Növényvédelem gyümölcsfáink virágzásakor

2017. május 10., 09:43, 852. szám

Amint virágba borulnak a gyümölcsfák, tömegével jelennek meg kártevőik is, így a kertész egyik legfontosabb májusi feladata a növényvédelem. Az alábbiakban bemutatjuk a kertész néhány ellenségét.

 

A bundásbogár

A bundásbogár (Epicometis hirta, ukránul: Оленка во­ло­ха­та), majdnem téglalap alakú, 8–13 mm-es, feketésszürke színű bogár. Évente egy nemzedéke van, és a telet imágó alakban a talajban vészeli át. Rendkívül széles gazdanövényeinek a köre, fő tápnövényei közzé tartozik minden virágzó gyümölcsfa és a szamóca is.

A virágzó ültetvényekben okoz jelentős kárt, március elejétől júniusig rajzik. A lárváját nem tartják jelentősnek, mert humusszal és korhadékokkal táplálkozik, és csak a kifejlett imágók tesznek kárt a virágzó ültetvényekben, a dísznövényekben és a virágzó repcében a virág termőrészeinek (termő, porzó) kirágásával. Táplálkozásához mindig friss virágot keres, ezért nehéz ellene védekezni. A károsodott virágok meddők maradnak. Napos időben repülnek és károsítanak, borús időben és estére a talaj közelébe húzódnak, megbújnak.

Méhekre nem veszélyes szerek alkalmazásával, gyakori védekezéssel (3-4 nap), a virágzatba irányuló permetezéssel védekezhetünk ellene. Az eddigi tapasztalatok alapján a Calypso 480-SC (2-3 ml/10 l), rovarölő szerrel és tapadásfokozó hozzáadásával védekezhetünk ellene eredményesen. Egy másik bevált védekezési módszer a vizes edényes csapdázás, amihez színes műanyag edényeket (lavórokat) használjunk. Bevált színek a sárga és a kék. Az edényeket félig töltsük meg vízzel, és helyezzük el a virágzó növények sorai között – minél többet, annál jobb (10x10 m) –, majd 1–3 naponként ellenőrizzük az edényeket, és a vízbe fulladt rovarokat távolítsuk el. A színes edényeket a virágzás végéig hagyjuk kint.

 

Keleti gyümölcsmoly

Folyamatosan rajzik a keleti gyümölcsmoly. A hernyó tápnövényei az őszibarack, szilva, kajszi, birs, körte, alma stb.

Az őszibarackon a 8-10 cm-nél hosszabb hajtások elhalását okozza; nyári nemzedéke a gyümölcsöt károsítja.

A csapdafogások alapján időzíteni tudjuk az inszekticidek kijuttatását, amelyek akkor a leghatékonyabbak, ha a kikelő hernyókat, a hajtásba vagy a gyümölcsbe magukat éppen berágni készülő lárvákat éri a permetezőszer. Ez általában a tömeges rajzás után 7-10 nappal következik be. A védekezést a hajtások védelmében a fogási eredményekből kiindulva, április 26-tól kezdve, 7-10 naponta végezzük, elsősorban a fentebb említett növényeknél.

Védekezhetünk a lárva fejlődését gátló szerekkel, amilyen például a Dimilin 25 WP, a Mach 050 EC (16 ml/10 l ), melyeknek érintkezniük kell a hernyókkal, vagy a jól ismert, itt is bevált kontakt szerekkel, mint például a Karate Zeon 5 CS (4 ml/10 l), esetleg a felszívódókkal: Actara 25 WG (1,4 g/10 l), Cézár (4-6 ml/10 l, ami az atkák és más kártevők ellen is hatásos), Confidor Extra (0,7 g/10 l), Mospilan (2-4 ml/10 l), Coragen (0,15–0,175 l/ha – méhekre nem jelölésköteles, nappal is kijuttatható, virágzó állományban is!).

 

Szilvadarázs

Virágzás után jelenik meg szilvafáinkon a szilva legveszélyesebb kártevői közül a poloskaszagú szilvadarázs két fajtája: a poloskaszagú sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava L. / Жовтий сливовий пильщик), és a fekete szilvadarázs (Hoplocampa minuta Christoph / Чорний сливовий пильщик). A sárga szilvadarázs barnás-sárgás színű, a fekete szilvadarázs fekete színű.

A kártevők 4-5 mm-esek, két pár hártyás szárnnyal rendelkeznek. Potrohuk nagy és a tortól nem különül el élesen. Évente egy nemzedékük van. A kártevők a talaj felső rétegében telelnek át, báb alakban. Napos időben repülnek.

Fő tápnövényeik a különböző szilvafajták. A darazsak a virágzás kezdetekor rajzanak, tojásaikat a csészelevelek bőrszövetébe rakják. A kikelő lárva a fejlődő termés héja alatt járatot rág, ami a lárva növekedésével nagyobbodik, egészen a magházig hatol, és a magot is kirágja.

A károsítás következtében a gyümölcs deformálódik és lemarad a növekedésben, majd az apró gyümölcs tömegesen lehullik. A kártétel akár 95–100%-os termésveszteséget is okozhat. Ahol kirágott, ürülékes belsejű (magvú), poloskaszagú termések borítják a fák alját, biztosak lehetünk benne, hogy a darazsak károsítottak. (A szilvamoly a magot nem rágja ki, minden esetben csak a magig hatol).

Sziromhullástól fontos védekezni a szilvadarazsak ellen, a védekezés pontos idejét és mennyiségét fehér „ragacslapok” segítségével tudjuk meghatározni.

Ha kb.1-2 mm-es, barnuló feketés foltokat látunk a csészeleveleken vagy sziromhullás után a kis szilvákon, azonnal védekezni kell a kikelő lárvák ellen. A fertőzött gyümölcsöket szedjük le és semmisítsük meg.

Sziromhullás után felszívódó permetezőszereket javasolok minden szilvásban – például Calypso 480-SC (2-3 ml/10 l), Actara 25 WG (1,4 gr/10 l), Mospilan (2-4 ml/10 l) – tapadásfokozó hozzáadásával.

Pái Béla