150 ezer indokunk van a fejlesztéshez Kárpátalján

A fenti gondolatot Grezsa István kormánybiztos fogalmazta meg szerdán Ungváron a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) és a Magyar–Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a Finanszírozási lehetőségek a külföldi fejlesztéseknél és kiaknázatlan lehetőségek a piacra jutásban címmel megtartott üzleti fórumon. A rendezvény célja lehetőséget biztosítani az üzletemberek számára a kötetlen párbeszéd folytatásához.

Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke köszöntötte a megjelenteket és elmondta:

– Megyénk Ukrajna számára híd Európa felé, négy EU-s országgal határos, Magyarország számára pedig fontos szerepet játszik a keleti nyitás politikájában – emelte ki. – A kárpátaljai magyarság célja a szülőföldön való megmaradás, amit most veszély fenyeget, mert egyre nehezebb megmaradni magyarnak idehaza. Mi, Kárpátalja vezetői nem adjuk fel a reményt, és én hiszek abban, hogy a józan politika győz – közölte Barta József és ismertetett néhány friss adatot a megyénkbe érkező külföldi beruházásokról, a turizmusról, az import és az export méreteiről, a piac és a vásárlóerő alakulásáról.

– 2017 első felében 2 milliárd hrivnyát fektettek be Kárpátalján, és 50%-os a növekedés az előző év azonos időszakához képest – mondta, hozzátéve, hogy a legnagyobb összegű befektetés Hollandiából, Németországból, Lengyelországból, Ausztriából és az USA-ból jött. Az EU országaiból érkező összes beruházás 92%-a az ipar, a gépgyártás, az elektronika, a textilipar és a fafeldolgozó ipar fejlesztésére irányul. Csekély rész jut az élelmiszeriparra és az agráripari ágazatra. A kárpátaljai áruk és szolgáltatások nagy részét Magyarországra exportálják, és Kínából érkezik a legtöbb import termék.

Barta József megjegyezte, hogy a kárpátaljai üzletemberek a világ 120 országával tartanak fenn szoros kapcsolatokat. A megye ígéretes fejlesztési irányvonalait a turizmusban, a fafeldolgozásban és a mezőgazdaságban látja.

– Tisztában vagyunk azzal, hogy a beruházó biztonságot keres, és nyereséget akar elérni – mondta Barta József, és ígéretet tett, hogy Kárpátalján a jövőben is maximálisan támogatni fogják a vállalkozókat.

– Nem szabad megkerülni azt a tényt, hogy Ukrajna milyen gazdasági helyzetben van, keleten pedig háború zajlik, ami valóban elriasztja a befektetni vágyókat – szögezte le Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja. Megemlített két olyan kiemelkedő támogatást, amelyet Magyarország nyújt Ukrajnának: az Egán Ede-programot és a magyar kormány 50 millió eurós kötött segélyhitelkeretét Ukrajna számára. A főkonzul meggyőződése, hogy ez Kárpátalja számára is pozitív hatású lesz az infrastruktúra fejlesztése terén.

– A politika bármiről szólhat, de a gazdaság csak az együttműködésről – hívta fel a figyelmet Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos. – Magyarország régóta foglalkozik a Kárpát-medence gazdasági erővonalaival. Itt a legszegényebb régió Kárpátalja. A magyar nemzetpolitika 2010 óta a gazdaságfejlesztést tekinti a legfontosabb beavatkozásnak a Kárpát-medencében. 150 ezer indokunk van a fejlesztéshez Kárpátalján – mondta. A 2016-os GDP-ket illetően sajnálattal jegyezte meg, hogy a gazdag Ukrajnának kellene vezetnie a listát, miközben mást tapasztalunk: a hozzá képest egyhatodnyi Magyarország 30%-kal többet állít elő. Ezek az országok egy régiót alkotnak, és gazdasági színvonalukat is azonos szintre kell emelni.

– A célunk az, hogy a magyarok ott éljenek, ott dolgozzanak, boldoguljanak, ahová születtek, ehhez nélkülözhetetlen az adott területen többségi nemzet szimpátiájának a megszerzése – hangsúlyozta Grezsa István. – Magyarország politikailag és gazdaságilag is elég erős ahhoz, hogy ezt a tervét végre tudja hajtani – mondta.

A kárpátaljai magyar közösség erősítése segíti Kárpátalját is, mert különösen ebben a régióban nem választhatók szét a magyar és nem magyar gazdaságfejlesztési programok – fogalmazott a kormánybiztos. Leszögezte, hogy Magyarország továbbra is kész a folyamatos, bizalmi politikai kapcsolatokon alapuló gazdasági együttműködésre Ukrajnával.

A Széchenyi Alapkezelő Zrt. vagyonkezelési igazgatója, Balázs Miklós az Alapkezelő által Magyarországon és Ukrajnában nyújtott finanszírozási lehetőségekre tért ki.

Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózatának igazgatója előadást tartott a Széchenyi-tervről, és javasolta, ha vállalkozási tevékenységükben kérdések vetődnek fel, keressék az irodáikat. Az MNKH az exportkapcsolatok fejlesztésével, a magyar kormány pedig a gazdaságfejlesztési programjával tud segíteni – mondta. A kereskedőház közreműködhet a Kárpátalján előállított termékek piacra juttatásában Közép-Európában és világszerte. Ez a kárpátaljai vállalkozások számára segíthet a magyarországi üzleti partnerek megtalálásában.

(MTI/RV)