„Egy rést vágtunk a vasfüggönyön”

Bemutatták A kettézárt falu című könyv harmadik kiadását Budapesten

„Kisszelmenc lakói számára pedig sokkal közelebb volt Vlagyivosztok, mint Nagyszelmenc, mert Vlagyivosztokba mehettek a kisszelmenciek, Nagyszelmencre viszont nem” – festette le szavaival az egykori szovjet valóságot dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrán parlament képviselője szombaton, a budapesti Millenáris parkban a címben említett regény könyvbemutatóján.

A rövid mondat élesen mutatja be azt a könnyfakasztóan abszurd helyzetet, ahogy a szovjet határpolitika elválasztotta egy település lakóit: rokonságot, barátokat, családot, szerelmeket egymástól. Zelei Miklós, a még 2001-ben megjelent A kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregényében ezt a néhol tragikomédiába illő esetet tárgyalja meggyőző részletességgel. A Kortárs kiadó gondozásában most megjelent harmadik, kibővített kiadás a korábban megjelenteket annak a küzdelemnek az ismertetésével bővíti ki, amelyet több politikai párt, köztük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint Kis- és Nagyszelmenc vezetői végeztek, hogy ezt a felháborító gaztettet végre eltörölje az igazság, és megnyíljon a szelmenci határ.

A kettézárt falu című regény harmadik kiadásának bemutatójára április 22-én került sor a budapesti Millenáris parkban, a 24. Nemzetközi Könyvfesztivál keretében, Tóth István egykori beregszászi főkonzul moderálásával. Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrán parlament képviselője, a mű egyik lektora a könyvbemutatón elmondta: az író, Zelei Miklós a ’90-es években érkezett Kárpátaljára, hogy megírja azt a történetet, amely szinte a legjobban tükrözi Kárpátalja és annak magyarsága huszadik századi sorstörténelmét. Mint hangsúlyozta, az író munkája és a könyve különlegességét kiegészíti az, hogy Zelei Miklós, miután megismerkedett a kettészelt település valóságával, élharcosává lett annak a módfelett hosszadalmas, több országon (Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Egyesült Államok) végigfutó küzdelmes procedúrának, amelynek végén, ha nem is maradéktalan formában, de a gyalázat megszűnt. „Egy rést vágtunk a vasfüggönyön” – fogalmazott a KMKSZ elnöke, s bár ha nem is szabad teljesen a közlekedés Kis- és Nagyszelmenc között, de nyitottá lett a települést félbemetsző kapu. Brenzovics László rávilágított, a regény történetmesélési elemeit alkotó számos megszerzett dokumentum, elkészített interjú tökéletesen körbeírja azt a rendkívül tragikomikus és embertelen történetet, amelyet a kárpátaljai magyarság önhibáján kívül elszenvedett. Az elnök a bemutatón elhangzott szavaival rámutatott arra a gyalázatos, a határvonalakat átszabó politikai stratégiára, amely gyakorlatilag semmibe vette az emberi kapcsolatokat, a nemzetiségeket. A könyv rövid tartalmát ismertetve Brenzovics László elmondta, A kettézárt falu hitelesen mutatja be azt az időszakot, amikor a szovjet vasfüggöny nemcsak elválasztotta a település lakosait egymástól, hanem azt is, hogyan próbálta meg a szovjet hatalom lelkében elpusztítani a kárpátaljai magyarságot, és ezt az időszakot hogyan próbálta túlélni a nemzetrész, azon belül is a szelmenci magyar közösség. „A könyvben érződik, hogy Zelei Miklósnak olyan dolgokról meséltek az emberek, amiket korábban nem mertek elmondani, egyszer azért, mert féltek, másszor azért, mert nem volt lehetőségük rá. A könyvben szereplő történetek pont ettől olvasmányosak” – hangsúlyozta Brenzovics László. A KMKSZ elnöke kommentárjában elmondta, hogy bár azóta történtek változások, továbbra sem könnyű, sőt, kifejezetten nehéz a több évtizedes határátszabás okozta problémákat feloldani. A politikus rávilágított: Ukrajna hiába kapta meg az uniós vízummentességet, vele együtt érkeztek az újabb szigorítások is, amelyek egyenesen megnehezítik a különböző országokba szakadt települések, s így az emberek közötti kapcsolattartást. Továbbra sem veszik figyelembe a határ mentén élő embercsoportokat. „A munkácsi sör már jobb, de még mindig ihatatlan” – vonta le a kialakult és máig megmaradt helyzet tanulságát a régi mondással Brenzovics László.

Tóth Lajos, Nagyszelmenc polgármestere röviden beszélt a két Szelmenc vasfüggöny előtti és utáni létéről. A polgármester a szétszakítás előtti időkről csak nagyszüleitől hallott. Elmondta, megtörtént, hogy az oroszok hagyták, hogy elvessék a magokat a termőföldben a kisszelmenci oldalon, le is arathatták a termést, de már haza nem vihették azt. Tóth Lajos elmondta, rendkívül sokat küzdöttek egy határátkelőért, de csak 2005-ben sikerült elérni, hogy a szelmenciek újra közvetett közvetlenséggel, de kapcsolatba kerülhessenek egymással rövid idő alatt. A polgármester hangsúlyozta, a határátkelő megnyitásáért folyó harcban oroszlánrészt vállalt a könyv írója.

Ambrus Lajos, a Kortárs kiadó egyik szerkesztője, író a bemutatón hozzátette: A kettézárt falu egy olyan történetet mutat be, amely teljes egészében méltó arra – sőt, kell –, hogy megíródjon. Hangsúlyozta, Zelei Miklós könyvében ráérzett a széttépett település történetének elmesélésére, fölemelte azt, „irodalmat tudott belőle csinálni”.

Zelei Miklós, a könyv szerzője elmondta, hogy a regény létrejötte egyedül a rendszerváltás függvényében valósult meg. S ahogyan ez megtörtént, az a magyar, szlovák és ukrán rendszerváltás sikeréről, de sokkal inkább kudarcáról árulkodik. Mint a bemutatón fogalmazott, a váltás után, ha a valóban demokrata mentalitással gondolkodó vezetők kerültek volna az irányítószékekbe, akkor a határnyitás szinte magától megoldódott volna. Ezzel szemben az ukrán és a szlovák oldal továbbra sem vette figyelembe a szelmenci igényt, egészen addig, ameddig az ügy el nem jutott az Egyesült Államok fővárosába, Washingtonba. Az író Brenzovics Lászlóval egyetértve hangsúlyozta, hogy bár a határok megnyíltak, ezeken a „végvidékeken” továbbra is a vízum- és egyéb dokumentum-kényszereknek köszönhetően a határt irányító katonai tisztek „hadistenként” rendelkeznek arról, ki léphet át az országkapun, s ki nem.

A könyv harmadik, kibővített kiadását a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatta.

Szaniszló Róbert