NATO-főtitkár: Megegyezésre van szükség az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban

Mivel a NATO ismeri a kisebbségi nyelveket érintő ukrán oktatási törvényt és azt a jelentős kihívást, amely a szabályozás miatt kialakult feszültség megoldását nehezíti Ukrajna és Magyarország között, véleménye szerint mihamarabb megegyezésre kell jutni a kérdésben – jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára Brüsszelben kedden, üdvözölve egyúttal a Velencei Bizottság ajánlását, és Kijevet annak tanulmányozására szólítva.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének kétnapos védelmi miniszteri találkozóját megelőzően tartott sajtóértekezletén – újságírói kérdésre válaszolva – Stoltenberg elmondta: az ukrán oktatási törvény ügyében beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel és Petro Porosenko ukrán elnökkel is, és azt sürgette, hogy egyensúlyt kell találni a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és egy ország hivatalos nyelvének oktatása kérdésében.

A főtitkár aláhúzta, a NATO üdvözli a Velencei Bizottság e kérdésben megfogalmazott ajánlásának – az egyensúly megteremtésére irányuló – központi elemét, ezért a katonai szövetség arra szólítja fel Kijevet, hogy tanulmányozza az állásfoglalást a Magyarország és Ukrajna közötti konfliktus megoldása érdekében.

Leszögezte ugyanakkor, hogy Ukrajna fontos partnere a katonai szövetségnek. A NATO támogatja az ország területi egységét, fenntartja vele szoros együttműködését és széles körű támogatását a későbbiekben is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján közölte: február 14-15-re tervezte az észak-atlanti szövetség a NATO-Ukrajna honvédelmi miniszteri bizottsági ülést, ennek megrendezését Magyarország megvétózta, így a szövetség főtitkára arról tájékoztatta a tagállamokat, hogy a szerdán kezdődő, kétnapos védelmi miniszteri találkozón az ülést nem tartják meg.

A tárcavezető kiemelte: ha Magyarország elengedi a vétó lehetőségét a nemzetközi szervezetekben, azzal lemond az egyetlen eszközről, amellyel megvédheti a kárpátaljai magyarokat és kényszerítheti Ukrajnát, hogy megfeleljen a nemzetközi jogszabályoknak.

A külügyminiszter kifejtette: próbáltak ugyan Magyarországra nyomást gyakorolni, hogy ne éljen a vétójogával, de az ország ellenállt, mert a magyar külpolitika kötelessége megvédeni a magyarokat, bárhol is élnek. Úgy vélte, ez nem kétoldalú ügy, hiszen Ukrajna a nemzetközi kötelezettségeinek is szembement a jogszabállyal, alapvető nemzetközi jogot sért.

Ha Ukrajna komolyan gondolja a közeledést a NATO-hoz és az EU-hoz, akkor tiszteletben kell tartania annak elvárásait – húzta alá.

Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján szintén foglalkozott a témával. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország és Ukrajna asztalhoz ül, és mindkét fél számára elfogadható megoldást találnak a problémára. A katonai szövetség, amely elkötelezett az ország határainak tiszteletben tartása, stabil kormány létrehozása mellett, nem engedheti meg, hogy ne tartsa meg tanácskozásait Ukrajnával – tette hozzá.

A nagykövet kijelentette, Washington támogatja, hogy a NATO és Ukrajna között folytatódjanak a megbeszélések miniszteri és kormányfői szinten egyaránt.

(MTI)