A kisebbségi jogvédelem is terítéken volt a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen

A kisebbségi jogok érvényesítéséért folytatott küzdelmük tapasztalatairól és a jelenlegi helyzetről számoltak be az erdélyi, a vajdasági, a felvidéki és a kárpátaljai magyar pártok képviselői csütörtökön a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen szervezett pódiumbeszélgetésen.

Erdődi Edvina, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának tagja kifejtette, hogy a szerb kormány az európai uniós csatlakozási kezdeményezés óta változtatott a kisebbségi jogokhoz való hozzáállásán. A magyarok lakta határon túli települések tekintetében a Vajdaságban lényeges előrelépések történtek. A szerbiai magyar közösségre már nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült tagjaként tekintenek. Elmondta, hogy az elmúlt években a legnagyobb előrelépést a részarányos foglalkoztatások területén, valamint az anyakönyvezés kapcsán érték el. Sikerült azt is elérniük a kisebbségekre vonatkozó, nemrég elfogadott törvénycsomagban, hogy a magyar nyelvet a hivatalokban azokon a településeken alkalmazzák, ahol a magyarok aránya eléri a 15 százalékot. Erdődi Edvina szerint sok megoldásra váró feladat van még, de jó úton haladnak a kisebbségi jogok érvényesítésében.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szerint egy politikai párt számára ahhoz, hogy eredményes jogvédelmet folytasson, fontos, hogy olyan ügyekben lépjen fel, amelyek az egész közösséget érintik. Az elmúlt közel három évtizedben nem voltak nagy áttörések a kisebbségi jogok érvényesítése terén Erdélyben. Amint mondta: egyedül az autonómia lenne az a közjogi keret, amelyben megfelelően lehetne érvényesíteni a kisebbségi joggyakorlatot. A politikus kifejtette, hogy igyekeznek a nemzetközi porondon is minden lehetőséget megragadni, amelyek által eredményes munkát végezhetnek a kisebbségi és a nyelvi jogok érvényesítésében. A Beke, Szőcs ügy kapcsán kifejtette: jelenleg egy XXI. századi politikai koncepciós per zajlik, amely az egész erdélyi magyar közösség elleni merényletet jelenti. Az állásfoglalással mindhárom erdélyi magyar párt egyetért.

Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kommunikációs titkára szerint a kisebbségek kérdését nem tekintik fontosnak Ukrajnában. A kormány célja, hogy asszimilálja a nemzeti kisebbségeket. Elmondta, hogy az elmúlt év során radikális fellépések történtek a kisebbségi jogok csorbítása kapcsán. Kifejtette, hogy jelen pillanatban erőteljes magyarellenes ukrán kampány uralkodik az országban, amely az utóbbi hónapokban tettlegességhez is vezetett. Felrobbantották a KMKSZ székházát, zászlókat, emlékműveket gyaláztak meg, nemrég pedig büntetőjogi eljárást indítottak a magyar kormány által létrehozott gazdaságfejlesztési programot koordináló és lebonyolító Egán Ede-alapítvány ellen azzal a mondvacsinált indokkal, hogy az szeparatista tevékenységet finanszíroz Kárpátalján.

A kommunikációs titkár elmondta, a jövő évben Ukrajnában választások lesznek, és félő, hogy a választások után megerősödnek azok a szélsőséges nacionalista erők, amelyek a kisebbségek elnyomását erősíteni fogják. Egyelőre szolidaritás a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén nem tapasztalható.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a Szlovákiában élő magyar kisebbség nyelvi jogainak védelme kapcsán a legújabb stratégiai irányelveket ismertette a hallgatósággal. Szerinte a 19 évvel ezelőtt elfogadásra került kisebbségi nyelvtörvény által megszabott szűk körű lehetőségek nem tudtak megvalósulni a Felvidéken. Ezért próbáltak egy olyan stratégiai irányelvet kidolgozni, amely által működtetni lehetne a hivatalokban a kétnyelvűséget. Kifejtette, hogy a komplex módon való hivatali ügyintézés biztosításához önkormányzati társulások kialakítására lenne szükség. Ezekben a társulásokban olyan szakfordítói csapat dolgozna, amely megfelelő szakmai minőségben készítené el a kétnyelvű hivatali ügyintézés dokumentumait és fordításait.

Menyhárt József felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad engedni, hogy a magyar nyelv csak a családi szférára szoruljon vissza, vagy csak egyházi közegben lehessen alkalmazni. Minden lehetséges módon törekedni kell arra, hogy minél nagyobb teret kapjon a kisebbségi nyelvhasználat.

Váradi Enikő