Termesszünk bogyósokat! A málna termesztése

2017. október 18., 09:25, 875. szám

A bogyós gyümölcsök vitaminokban és ásványi anyagokban egyaránt nagyon gazdagok és antioxidáns-tartalmuk is kiemelkedően magas. Felhasználásuk sokoldalú, hisz nem csak frissen fogyaszthatjuk őket, de fagyasztva, befőttként, lekvárként, dzsemként és akár aszalványként is megállják a helyüket. Gyümölcseik színe és formája egyaránt változatos, ízük kellemes.

A málna (Rubus idaeus) íze, zamata, vitamintartalma és alacsony kalóriatartalma miatt rendkívül keresett. Beltartalmi értékei kiválóak. 100 g friss gyümölcs 20-30 mg C-vitamint, valamint A-, B1-, B2-, B9-, E-, K- és P-vitamint tartalmaz. Kalciumtartalma szintén magas, 100 g friss gyümölcsben 40-60 mg található.

Gyökérsarjakról gyorsan és könnyen szaporítható. Már második évben a várható hozam felét elérő termést adhat. Harmadik évben fordul termőre, így hamar megtérül az ültetvény beruházási költsége. Mérsékelt égöv alatt termeszthető eredményesen. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el. Hajtásrendszere két évig él. A másodéves termővesszők a szüret után fokozatosan elpusztulnak. A kötődött málnagyümölcs kifejlődéséhez átlagosan 30 nap szükséges. Az önbeporzó, bogyós félcserjének nagyon sok fajtája létezik. Választhatunk a korai, középérésű, kései, egyszer vagy folyamatosan termők közül.

 

Igényei

A málna az igényes gyümölcsfajok közé tartozik, kiegyenlített klímánál fejlődik megfelelően. A legnagyobb mennyiségű tápanyagra virágzás előtt van szüksége, és ez egészen a szüret végéig tart, amíg ki nem neveli az összes bogyót. Tápanyagban gazdag talajt igényel, nedves, de nem pangóvizes humuszos vagy agyagtalajt. A málna jól fejlődik a csapadékban gazdag területeken. Laza homoktalajba sok tőzeget, istállótrágyát, zöldtrágyát dolgozzunk be.

 

Ültetése

Ültetési időszaka az ősz – szeptember, október – és a kora tavasz. A tőtávolság 40–60 cm legyen és a sorok 1,20–1,60 méter távolságra legyenek egymástól. A megsérült gyökereket kicsit vágjuk vissza, és sekélyen ültessük a növényeket az ültetőgödrökbe. Terítsük szét a talajtakaró anyagot, mely szerves tartozéka a málnásunknak. A gyengén savas állapotot tűlevélkomposzttal tudjuk létrehozni. De használhatunk szalma, gyaluforgács és kéregmulcsot is. Kifejezetten jó hatású a málna alá vetett zöldtrágya, mely maradhat mulcs gyanánt. Zöldtrágyának pillangósokat válasszunk, melyek a gümőkben megkötött nitrogénnel kedvezően hatnak a málnára.

Metszéséhez tudnunk kell, hogy a málnánk egyszer termő vagy folyton termő, mert a metszési módjuk különbözik. A folyton termő (kétszer termő) metszése: ez a legegyszerűbb, mert ősszel az összes hajtást visszavágjuk, kitakarítjuk, a gyomokat kiszedjük és nincs vele különösebb munkánk. Június közepén utómetszéskor távolítsuk el a gyenge sarjakat.

