„...soha nem adjuk fel a harcot jogainkért”
A KMKSZ alapszervezeti elnökeinek konferenciáján
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti elnökeinek hagyományos, év végi, kétnapos konferenciáját idén november 11–12-én tartották meg, ezúttal a Beregszász melletti Jánosiban, a Helikon Hotelben. A konferencián a KMKSZ elnöke elemezte az ukrajnai helyzetet, és beszámolt a szövetség elmúlt évi tevékenységéről. Barta József alelnök a megyei tanácsi frakció munkájának eredményeit ismertette, míg Gulácsy Géza alelnök az anyaországi támogatáspolitika gyakorlati végrehajtásáról és eredményeiről számolt be. A fórumon részt vevő alapszervezeti elnökök és választmányi tagok végül a kulturális szövetség idei és a jövő évre tervezett rendezvényeiről egyeztettek.
A konferenciát Brenzovics László, a KMKSZ elnöke nyitotta meg, aki ismertette a napirendet, és köszöntötte a rendezvény vendégeit, Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőt, Buhajla József ungvári magyar főkonzult, valamint Beke Mihályt, a beregszászi konzulátus első beosztott konzulját.
Brenzovics László elnöki beszámolójában az általános ukrajnai helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy folyamatban van Ukrajna nagyszabású átalakítása, amely során a kárpátaljai magyarság – a kisebbségellenes törvénykezés következtében – negatív színben feltüntetve került az országos közvélemény figyelmének középpontjába. A kárpátaljai magyarok léptek fel ugyanis a legkövetkezetesebben és legszervezettebben az új oktatási törvény kisebbségi anyanyelvű oktatási jogokat szűkítő rendelkezései ellen – tette hozzá. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a KMKSZ-nek – az anyaország támogatásával – sikerült nemzetközi fórumok elé vinnie a jogszabály ügyét. A KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna, amikor 1991-ben függetlenné vált, bekerült egy nemzetközi rendszerbe, és megkötötte a szomszédos államokkal a kétoldalú szerződéseket, amelyekben különböző kötelezettségeket vállalt. Most az a helyzet, hogy Ukrajna ezeket a kötelezettségeit nem tartja be – mutatott rá, megjegyezve, hogy az ország vezetésének érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy mit miért áldoz fel, hiszen minden állam számára kulcsfontosságú, hogy jók legyenek a szomszédokkal fenntartott kapcsolatai. Ukrajna esetében a fő célnak most a stabilitás és a béke megteremtésének kellene lennie, nem pedig az állampolgári és az emberi jogok, valamint szabadságjogok szűkítése – emelte ki.
„Mi, kárpátaljai magyarok soha nem adjuk fel a harcot jogainkért, mert jól tudjuk, hogy aki igába hajtja a fejét, azt a földbe döngölik” – hangsúlyozta befejezésül Brenzovics László.
Barta József alelnök, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese elmondta, hogy a KMKSZ megyei tanácsi frakciója kitűnően együtt tud működni a kialakult formális koalícióval a megye fejlesztésének érdekében, ennek részeként a magyar ügyeket általában győzelemre is tudják vinni. Mindazok a beadványok, kérelmek, képviselői interpellációk, amelyeket benyújtanak, mindig megkapják a szükséges számú szavazatot. Ezt követően Barta József tételesen beszámolt arról, hogy a Szövetség választási ígéretei közül melyeket tudták eddig teljesíteni, illetve melyek azok, amelyek még folyamatban vannak. A megváltozott ukrajnai helyzet miatt az ígéretek egy részét most nehéz lenne teljesíteni, ugyanakkor kiderült, hogy a meglehetősen rossz gazdasági helyzet ellenére sok eredménnyel büszkélkedhet a megyei magyar frakció.
Gulácsy Géza alelnök, a KMKSZ Jótékonysági Alapítványának vezetője beszámolt a magyarországi támogatási programok lebonyolításáról, hangsúlyozva, hogy amíg megengedi a politika, addig a kulturális szövetség végzi azt a csendes építkező munkát, amit eddig is. Elmondta, hogy kilenc támogatási program fut, kettő megszűnt a tavalyiak közül, de két újabb is elindult, a művelődési dolgozók és könyvtárosok, valamint az újságírók fizetéskiegészítő támogatása. Jelentősen csökkent a kapcsolattartási támogatások igénylése, az oktatási-nevelési támogatásokat már lebonyolították, a pénzt is kifizették az embereknek, több mint ezerrel növekedett az igénylők száma. Ennek egyik oka az is, hogy jelentősen növekedett az ukrán iskolákban magyarul tanuló gyerekek száma, a tavalyi 380-hoz képest idén 619 fő. Növekedett a támogatott gyermekétkeztetési pályázatok száma is, idén 7511 ilyen pályázatot fogadtak be az alapítvány irodáiban. A többi program pedig a korábbiakban megszokott módon folyik tovább. Gulácsy Géza elmondta, hogy a KMKSZ Jótékonysági Alapítvány hét éve működik, és a hét év folyamán hozzájuk benyújtott pályázatok száma az idén meghaladta a 300 ezret.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója a magyarországi gazdaságfejlesztési támogatásokról számolt be. Elmondta, hogy idén a kis összegű pályázatok két kategóriájában összesen 3267-en pályáztak, ami háromszorosa a tavalyinak. Közülük már 2085-en támogatott státuszúvá váltak, aki közül 1899 személlyel már alá is írták a támogatási szerződést, 904 pályázó számára a támogatást már ki is fizették. A pályázók 93%-a egyéni vállalkozó, 7%-a pedig vállalkozás. Bejelentette, hogy idén a pályázatok köre kibővül a földbérleti pályázatok lehetőségével, és a mezőgazdasági pályázatokat is újra meg fogják hirdetni november 15-től. Az önkormányzatok számára is hirdetnek pályázatot az általános településrendezési és -fejlesztési tervek (genplánok) elkészítése érdekében.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára beszámolt a KMKSZ idei évre tervezett 20 programjának megvalósulásáról, majd a jövő évre is 20 központi rendezvényt javasolt, amelyet kisebb módosításokkal támogattak a jelenlévők.
