„Ha elfelejtjük hagyományainkat, mit sem ér a mai fellépésünk”

Kárpátaljai Magyar Betlehemes Találkozó

A KMKSZ az idén immár XXII. alkalommal rendezte meg a Kárpátaljai Magyar Betlehemes Találkozót, melyen tizenkét betlehemes csoport mutathatta meg, miként őrzik ezt a karácsonyhoz kötődő szép, régi néphagyományt.

A rendezvényt Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára nyitotta meg, bemutatva a zsűri elnökét, dr. Kész Margitot, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát, néprajzkutatót és a zsűri tagjait: Kalanics Évát, a Salánki Mikes Kelemen Középiskola történelemtanárát, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnökét, valamint Tarpai Viktóriát, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) művésznőjét. Majd szólt az adventhez és a karácsonyhoz kapcsolódó hagyományokról, az adventi koszorúról, a kántálásról, a betlehemezésről. Megjegyezve, hogy a betlehemes csoportokban fellépő álarcos pásztorok a hagyomány szerint az ártó szellemeket űzték el az álarcaikkal, ezért is viselték magukon azokat. Végezetül pedig azt kívánta a megjelenteknek, hogy békesség, szeretet uralja szívünket, s ez a két érzés hassa át a karácsonyra való felkészülésünket.

Csizmár Sarolta, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács alelnöke a hagyományok megőrzésének fontosságát ecsetelte. Mint kifejtette, a hagyomány olyan, mint egy virágpalánta, melyet ha öntözünk, kivirágzik. Éppígy kell ápolni hagyományainkat, hogy ez a mi kis kárpátaljai magyar közösségünk kivirágozzon, mert a hagyományőrzés a közösség megmaradásának egyik alappillére. A karácsonyról szólva pedig kiemelte: fontos, hogy a szeretet ünnepe legyen, s aki csak teheti, jöjjön haza, hogy együtt ünnepeljen szeretteivel. Az ünnepet pedig kezdjük az Isten házában.

A felszólalásokat követően a Kossuth téren felállított szabadtéri színpadra léptek a betlehemes csoportok: a Mezőkaszonyi Középiskola Hagyományőrző Csoportja, a Nagydobronyi Középiskola Betlehemes Csoportja, mely Kárpátalját képviselte az idei Debreceni Nemzetközi Betlehemes Találkozón. Fellépett a Sárosoroszi Hagyományőrzők „Kökörcsin” Csoportja, a gálocsi betlehemes műsort bemutató Nagymuzsalyi „Tárogató” Hagyományőrző Csoport, majd a Benei 14. Sz., II. Rákóczi Ferenc Cserkészcsapat, a Mezőgecsei Görögkatolikus Betlehemes Csoport, mely csillagforgatást is bemutatott, a Kígyósi Református Hagyományőrző Csoport, a Badalói Betlehemes Csoport, a KMKSZ Csetfalvai Alapszervezetének Betlehemes Csoportja, illetve a Beregújfalui Felnőtt Betlehemes Csoport. Felkészítője, Tóth Bertalan megszívlelendő gondolatokat osztott meg a hallgatósággal arról, hogy sok mai fiatal „el vannak telve” a komputerrel, s nem törődik a hagyományainkkal, melyeket pedig tovább kell vinnünk, hogy magyarságunkat is megőrizzük. „Ha viszont elfelejtjük hagyományainkat, mit sem ér a mai fellépésünk…” – szögezte le.

Utolsóként – de messze nem utolsósorban – a Tiszacsomai KMKSZ-alapszervezet Betlehemes Csoportja mutatkozott be. Majd a zsűri visszavonult, hogy kiértékelje a fellépéseket. Ezt követően dr. Kész Margit a zsűri elnökeként lépett a megjelentek elé. Kifejtette: nagyon örül annak, hogy művilághoz szokott életünkbe mennyi örömöt hozott a most látott sok gyönyörű szép betlehemes játék, s a lelkesedés és a tudás ott csillogott a fellépő gyerekek és felnőttek szemében. Kitért rá, hogy a hagyományos társadalmakban természetesen működött az egymást váltó nemzedékek közötti híd. A gyermekek kicsiny koruktól kezdve segédkeztek a betlehemek elkészítésében, és nem könyvből, hanem az idősebbek próbáit, játékukat nézve sajátították el a betlehemezés tudományát, s így közösségépítő szerepet is játszottak a betlehemes előkészületek. S bár a kommunista uralom alatt tilalom alatt volt a betlehemezés, a rendszerváltás után újjáéledt ez a szép hagyomány, kiderült, hogy nem merült feledésbe, hanem Kárpátalja még ma is betlehemes „nagyhatalom”, s a felszólaló annak a kívánságának adott hangot, hogy ez maradjon is így. Emellett örömét fejezte ki, hogy egyaránt láthattunk a Bereg-vidékre jellemző táncolásos jelenetet, amellett csillagforgatást, és ami már nagyon ritka: bábtáncoltatást is.

Ezt követően a zsűri elnöke rátért a fellépések értékelésére. Mint kifejtette, ennek során több szempontot vettek figyelembe. Először is a játék autentikusságát. Megdicsérte az újítókat is (pl. a mezőkaszonyi csoportban glóriát viselő kislányok játszották el az angyalok szerepét), de kiemelte, hogy a hagyományos betlehemes játékokban csak fiúk/férfiak szerepeltek. A második szempontként azt vették figyelembe, hogy a szereplők természetesen, modorosság nélkül játsszák el szerepüket. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a szereplők jól artikuláltan, jól érthetően adják elő szövegüket, tiszta hangon, szépen énekeljenek. Megjegyezve, hogy a hagyományos társadalmakban is a jó hangú, jól érthetően beszélő felnőttek, gyerekek szerepeltek a betlehemes játékban. S szintén fontos szerepet játszott a zsűri döntésében az öltözékek eredetisége is. Itt tért ki rá, hogy a Beregújfalui Felnőtt Betlehemes Csoportban – mint felkészítőjük kifejtette – az öreg pásztor subája immár három nemzedék óta száll tovább a következő generációkra, s a család igazi kincsként őrzi azt…

A felsorolt szempontok figyelembe vételével a zsűri a 3. helyet ítélte oda a Sárosoroszi „Kökörcsin” Hagyományőrző Csoportnak, a 2. helyezést a Tiszacsomai KMKSZ-alapszervezet Betlehemes Csoportjának, az első helyet pedig a Beregújfalui Felnőtt Betlehemes Csoport nyerte meg. A harmadik helyezett 1000, a második 2000, az első pedig 3000 hrivnya jutalomban részesült. Összességében viszont mindenki nyertesként térhetett haza.

Lajos Mihály