Kerekasztal a magyar–ukrán viszonyról

A nyári szabadegyetem második napja

A magyar–ukrán viszony a NATO-csúcs előtt címmel rendeztek kerekasztal pénteken délelőtt a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében sorra kerülő felsőszinevéri Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen.

Sztáray Péter, Magyarország brüsszeli NATO-nagykövete, a beszélgetés moderátora a magyarság nagyon fontos építőkockájaként jellemezte a felsőszinevéri szabadegyetemet. Emlékeztetett, Magyarország azért „vitte elˮ a NATO-ba az ukrajnai oktatási törvény, a kárpátaljai magyarság ügyét, mert ez nem a kétoldalú ukrán–magyar kapcsolatok kérdése, hanem Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek, illetve saját alkotmányának betartásáról van szó. Magyarországnak korlátozott eszközei vannak arra, hogy befolyásolja az ukrán álláspontot, ezért a nemzetközi fórumokon is mindent megteszünk azért, hogy megpróbáljuk az ukrán felet jobb belátásra téríteni – tette hozzá.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke előadásában jelezte, az ukrán–magyar viszonyban kishíján egy éve feszültséget okozó oktatási törvény nemcsak az oktatásról szól, hanem az ukrán demokrácia minőségéről is, és az, hogy miként menedzseli Magyarország ezt a konfliktust, a többi kárpát-medencei magyar közösségre is hatással lehet, sőt geopolitikai vonatkozása van.

Reflektálva az ukrán Legfelső Tanácsban csütörtökön kirobbant válságra, a bizottsági elnök úgy vélte, új dimenziót adhat az ukrán belpolitikának, hogy nincs kormánytöbbség a parlamentben, ami az oktatási törvény kérdésére is kihatással lehet, akárcsak az a körülmény, hogy Ukrajna elnökválasztás előtt áll.

Németh Zsolt megerősítette, Magyarország 1991, tehát a kezdetek óta érdekelt Ukrajna szuverenitásában, stabilitásában és területi integritásában, s ebben nincs változás. Célunk, hogy a nemzeti kérdés ne elválassza, hanem összekösse Ukrajnát és Magyarországot – tette hozzá.

Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke jelezte, az oktatási törvény körül kialakult helyzet egy folyamat csúcspontja. Rámutatott, hogy 2014 óta folyamatosan nőtt a feszültség a két ország között, ám ezt a feszültséget nem a magyarok generálták.

Ukrajnában bújtatott alkotmánymódosítás folyik, egymást érik a kisebbségek jogait szűkítő jogszabályok és törvénytervezetek, amelyek közül az oktatási törvény a legjelentősebb hatású, állapította meg. A leghatározottabban a kárpátaljai magyarság, illetve Magyarország lépett fel a törvény ellen, mutatott rá Brenzovics László.

A jelenről szólva a KMKSZ elnöke elmondta, hogy az ukrán parlament elé került az a kormány által előterjesztett módosító indítvány, amely az oktatási törvény záró rendelkezéseinek kiigazításával a jogszabály 2023-ig tartó fokozatos bevezetését indítványozza.

ˮEz számunkra nem elegendő – szögezte le Brenzovics László. – Mi azt kértük a Velencei Bizottság ajánlásival összhangban, hogy tolják ki a törvény bevezetését a nemzeti kisebbségek vonatkozásában öt évvel, mely idő alatt közösen munkáljunk ki egy olyan törvénymódosítást, amely megfelel az ukrán alkotmánynak, Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak, az ukrajnai kisebbségek elvárásainak, és biztosítja, hogy az ukrajnai kisebbségek a megfelelő szinten el tudják sajátítani az államnyelvet.ˮ

Az ukrán parlament képviselője jelezte, szerdán a Legfelső Tanács emberjogi és nemzetiségi bizottsága javasolta, hogy a kormány törvénytervezetét fogadják el első olvasatban, s egyben tegyék lehetővé, hogy ahhoz módosító indítványokat nyújthassanak be a honatyák, miáltal lehetőség nyílna az oktatási törvény módosítására annak érdekében, hogy a jogszabály az ország alkotmányának, nemzetközi kötelezettségvállalásainak, illetve a kisebbségek igényeinek is megfeleljen. A legutóbbi belpolitikai fejlemények tükrében ugyanakkor Brenzovics László úgy vélte, a  mindinkább elmélyülő politikai válság rá fogja nyomni bélyegét a választásokig hátralévő időszakra, s rendkívül csekélynek ítélte annak esélyét, hogy a parlament határozzon ebben a kárpátaljai magyarság számára igen fontos kérdésben.

A kerekasztal-beszélgetésen Németh Eszter, Magyarország ukrajnai nagykövetségének titkára a kijevi magyar külképviseletnek az oktatási törvény kapcsán kifejtett tevékenységéről számolt be, David Campanale brit újságíró az ukrán–magyar viszony kapcsán a magyar és az európai küldetés helyes megválasztásának fontosságáról fejtette ki véleményét, míg Andrzej Filipiak, a Varsói Keresztény Üzletemberek Társaságának tagja az ukrán–lengyel kapcsolatokról osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

(zzz)