Tiltakozó nagygyűlés a Felvidéken

Ma nálatok! Holnap nálunk?

A felvidéki magyar szervezetek az ukrán–szlovák–magyar hármashatárnál lévő Nagytárkányban (Velké Trakany) tiltakoztak az új ukrán oktatási törvény ellen. A több száz fős demonstráció résztvevői a Felvidék legkülönbözőbb részeiről jöttek össze, kiegészülve anyaországi, erdélyi és kárpátaljai résztvevőkkel is. A tiltakozó gyűlés szónokainak többsége nehezményezte, hogy a törvénnyel szemben Ukrajna nyugati szomszédai közül egyedül Szlovákia kormánya nem emelte fel a szavát.

A Magyar Közösség Pártja, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csema­dok), a Köz-Ért Polgári Körök, a Via Nova Ifjúsági Csoport és a Via Nova Baráti Körök által szervezett tiltakozó gyűlés kezdetén a rendezvény konferansziéja, Borsó Ákos Radnóti-díjas versmondó szavalta Váci Mihály Méltó hatalmat című versét, majd Kopasz József, a Tisza-parti Nagytárkány polgármestere köszöntötte házigazdaként a Felvidék minden részéből és a Kárpát-medence más régiói­ból összesereglett magyarokat, akik a falu közepén lévő pajtában és körülötte gyülekeztek, nem messze attól a ponttól, ahol az anyaországot, a Felvidéket és Kárpátalját elválasztó határok találkoznak. A polgármester úr emlékeztette a tiltakozókat arra, hogy a kilencvenes években a felvidéki magyaroknak is tüntetniük kellett magyar iskoláik védelmében. Nekik akkor sikerült. Ugyanakkor a mostani ukrajnai jogfosztás minden európai nemzeti kisebbségi közösség számára veszélyes példa. Ha sikerülne jobb belátásra bírni ebben az ügyben az ukrán kormányzatot, az megnyugtató lenne saját jövője szempontjából a felvidéki magyarság számára is.

Furik Csaba, Kisgéres polgármestere Kovács István Beolvasztás című versét mondta el, majd felidézte: „Huszonhat évvel ezelőtt, amikor Ukrajna megalakult, szinte irigykedve néztük, hogy tőlünk keletre a történelmi magyar nevüket a falvak visszakapják, ugyanolyan táblán, ugyanolyan betűvel írják ki a települések magyar nevét, magyar zászlót is használhatnak. Aztán rá kell jönnünk, hogy a történelem ismétli önmagát, 97 éve ismerjük ezeket a kísérleteket… Nem tudjuk, mi vár ránk. Egyet tudunk: minden, ami Kárpátalján, Erdélyben, Vajdaságban vagy a Felvidéken történik, az mindannyiunkról szól” – mutatott rá Furik Csaba, igazolva a tiltakozó rendezvény mottóját: „Ma nálatok! Holnap nálunk?”

Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártjának oktatási és kulturális alelnöke kijelentette, hogy pártja már hetekkel korábban kifejezte tiltakozását és nagyon mély felháborodását amiatt, ami Ukrajnában a közoktatási törvény módosítása során történt. Oktatásért felelős politikusként, anyaként, pedagógusként és magyar emberként megközelítve elmondta, hogy a gyakorlati életben mivel járhat majd, ha végrehajtják az új törvényt. Mi lesz azzal a közösséggel, amelynek anyanyelvét elsorvasztják az oktatás ilyen erőszakos módosításával. Elmondta, hogy pártja a szolidaritás kifejezésén túl igyekszik minden követ megmozgatni ahhoz, hogy ha van még rá esély, ez a törvény módosuljon.

A csallóközi Gútáról érkezett Samu István, az MKP országos elnökségének tagja olvasta fel a tiltakozó nagygyűlés nyilatkozatát, amelyet el akarnak juttatni megválasztott EP-képviselőiken keresztül az Európai Parlamentnek. Nagy örömmel vennék, ha kezdeményezésükhöz újabb civil szervezetek csatlakoznának. Mert mint fogalmazott: „A kárpátaljai magyarokat ért jogsérelem nem csak a kárpátaljai magyarok jogsérelme, az a magyar nemzet jogsérelme.” Samu István hangsúlyozta: „Rendkívül sajnálatos és nekünk felvidéki magyaroknak akár veszélyes is lehet, hogy a szlovák kormány eddig nem ítélte el az ukrán oktatási törvényt, és nem tette ezt meg a Most–Híd vegyes párt sem, amely pedig magyar szavazatoknak is köszönheti parlamentbe és kormányra kerülését.”

