Az ukrán kormány folyamatosan szándékosan félretájékoztat
Az ukrán kormányzat ismét megpróbálta félretájékoztatni a közvéleményt a tavaly szeptemberben elfogadott új oktatási törvény nyelvi rendelkezéseiről a kárpátaljai magyar kisebbség képviselőivel folytatott tárgyalásokról. Ezúttal Lilija Hrinevics oktatási miniszter igyekezett azt a látszatot kelteni, mintha a kárpátaljai magyar kisebbség elzárkózna az egyeztetésektől.
A tárcavezető egy Kijevben rendezett múlt pénteki nemzetközi biztonságpolitikai fórumon azt állította, a magyar közösség hivatalos levélben arról értesítette a minisztériumot, hogy az alkotmánybíróság döntéséig mindenféle konzultációt leállítanak a törvényről. A miniszter emlékeztetett: 48 parlamenti képviselő, többségében a Viktor Janukovics posztjáról leváltott oroszbarát volt államfő hívei által létrehozott Opozicijnij Blok (Ellenzéki Blokk) frakciójának tagjai támadták meg keresetben az alkotmánybíróságon a tavaly szeptemberben életbe lépett oktatási törvényt a nemzeti kisebbségeket érintő rendelkezései miatt. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy két év is eltelhet, amíg az alkotmánybíróság döntést hoz a kérdésben.
A miniszter a nyilvánosság előtt ezért Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövet közbenjárását kérte annak érdekében, hogy addig is folytatódjon a párbeszéd a kárpátaljai magyarság képviselői és Kijev között.
Hangsúlyozta, hogy az ukrán kormány kész a korábbi két év helyett öt évvel, azaz 2023-ig, elhalasztani a törvénynek az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelyének életbe léptetését, amiről a kabinet már döntést is hozott. Ukrajna kész végrehajtani az Európa Tanács (ET) független jogi szakértőkből álló Velencei Bizottságának a jogszabályra vonatkozó minden ajánlását – fűzte hozzá. Meggyőződését fejezte ki, hogy lehet mindenki számára elfogadható megoldást találni a vitában.
Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke ugyanakkor az MTI érdeklődésére szombaton közölte: a kárpátaljai magyarság képviselői nem zárkóztak el, továbbra is nyitottak a kijevi kormánnyal az új oktatási törvény kisebbségeket érintő részeinek módosításáról folytatott konzultációkra. A KMKSZ elnöke – cáfolva a párbeszéd leállítását Kijevvel – emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban is voltak konzultációk. Ezek közül kiemelte, hogy a múlt hónapban Pavlo Hobzej ukrán oktatási miniszterhelyettes találkozott Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetőivel, megyei és járási oktatási, közigazgatási és önkormányzati vezetőkkel, valamint magyar pedagógusokkal.
A politikus leszögezte: a magyar közösség teljes mértékben támogatja azt a kijevi kormánykezdeményezést, hogy halasszák el a jogszabály 7. cikkelyének életbe léptetését 2023-ig és azt is, hogy a törvény ne vonatkozzon a magániskolákra. A jogszabályt azonban az ukrán parlamentnek kell módosítania, a törvényhozás viszont erről még nem döntött, így előrelépés nincs az ügyben – mutatott rá.
Keskeny Ernő nagykövet az MTI-nek elmondta: a fórumon – mivel megszólította őt a miniszter – közölte, hogy a tárgyalások folytatódnak. „Kijevnek a magyar kisebbséggel kell megállapodnia, és ezt el fogja fogadni a magyar kormány is. Várjuk természetesen az alkotmánybíróság döntését is” – fejtette ki, leszögezve, hogy Budapest álláspontjában egyelőre nincs változás. Hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény körüli vita nem pusztán kétoldalú ügy. „Egy általános európai kisebbségvédelmi kérdésről van szó, amit fontosnak tartunk” – emelte ki a nagykövet.
A mostani eset szervesen illeszkedik az elmúlt hónapok azon megtévesztő ukrán kormányzati megnyilvánulásainak sorába, amelyekkel félretájékoztatják a közvéleményt, időnként a kárpátaljai magyarságra hárítják a felelősséget az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseinek végrehajtásáról folytatott tárgyalások elhúzódásáért. Például alig néhány nappal a március 23-i beregszászi találkozó után Pavlo Hobzej oktatási miniszterhelyettessel Olena Zerkal külügyminiszter-helyettes a Novoje Vremja országos ukrán rádióállomás műsorában arról beszélt, Lilija Hrinevics ukrán oktatási tárcavezető előzőleg találkozott a kárpátaljai magyar közösség képviselővel, és sikerült megállapodniuk az oktatási törvény kapcsán „a magyar közösséget nyugtalanító problémák megszüntetéséről”. Zerkal akkor azt állította, hogy „ténylegesen egyetértés van a közösség és az oktatási minisztérium szintjén abban, hogy milyen intézkedések elégítik ki a közösséget, és hogy azok miként valósíthatók meg. Az én szempontomból nézve olyan kapcsolatokat építettünk ki a (magyar) közösséggel, amelyek már nem képezhetik spekulációk tárgyát az Európai Unió és a NATO szintjén”. Hozzátette, szerinte Magyarország továbbra is kifogásokkal fog élni, és nem fog felhagyni a provokálással, minden lehetséges eszközt fel fog használni a spekulációk folytatására, de – mint fogalmazott – ők abból indulnak ki, hogy konstruktívaknak kell lenniük, s arra törekszenek, hogy ezt a konstruktivitást a közösséggel találják meg.
Zerkal állításait közös nyilatkozatban cáfolta a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). „Múlt pénteken nem volt találkozó az ukrán oktatási miniszter és a kárpátaljai magyar közösség képviselői között, ezért természetesen megállapodás sem jöhetett létre közöttük” – írták. Sokatmondó, hogy az ukrán külügyminisztérium ezek után sem tartotta fontosnak korrigálni a „tévedést”.
(MTI/unian.ua/ntk)
