El kell döntenünk, mik a prioritások

Interjú Orosz Géza beregszászi alpolgármesterrel

2015 őszén a választások után újonnan felállt Beregszászi Polgármesteri Hivatal megkezdte városmegújító munkáját, amelynek eredményeképpen több utcában kicserélték az öreg vízvezetékrendszer csőhálózatát, valamint a református templom melletti parkoló részben sétánnyá változott. Most, hogy átléptünk a következő évbe, remény szerint nem áll meg a munka. Lapunk Beregszász első alpolgármesterét, Orosz Gézát kérdezte az idei célokról, tervekről.

– Az év elején járunk, a központi, járási és városi költségvetések elfogadásának időszaka után. Már kaphatott egy hozzávetőleges képet a városi tanács arról, mire lehet elég az idei büdzsé. Milyen újítások, milyen fejlesztések várhatók Beregszász városában ebben az évben?

– A polgármesteri hivatal fejlesztési koncepcióját már tavaly elkezdte megvalósítani. Ez a terv 2006 óta az első valóban komplex, átgondolt műszaki projekt. Mindenki tudja, hogy a Rozsoskert utca azon szakasza, amely az O. Kobiljanszka és a Lónyai utca között található, tizenhét éven keresztül nem volt karban-tartva. Az elmúlt évben ezen a szakaszon kicseréltük a központi vízvezetékrendszert. Ezt követően a Görbe utca és a Lónyai utca közti szakasz vezetékeivel foglalkoztunk, valamint ugyanitt kiépíttettünk egy csatornarendszert is. Ugyanez történt a Görbe utca egy szakaszán, a Kovács Vilmos utcán, a Szentföld utcán, a régi Zene utcán, a mostani Bartók Béla úton, és a Kinizsi és Tolsztoj utca egyes szakaszain is.

Sok kritikát kaptunk azzal kapcsolatban, hogy miért nem álltunk neki az utak azonnali helyreállításának. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy ameddig az időjárási feltételek nem adottak, nem tudjuk elkezdeni az útszakaszok burkolását, mert ellenkező esetben az utak rendkívül rossz minőségűek lesznek. Hozzáteszem: a felújításokhoz kapcsolódó tervdokumentációk úgy készültek el, hogy azok tartalmazzák az utcák útburkolatának visszaállítását. Terveink szerint erre még ebben az évben sor fog kerülni.

– Mikortól kezdik az említett szakaszok útjainak aszfaltozását, újraaszfaltozását, illetve melyek azok az utcák, amelyek elsőként esnek át az „út-restauráláson”?

– Az Ivano Franko úton visszaállítjuk a kockaköves útszakaszt eredeti állapotába, a Rozsoskert utca esetében viszont csak egy rövid szakasz volt aszfalttal burkolva, ezért az egész utcán teljesen új útburkolatot kell majd lefektetnünk, csakúgy, mint a Kinizsi és a Tolsztoj utcák esetében is. Elsőként a Görbe utca szakaszát tudjuk majd helyreállítani, mivel ott már készen vannak az esőelvezetők, valamint kevesebb munkát vesz igénybe a burkolat helyreállítása. Az Ivano Franko utca macskaköves felületének helyreál­lítása szintén nem vesz annyi időt igénybe, mint egy teljes rekonstrukció.

Mindezek mel­lett tervbe van véve a hármas szivattyúállomás újbóli üzemképessé tétele. Az állomás fő­nyomócsövének nyomás alá helyezésével a Puskin tér, a Borgyár utca, a Sevcsenko utca ház- és lakótömbjeiből származó szennyvíz nem a Vérkébe folyna, hanem a szenny­víztisztítóba, amelyet szintén felújítunk, amint rendelkezésre állnak majd a megfelelő források.

– Várható, hogy még az idén elkezdődik a szennyvíztisztító-rendszer felújítása? Állami vagy külső forrásokra támaszkodna a városi tanács?

