Határmenti és határon átívelő együttműködésekről tanácskoztak a XXVI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem

A szinevéri szabadegyetem július 5-ei délutáni beszélgetésén a határmenti és határon átívelő együttműködéseket helyezték fókuszba. A tanácskozás moderátora Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke volt, míg a felszólalók között szerepelt Tilki Attila, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, Hennagyij Moszkal Kárpátalja kormányzója, Kota György, a Magyar–Ukrán Kereskedelmi Kamara igazgatója, valamint Kerekes Miklós, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés tagja, Ajak város polgármestere.

A KMKSZ alelnöke nyitotta meg a beszélgetést, aki a témával kapcsolatosan elmondta, hogy a határmenti és a határon átívelő együttműködések Ukrajna számára az eurointegrációs folyamatok katalizátoraként szolgálhat. 2016. június 8-án Kijevben parlamenti meghallgatás zajlott, ahol egy fontos dokumentumot fogadtak el, amelyben megfogalmazódik, hogy Ukrajnának fontos a határmenti és határokon átnyúló együttműködés.

Hennagyij Moszkal kifejtette, hogy a határmenti együttműködéssel kapcsolatos problémák jelen vannak, azonban az elsődleges szempontnak a kárpátaljaiak véleményét tartja. „A konfliktusban nem vettünk, nem veszünk és nem fogunk részt venni” – szögezte le a kormányzó, aki szerint a Magyarország és Kárpátalja közötti kapcsolat csak erősödni fog az együttműködéseknek köszönhetően. Szót ejtett az új határátkelőhelyek építéséről, s az ennek kapcsán kialakult két tüntetésen elmondása szerint részt is vett. Az utak javítására vonatkozóan a fele-fele arányt tartja a legoptimálisabbnak mind magyar, mind ukrán részről. Végezetül megemlítette azt a szomorú tényt, hogy az Ungvári járás több településén nincs központi vízellátás, s ezt a problémát is mihamarabb orvosolni kell.

A következőkben a magyarországi képviselők fogalmazták meg gondolataikat, akik kifejtették véleményüket az együttműködést illetően.

Elsőként Tilki Attila – akiről Barta József a következőket mondta: „Mindig mindenben támogat minket” ‒ kapott szót, aki kihangsúlyozta: „A mi hozzáállásunk a Lónyai család szellemében létezik: »Csak állhatatosan!«.” Szerinte több lehetőség adódna, ha lehetőség lenne a brüsszeli pályázatok közvetlen, direkt lehívására. „Csak akkor érhetünk el sikereket, ha állhatatosan próbálunk együtt, közösen sikereket elérni. Partnerek vagyunk abban, hogy együtt tudjunk gondolkodni” – zárta beszédét a képviselő.

Kerekes Miklós érdekességként felidézte, amikor 2007-ben itt, a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem keretein belül lépett be a Fideszbe. „Mi jelent nagy lehetőséget a kárpátaljai magyarságnak? A Tisza ETT, amely végrehajtja például a hulladékfeldolgozási projektet Jánosi községnél” – mondta. A Tisza ETT egyébként kettős központtal rendelkezik, s ebből adódik különleges mivolta: egyik központja a magyarországi Kisvárda, míg másik központja Ungváron található. A polgármester Tamási Áron szavaival zárta beszédét: „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”

Kota György elsősorban a határátkelők kérdését emelte ki. „Kárpátalján nagyobb turisztikai vonzerőre van szükség. Ez nemcsak azt jelenti, hogy turisták jelennek meg, hanem egyidejűleg megjelennek a befektetők is. Ehhez mindenképp szükség van új határátkelőhelyek építésére, de legalább a meglévők infrastruktúrájának fejlesztésére” – szögezte le az igazgató. A határátkelőhelyek felújítására reagálásként Barta József hozzáfűzte, hogy az ukrán állam korábban kapott uniós kölcsönt Magyarországtól, a Beregsurány–Asztély határátkelő a magyar oldalon teljesen el is készült, míg az ukrán oldalon csupán hozzáfogtak a munkálatokhoz, azonban nem fejezték be.

Báder Alexandra