Varga Tibor, a Csemadok országos elnökségének tagja felszólította Ukrajna vezetőit, hogy térjenek észhez. Kijelentette, hogy aki a magyar nyelvvel szemben tesz, az az egész magyar nemzettel megy szembe.

Fehér István a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének a törvénnyel kapcsolatos nyilatkozatát olvasta fel a tüntetőknek.

Ilko Zoltán, a Via Nova Ifjúsági Csoport alelnöke gyilkosnak nevezte Ukrajnát, amiért az anyanyelvi oktatással együtt el akarja pusztítani a kárpátaljai magyarság szívét és lelkét. A felvidéki magyar fiatalokat tömörítő szervezet alelnöke szerint Ukrajna ezzel a cselekedetével azt bizonyítja, hogy nem keresztény és nem demokrata, ilyen ország pedig nem lehet az EU tagja.

Czinke Zsolt bátorkeszi református lelkész, a Komáromi Református Egyházmegye főjegyzője kijelentette: kötelességének érezte, hogy kiálljon a kárpátaljai magyarság oktatási jogaiért.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke is jelen volt a rendezvényen, aki beszédében arról biztosította a nagygyűlés résztvevőit: „Mi Erdélyben kiállunk a kárpátaljai magyarság mellett, és mindenki mellett, aki hozzájuk hasonló helyzetbe kerül.” Hangsúlyozta, hogy Erdélyben sem megoldottak az anyanyelvű oktatás problémái, nem megoldott a Bolyai Egyetem ügye, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye, és nem megoldott a Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügye sem. Mindezek mellett köszönetet mondott a magyar külügy határozott kiállásáért a határon túli magyar oktatás védelmében. Mert mint fogalmazott: „Látván, hogy mi zajlik az EU-ban, teljesen világos, hogy elsősorban csak magunkra számíthatunk. Ennek az Európai Uniónak fontosabbak a migránsok és mindenféle nemi aberrációkkal küszködők jogai, mint az őshonos európai nemzeti közösségek alapvető emberi és nyelvi jogai.”

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, ukrajnai parlamenti képviselő megköszönte a kárpátaljai magyarság melletti kiállást és kijelentette, hogy a kárpátaljai magyarok nem adják fel a küzdelmet, a törvény megváltoztatásáért minden lehetséges fórumot megkeresnek, és hasonló igyekezetet kérnek az ügyünkkel együttérzőktől is.

„Az ukrán állam olyan intézkedéseket hozott, és olyanokat készít elő, amelyek arra irányulnak, hogy felszámolják a nemzeti kisebbségek oktatására, nyelvére, kultúrájára vonatkozó valamennyi jogát. Ennek első lépése volt az az oktatási törvény, amely immár életbe lépett, és gyakorlatilag pár éven belül megszüntetné a közel száz kárpátaljai magyar iskolát. Ez a törvény meggyőződésem szerint, és a jogászok többségének véleménye szerint is, ellentétes Ukrajna alkotmányával és nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az ember azt gondolná, hogy az európai közösség ezt látva – ahogy a migránsok ügyében – kiáll majd a több millió főt számláló ukrajnai nemzeti kisebbségek jogfosztásával szemben. Nem történt meg. Egyelőre azt vizsgálják, hogy mit fognak majd vizsgálni. Ezt a nyilvánvaló jogfosztást Európa vezetői nem ítélték el. A magát a szabadság fő védelmezőjének tartó Amerikai Egyesült Államok pedig üdvözölte a törvény elfogadását és mindent rendben talált vele kapcsolatban. Viszont bírjuk a magyar kormánynak és a magyar nemzetnek a szolidaritását. A szomszéd országok többsége, Románia, Moldova, Lengyelország, de Bulgária és Görögország is nagyon élesen elítélte ezt a törvényt. Szlovákia nem szólalt meg ebben az ügyben, megértéssel viszonyul az ukrán oktatási törvényhez. Erre érdemes önöknek odafigyelni, mert ha Európa és a nemzetközi közösség elfogadja az ukrajnai jogfosztást, bevett gyakorlattá válik. Akkor ezt meg lehet tenni majd bárhol” – szögezte le Brenzovics László, majd hozzáfűzte: „Különösen felemelő érzés, hogy itt, Bodrogközben, Felvidéken önök szintén átérzik a mi nehézségeinket, és a maguk módján próbálnak bennünket támogatni. Így, azt hiszem, győzni fogunk.”

A szónoklatok között Vadkerti Imre, a Kormorán együttes énekese és Zsopka Attila, a Kor-Zár együttes énekese az alkalomhoz illő dalokat énekelt.

Badó Zsolt