Református családi csendesnap Nagydobronyban

A Kárpátaljai Református Egyház évente megrendezi legnagyobb, tömegeket megmozgató családi csendesnapját. Idén hetedik alkalommal került sor a nagyszabású eseményre, melynek ismét Nagydobrony adott otthont, s amelyen több mint hétezren dicsérték együtt az Urat, s adtak hálát mindazokért az áldásokért, amelyeket a reformáció hozott, s amelyeket ki-ki megtapasztalhatott a saját életében. A rendezvényen részt vett és előadást is tartott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A helyi középiskola udvarán gyülekezőket Kovács Sándor és Erika mezővári kántorok dicsőítő énekekkel fogadták, majd Zsukovszky Miklós, a Beregi Egyházmegye esperese tartott áhítatot a megújulás fontosságáról, a filippibeliekhez írott levél második része 1–8. versei alapján beszélt a harmonikus közösségek és családok kialakulását gátló és segítő tényezőkről.

Katona Viktória nagy­dob­ronyi lelkész bizonyságtételében megrázó erővel szólt a gyermekáldás hiába való várásának nehézségeiről, a próbatételekről, és tett bizonyságot arról, hogy Isten nem hagyja magára ebben a helyzetben sem a házaspárokat, az áldást másként készíti el számukra: a szívben született gyermekekben adja meg azoknak, akik figyelnek rá.

Balog Zoltán az Életünk reformációja – út az áldáshoz címmel tartott előadásában hangsúlyozta: az életben számtalanszor tapasztalta, mekkora ereje van az „Áldás, békesség!” református köszönésnek. Ez a kiindulópont, mert azzal, hogy békességet kaptunk, és áldásunk van, nagyon messzire el tudunk jutni – tette hozzá.

Mint emlékeztetett, 2011-ben az Alaptörvény elfogadásakor az volt a cél, hogy legyen egy biztos alap, ezért – mint mondta – nem véletlenül kezdődik az Alkotmány Istennel, nevezetesen: az „Isten, áldd meg a magyart!” mondattal. Ilyen alkotmánya csak nagyon kevés nemzetnek van, mert ha valami fölé odaírjuk az Istent, akkor annak következménye kell, hogy legyen, annak zsinórmértéknek, mércének kell lennie – emlékeztetett, megjegyezve: ha el akarunk igazodni a magyar közösség ügyeiben, akkor innen kell venni a segítséget.

Ennek kapcsán a miniszter idézte az Alaptörvény passzusát, amely szerint Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért, rámutatva arra, hogy milyen nagy a különbség a „felelősséget visel” és az előző alkotmány „felelősséget érez” kifejezései között. „Ott van a magyar alkotmányban, ami eddig nem volt ott: elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét” – emelte ki, rámutatva, hogy ő is azért van jelen a kárpátaljai reformátusok legnagyobb rendezvényén, hogy „ezt a szellemi-lelki egységet ne csak őrizzük, hanem érezzük is, viseljük, vállaljuk is, és táplálkozzunk belőle”.

A szellemi-lelki egység erősítésének gyakorlati részére utalva Balog Zoltán elmondta: „Bízom benne, hogy a kárpátaljai magyarok az anyaországból egyre nagyobb mértékben érkező anyagi támogatás mögött is érzik, hogy viseljük, hogy érezzük a felelősséget, hogy mi szeretjük a kárpátaljai magyarokat.” A miniszter hangsúlyozta, erre a segítségre most minden korábbinál nagyobb szüksége van a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarságnak. „A mi közös felelősségünk, hogy az odaadott anyagi javakból, lehetőségekből kultúra, és mindenekelőtt közösség épüljön, erősödjön Kárpátalján” – mutatott rá a többi között a miniszter, kiemelve: „Közös értékeink a keresztény hit és a nemzeti összetartozás.”

Az emberi erőforrások minisztere a családnapi rendezvény keretében a nagydobronyi református templomban ünnepélyesen megnyitotta a Soli Deo Gloria: a magyar reformáció öt évszázada című kiállítást.

A szüntelen megújulás fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese, aki a reformáció egyik legnagyobb hozadékának nevezte az anyanyelv megtartását, s hogy Magyarországon megszülethetett a magyar Biblia. Elismeréssel szólt a KRE nemzetmegtartásban játszott szerepéről, illetve A reformáció gyermekei program jelentőségéről is. Mindebben sziklavárként vállal szerepet a Kárpátaljai Református Egyház, erősítette meg az elhangzottakat Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi és Egyházügyi Osztályának helyettes vezetője. A reformáció gyermekei programmal kapcsolatosan a gyermekvállalás fontosságát hangsúlyozta a program három nagykövet asszonya: Nyíri Iváncsik Katalin, Kovács Erika és Nagy Zita, akik 3 ezer hrivnyás vásárlási utalványt adtak át a Facebookon meghirdetett A reformáció gyermekei fotópályázat nyerteseinek.

Az ebédet követően a színpadon a tiszaágteleki, a kisdobronyi református énekkarok, a nagydobronyi gyermekkórus szolgáltak, illetve sor került Varga Katalin és Ivaskovics József lemezbemutató koncertjére is.

Közben különböző helyszíneken szemináriumi foglalkozásokat tartottak a házaspárok, a közéleti szereplők, a szépkorúak, a szenvedélybetegek, a gazdálkodók, a fogyatékkal élők, a tanárok, az egészségügyi dolgozók számára. Idén is összeállt az egyesített férfikórus, amely magyar népdalok dallamára adott elő Istent dicsőítő énekeket.

(M.E./MTI)