Ezekre az információkra a bíróság előtt lehet szüksége, amennyiben a hozzátartozóknak a gyermek nevelésében való részvételét fogják tárgyalni.

Emellett tanácsos előre megfogalmaznia a saját javaslatait arra vonatkozóan, miként vehetnének részt az apa és a nagyszülők a gyermek nevelésében (például a láthatások száma, időtartama, helye, felté­telei – például kötelező-e az anya jelenléte a láthatások alatt stb.).

Egy erre vonatkozó megállapodást célszerű szakszerűen összeállítani, megindokolva egyebek mellett, hogy az ön által javasoltnál gyakoribb találkozások a hozzátartozókkal miképpen hátráltathatják a gyermek fejlődését.

Ezt az előzetes javaslatot eljuttathatja tértivevényes levélben valamennyi érintett hozzátartozóhoz. Ugyancsak megteheti, hogy kérvényt ír a gyámhatóságnak címezve, amelyhez mellékeli a javaslattervezetét, értesítve a hivatalt, hogy a javaslatot a hozzátartozókhoz is eljuttatta. A további eljárás a gyámhatóság döntésétől, illetve attól függ, miként reagálnak a hozzátartozók az írásos javaslatra. Ha a gyámhatóság határozata nem elégíti ki önt, illetve amennyiben a hozzátartozók nem fogadják el a javaslatot, az ügyben a bíróságnak kell döntenie.

Megjegyezném, hogy a láthatás kérdésétől függetlenül az apának kötelessége kivenni a részét a gyermek eltartásából. A tartásdíj kérdése szintén írásos (közjegyző által hitelesített) megállapodás formájában rendezhető, avagy a bíróság állapítja meg az apa által a gyermek után fizetendő tartásdíj összegét az ön erre vonatkozó keresete alapján.

hk