– Legfőképpen külső forrásokat próbálnánk bevonni a felújító munkálatokba, de azt még nem tudjuk, hogy EU-s vagy magyarországi pályázatokon keresztül tudjuk majd megvalósítani. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország az utóbbi időkben rendkívül nagy figyelmet fordított a Tisza szennyezettségének csökkentésére, valamint ha megfigyeljük, hogy megyénk nagyobb városainak szennyvízelvezető- és -tisztítórendszere valamilyen szinten kapcsolatban áll a Tiszával és a Latorcával, így – véleményem szerint – esélyes lehet olyan magyarországi–kárpátaljai szennyvíztisztító-projekt kidolgozása, amely megelőzi azt, hogy a kárpátaljai biológiai és egyéb hulladék a Tiszán és a Latorcán keresztül Magyarország felé hagyja el Kárpátalját. De ehhez komolyabb EU-s támogatás szükséges a kárpátaljai és magyarországi települések együttműködésével.

– Jelen pillanatban is tart a művelődési ház belső terének felújítása.

– A régi kultúrházban elsősorban a nézőtéri üléseket cserélik ki, valamint a belső tér arculatát rakják majd rendbe. A művelődési ház egyik súlyos problémája a mellékhelyiségek állapota, amin szintén szeretnénk javítani a felújítás során.

– Mi lesz a sorsa annak a freskónak, amit a mennyezetet borító fémréteg alatt találtak?

– A város vezető építésze megvizsgálta a freskót, majd elmondta, hogy rendkívül rossz állapotban van. Születtek olyan ötletek, hogy egy átlátszó anyaggal fedik majd le, de ezt végül elvetették, így visszakerül rá a művelődési ház eredeti mennyezete, természetesen úgy, hogy a freskónak ne essék baja.

– Már a tavalyi évben is szó volt Beregszász központjában található, az Asztra bolt­együt­tessel szemben lévő park fe­lújí­tásáról. Ebben az évben el­kez­dődnek a munkálatok?

– Igen, lehetséges. Tavaly pályázatot hirdettünk a park felújítására, de sajnos, nem volt annyi jelentkező, hogy elkezdjék a munkálatokat. Idén, a hatályos törvényeknek megfelelően újra pályázatot hirdetünk meg a felújításra, remélhetőleg lesz pályázó és elkezdődhetnek a munkálatok, de még így sem biztos, hogy az év végére sikerül befejezni a park renoválását.

– Milyen egyéb tervekkel készül erre az évre a városi tanács?

– Év elején nem lehet konkrétumokról beszélni. Jelen pillanatban az elsődleges cél a város vízvezetékrendszerének a korszerűsítése és a szennyvíz- és esővízelvezető-rendszer betelepítése olyan házakba és lakásokba, ahol eddig nem voltak. A vízellátórendszer nagy része több mint negyvenéves csövekkel működik, ezek a csövek ez idő alatt rendkívül rossz állapotba kerültek. Hiába készülünk előzetes fejlesztési tervekkel, amennyiben valahol ez a rendszer meghibásodik, egyes esetekben súlyosan, el kell halasztanunk azt, amit éppen akkor csinálunk, és sürgősen meg kell javítanunk a meghibásodott vezetéket, mert ellenkező esetben az egész város vízellátási problémákkal küzdene. A csövek lecserélése és a szennyvízelvezetés rendszerének megfelelő kidolgozása és felmérése, majd kivitelezése rendkívül sok időt és pénzt igényel.

– A legnagyobb városképromboló látvány a Vérke és a partjának állapota. Mi a helyzet a Vérke-kanálissal? Számíthatnak arra a város lakói, hogy ebben az évben elkezdődik a tisztítása?

– A költségvetés bevételi részében van megközelítőleg 160 ezer hrivnya, amelyet fel lehet használni ilyen célra. Ahhoz, hogy a kanális 10 kilométeres hosszából teljesen eltakarítsuk az iszapot, ez az összeg nagyon kevés. Másrészt a költségvetésből ekkora pénzösszeget erre fordítani addig, ameddig meg nem oldódik a város szennyvízelvezetésének a problémája, felesleges és értelmetlen, mivel több háztartás és intézmény szennyvize a Vérkébe folyik. Ebből is látható, hogy szükséges az, hogy eldöntsük, mik a prioritások, és jelenleg a közművek kiépítése és helyreállítása az elsődleges.

Szaniszló Róbert