„A mi érdekünk: a XXI. századnak megfelelő jószomszédság”

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Ungvárra látogatott dr. Trócsányi László, Magyarország igazságügyi minisztere, aki kárpátaljai látogatásának első helyszínén hétfőn délelőtt találkozott Hennagyij Moszkallal, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjével és Barta Józseffel, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesével, a KMKSZ alelnökével.

– Jómagam a magyar forradalom kortársa vagyok, 1956-ban születtem – jegyezte meg a találkozó elején Trócsányi László. – Jól emlékszem arra a félelemre, amely a '60-as, '70-es években a magyarok körében uralkodott. A '80-as években kezdett megváltozni a helyzet, 1990-ben felszabadultunk, és a mai napig demokráciában élünk.

A közel egyórás találkozót összegezve Trócsányi László elmondta, hogy két témát tárgyaltak meg, az első természetesen az oktatási törvény volt.

– Magyarország és Ukrajna között 1991-ben két nemzetközi szerződés került aláírásra, az első az 1991 tavaszán a nemzetiségi kisebbségek védelméről, a másik meg decemberben az Ukrajna és Magyarország közötti barátsági és jószomszédsági szerződés. Ezek az okmányok tartalmazzák az anyanyelven való oktatáshoz való jogot az oktatás valamennyi szintjén – emelte ki a miniszter és elmondta, az anyaországban aggodalommal tekintenek az oktatási törvényre, mivel ez rendkívül hátrányosan érinti a Kárpátalján élő 150 ezres magyarságot, és bíznak abban, hogy az ukrán fél ezt módosítani fogja. Véleménye szerint tárgyalásokra van szükség, ezek valamennyi szinten folynak is, az ukrán külügyminiszter Magyarországon tett látogatást, a magyar külügyminiszter pedig Kárpátalján is járt.

– Igazságügyi miniszterként elsősorban jogi szempontból vizsgálom ezt a kérdést – folytatta a politikus. – Tudjuk, hogy a Velencei Bizottság szakértői véleményezik a törvényt. Bízunk abban, hogy lesz megállapodás, mert számunkra rendkívül fontos a jószomszédsági, baráti kapcsolat. Kárpátalján több nemzetiség él békében együtt, a magyar kormánynak ez rendkívül fontos kérdés.

A találkozó másik témája az infrastrukturális fejlesztés volt.

– Fontosnak tartjuk a határátkelések modernizálását, új határ­átkelők megnyitását és az együttműködést az élet más területein is, köztük a mezőgazdaságban, az iparban. Kárpátalja és Magyarország közel van egymáshoz, és a mi érdekünk egy modern jószomszédság, ami megfelel a XXI. századnak – mondta Trócsányi László, és kiemelte, hogy nagyra értékeli a kormányzó támogatását, nyitottságát, európai szellemiségét, valamint a megyei tanács pozitív hozzáállását. Végezetül reményét fejezte ki, hogy Kijevben meg fogják hallgatni Kárpátalja vezetőit.

Hennagyij Moszkal elmondta, több közös stratégiai projektünk van, amelyeket a lehető leghamarabb végre kell hajtani: elsősorban a beregszászi körgyűrű kiépítése, amely egyesíti az M3-as autópályát és a Kijev–Csap főutat, az Asztély–Beregsurány határátkelő felújítása, a Nagypalád–Nagyhódos átkelő megnyitása. 1956-ban épp ezen a helyen törtek be a szovjet tankok Magyarországra. Most Ukrajna aszfaltutat épített ott, és tavasszal – remélhetőleg – megnyílik egy új átkelőhely, amely még közelebb hozza a szomszédos régiókat.

Az oktatási törvény kapcsán a kormányzó kifejtette:

– Várjuk a Velencei Bizottság döntését, amelynek rendelkezéseit figyelembe kell venni az ukrán jogszabályban. Ez megszünteti a félreértéseket az országaink között, amelyek mindig barátságban éltek.

Barta József a megyei tanács, a képviselő-testület nevében köszöntötte a miniszter urat és küldöttségét, és kifejezte a kárpátaljaiak őszinte tiszteletét a magyar nemzet iránt, amely a történelem során többször bebizonyította, a függetlenségért és a szabadságért képes megküzdeni egy nála katonailag és gazdaságilag is erősebb ellenféllel.

A külhoni magyarok közül napjainkban a kárpátaljaiak vannak a legnehezebb helyzetben: a keleti régióban háború van, az országban gazdasági válság, a megélhetési problémák miatt sokan a szülőföld elhagyására kényszerülnek – jegyezte meg. – Ennek a folyamatnak a megfékezésére az anyaország nagyon sok segítséget nyújtott. Sajnos, most egy új problémával kerültünk szembe: magyarnak maradni is lehetetlenné válik a parlament által elfogadott oktatási törvény 7. cikkelye miatt.

– A megyei tanács a kárpátaljaiak érdekeit képviseli, kétszer is állást foglaltunk ebben a kérdésben. Tavaly decemberben arra kértük a parlamentet, ne fogadjanak el olyan törvényt, amely sérti a kisebbségek jogait, idén szeptemberben pedig felszólítottuk az elnököt, vétózza meg a törvényt, és úgy módosítsák, hogy az megfeleljen Ukrajna alkotmányának és a nemzetközi szerződéseknek.

Sajnos, egyszer sem hallgattak meg minket, pedig szóltunk, azon kívül, hogy az említett törvénycikkely jogsértő, megnehezíti Ukrajna európai integrációját, ellehetetleníti, megrontja kapcsolatait a szomszédaival, az országon belül a nemzetiségek közötti konszolidáció helyett feszültséghez vezethet, konfliktusokat idézhet elő Kárpátalján is, ami nem kívánatos az amúgy is nehéz helyzetben.

Azt várjuk, hogy a Velencei Bizottság javaslatát követően sor kerül a törvény módosítására, ebbe bevonják a kisebbségek képviselőit, és megmarad az anyanyelvi oktatás minden szinten – zárta gondolatait Barta József.

Rehó Viktória