Őrhidi László, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének és a „Pro agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítványnak az elnöke beszámolt arról, hogy a Magyarok kenyere programban 1037 személy adakozott, és minden településről érkezett felajánlás, ahol szervezett magyar élet folyik. Köszönetet mondott minden adakozónak. Bejelentette, hogy az elkövetkező években tíz falugazdász fogja segíteni a kárpátaljai magyar gazdálkodók munkáját.
Az alapszervezeti elnökök fóruma után a KMKSZ választmányi ülésére került sor, amelyen nyilatkozatot fogadtak el.
A Választmány döntött arról, hogy a Szövetég alapszervezeteinek közgyűléseit 2018. január 22. és március 11. között bonyolítják le, a középszintű gyűlésekre március 14. és 25. között kerül majd sor, a megyei közgyűlés pedig április hetedikén lesz Beregszászban, a főiskola átriumában.
A rendezvény végén a „KMKSZ” Ukrajnai Magyar Párt is megtartotta kongresszusát, amelyen módosították a párt alapszabályát.
Badó Zsolt/mti
A KMKSZ Választmányának nyilatkozata
A KMKSZ Választmánya tiltakozását fejezi ki a parlament által elfogadott oktatási törvény ellen, mely az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől. Ukrajna állampolgáraiként elvárjuk az állam vezetőitől a törvényesség betartását, követeljük az Ukrajna Alkotmányában is rögzített szerzett jogaink helyreállítását, és a magyar tannyelvű oktatási intézmények működésének biztosítását. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem az államnyelv oktatása ellen szólunk, ellenkezőleg: el szeretnénk érni, hogy az ukrán állam 26 év eltelte után végre biztosítsa az államnyelv hatékony oktatásához szükséges megfelelő módszertant, a személyi és tárgyi feltételeket valamennyi nemzetiségi iskolában, meghagyva azokat önálló nemzetiségi nyelven oktató intézményeknek. Szövetségünk bízik benne, hogy a Velencei Bizottság szakvéleményében megállapítja a jogsértéseket, s az ukrán vezetés figyelembe fogja venni a testület javaslatait.
Aggodalomra ad okot, hogy a nyelvhasználat és az állampolgárság szabályozására vonatkozó, előkészületben lévő ukrán törvénytervezetek tovább szűkítenék a nemzetiségi kisebbségek jogait, valamint aggaszó, hogy a napokban első olvasatban elfogadott választási kódex továbbra sem tér ki a nemzetiségi kisebbségek képviseletének lehetőségére. Meglátásunk szerint az európai normákkal és értékekkel szembe menő, a kisebbségi jogokat semmibe vevő vagy csorbító törvények az országban élő nemzetiségek asszimilációját célozzák, amelyek ellen fel kívánunk lépni minden lehetséges fórumon.
Tiltakozunk az utóbbi időszakban felerősödött, az ukrán médiában zajló durva magyarellenes kampány ellen, melyben elferdített riportokkal és egyéb anyagokkal a többségi társadalmat a maroknyi kárpátaljai magyar közösség ellen kívánják hangolni, tovább gerjesztve a feszültségeket államellenes szeparatista elemeknek titulálva közösségünk tagjait.
Bízunk benne, hogy Ukrajnában mielőbb helyreáll a béke és a rend, s az ország olyan demokratikus jogállammá válik, amelyben teljes körűen biztosítják majd a nemzetiségek alkotmányos, kulturális, oktatási, nyelvi, közösségi jogait is.
A KMKSZ megdöbbenéssel értesült a Demokratikus Koalíció által indított – a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását célzó – aláírásgyűjtési akcióról. Szövetségünk úgy véli, a határon túli nemzetrészek, köztük a kárpátaljai magyarság a sok évtizedes elszakítottsága ellenére, mindig is a magyar nemzet része volt. Éppen ezért, örömmel fogadtuk a magyar kormány nemzetegyesítési programját, amit annak népszerűsége a kárpátaljai magyarság körében ékesen bizonyít. Számunkra távolról sem mindegy, hogy mi lesz az anyaországi választás eredménye, az, hogy milyen kormánya lesz Magyarországnak. Úgy véljük, hogy a magyar nemzet részeként jogunk van beleszólni abba, hogy a nemzet szekérrúdja milyen irányba mutasson. A mai feszült európai politikai helyzetben különösképpen fontos, hogy az anyaországi és a határon túl élő magyarok összetartozását ne veszélyeztessük, s tovább erősítsük a magyar nemzet egységét.
A kárpátaljai magyarok nevében köszönjük a magyar kormány kiállását és támogatását. Köszönettel tartozunk a magyarság helyzetét teljesen ellehetetlenítő új ukrajnai oktatási törvény bevezetése elleni küzdelemben nyújtott erőfeszítésekért, a nehéz gazdasági helyzetben lévő kárpátaljai magyaroknak nyújtott gazdasági és szociális támogatásokért.
Fontos előrelépésnek tekintjük a Kárpátalja vonatkozásában 2016-ban elindított gazdaságfejlesztési programokat, melyek sikerrel folyatódnak a 2017-es évben is, s nagyban hozzájárulnak a magyarság helyben maradásához, boldogulásához. Reméljük, hogy az elindított támogatási rendszerek a jövőben is folyamatosan működni fognak, s lehetőség szerint újabbakkal bővülnek majd.
Jánosi, 2017. november 11.