 

Az egyszer termő metszése

Téli metszés: A fiatal vesszők nyáron erőteljesen hajtanak, következő évben gyümölcsöt hoznak, majd el is pusztulnak. Ezért a letermett vesszőket közvetlenül a talaj felett le kell metszeni. Ezzel egy időben vágjuk ki a gyenge fiatal hajtásokat is. Csak az erőteljeseket hagyjuk meg. A kifejlett növények 5–7 új erős hajtást hoznak, ám egy tövön elegendő csak 2-3-at hagyni. A másodéves vesszők teremnek. A vesszők élettartama két év, ezután – az érés és a szüret befejeztével – közvetlenül a talajszintnél ki kell vágni őket. A kiálló csonkok könnyen fertőződnek. A málna télvégi metszése viszonylag egyszerű, bár ezt a munkát érdemesebb még az előző év augusztusában elvégezni.

Nyári metszés: A málnát tulajdonképpen két alkalommal kell metszeni. Az első a málna ritkító metszése, a másik a termővesszők visszametszése. A ritkító metszést nyáron, közvetlenül a szüret után végezzük. A szüret végére a málnasorok tömöttekké válnak, s többnyire hosszú ideje nem részesültek növényvédelemben sem, azaz betegségek hordozói lettek. Először a letermett vesszőket vágjuk ki tőből. Ha ezzel megvagyunk, fertőtlenítsük a metszőollót, mivel további ritkításokra lesz szükség. Fertőtleníteni hypós vízbe mártással a legegyszerűbb, majd mossuk le az ollót.

Következik a sarjak ritkítása. úgy számoljunk, hogy egy négyzetméterre 5-6 vessző maradjon. Először a gyenge, beteg, fejletlen, vékony sarjakat vágjuk ki tőből, majd válogassuk ki a gyökér- illetve a tősarjakat. A tősarjak az előző évi növény tövéből törnek elő, és 4-5 éven belül a gyökérzetük elsatnyul, leromlik a málnásunk állapota. Ritkításkor a gyökérsarjak maradjanak a tősarjakkal szemben. A gyökérsarjak új, saját gyökérzettel életképesebbek, mint a tősarjak. A gyökérsarjakat a tősarjaktól könnyen meg tudjuk különböztetni, egy-egy tőtől távolabb nőnek, önálló növényként jelennek meg. Ezeknek saját gyökérzetük van, át is ültethetők, ha szükséges.

Ha sövényművelésű a málna, úgy méterenként általában 8–10, míg a jó erőben lévő ültetvényben 12 db termősarjat lehet meghagyni. A kiválogatott sarjak legyenek jól beérett, egészséges, kártevőktől és kórokozóktól mentesek, vastagságuk legalább 1 cm, hosszúságuk pedig 1,5 m. A felesleges és a letermett sarjakat tőből kell eltávolítani. A metszés során ügyeljünk arra, hogy a málnasor szélessége ne legyen több 40–45 cm-nél.

A meghagyott sarjak végét vissza kell metszeni 1,5–1,7 m-re, illetve a támberendezés legfelső huzalja felett 15–20 cm-re. A visszametszés azért szükséges, mert egyrészt a csúcsi részek rügyei fejletlenek, másrészt pedig ezáltal kezelhetővé válik a növény. A meghagyott vesszőket a huzalok közé kell igazítani, majd a felső huzalhoz rögzítjük őket. Bokor vagy karós művelésnél nincs lényeges eltérés, egy négyzetméterre számolva a 8–10 termősarjat kell meghagyni.

 

Betegségei

A málna betegsége a didimellás vesszőfoltosság. Felismerhető, hogy előbb szürke, később ibolyásbarna színű foltok jelennek meg, majd felrepedezik a kéreg és elhalnak a hajtások. A megbetegedett részeket lehetőleg azonnal vágjuk ki, és semmisítsük meg. A tél végi lemosó permetezéskor a málnát se hagyjuk ki. Különösen akkor válik fogékonnyá a betegségre, ha tavasszal a talaj erősen felmelegszik. Ezt megelőzhetjük, ha takarjuk a talaját, majd árnyékolásra beültetjük a fentebb felsorolt növényekkel.

A málnásunkat ne ássuk és kapáljuk, mert sekélyen gyökeresedik, így megsértenénk a gyökérzetet!

Balog Nóra, a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa