2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve

2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve címmel tartott tájékoztatót a Nemzetpolitikai Államtitkárság április 5-én Beregszászban. A program keretében 8 külhoni állomáson tartanak felmérést és tájékoztatást, Kárpátalja a második megálló volt.

A tematikus évek 2012-ben kezdődtek, először az óvodák, majd kisiskolások, a külhoni magyar felsősök, a külhoni magyar szakképzés, tavaly pedig már a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve volt. A Magyar Állandó Értekezlet 2016. december 1-jén döntött arról, hogy az idei év a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. Ennek köszönhetően az idén 1 milliárd forintnyi keretösszeg áll rendelkezésre, amely az eddigiekhez képest a legnagyobb forrás, ebből 230 millió forinttal folytatódik a fiatal magyar vállalkozók támogatása, a családi vállalkozások támogatására pedig 600 millió forint jut, további 170 millióból pedig a kísérőprogramok valósulhatnak meg. A célcsoportok azok a családok, ahol két vagy több generáció dolgozik, a korábbi generáció alapította és a következő folytatja a munkát, illetve az adott generáció több tagja – házastársak, testvérek – dolgoznak a vállalkozásban.

A tájékoztató elején Nagy Klára, a nemzetpolitikai államtitkárság kárpátaljai főreferense köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke tartott nyitóbeszédet. Hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy egyre kevesebben hagyják el szülőföldjüket. Ebben folyamatos segítséget nyújt a magyar kormány azzal, hogy lehetőséget biztosít az itt élő magyarok számára, hogy helyben tudjanak boldogulni. Fontos lépésnek nevezte a családi vállalkozások támogatását, hiszen erős családok nélkül nincs közösség, nincs erős társadalom. Az alelnök beszélt az Egán Ede gazdaságfejlesztési programról is, melyet a magyar kormánnyal közösen dolgozott ki a KMKSZ azzal a céllal, hogy támogassák a helyi magyar vállalkozásokat. Sikeresnek nevezte a programot, amely idén második alkalommal kerül meghirdetésre. Beszélt a kisebbségi jogokat csorbító törvénytervezetekről is. Kiemelte, hogy a jogainkért most erősen kell küzdeni, hiszen a magyarság megmaradása a tét, az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekre van szükség.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság van az elszakított részek magyar lakossága közül a legnehezebb helyzetben, ezért a magyar kormány igyekszik minden módon támogatni az itt élőket. Ilyen kiemelt program a külhoni magyar családi vállalkozások éve. Abban bíznak, hogy a program által Kárpátalján is bővülnek majd a családi vállalkozások, ezáltal több munkalehetőség lesz a térségben. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a magyar kormány idén minden eddiginél nagyobb támogatásban részesíti a Kárpátalján élőket, ezzel is segítve a magyarság helyzetét. Tavaly a hangsúly a gazdaságfejlesztésre került, ez a tendencia idén is folytatódik. Az idei pályázatban a tervek szerint a maximálisan igényelhető összeg pályázónként 8 millió forint lesz.

A tájékoztatókat követően rövid, 10 perces előadásokban mutatkoztak be sikeres anyaországi és kárpátaljai vállalkozások. A délutáni órákban a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt, majd a fókuszcsoport műhelymunka keretében a kárpátaljai vállalkozók igényeit mérte fel, valamint a jelenlévők feltehették kérdéseiket a szervezőknek.

VE