Semjén Zsolt: A szerzett jogok nem képezhetik vita vagy alkudozás tárgyát

A főiskolai tanács ünnepi ülésével, az elsőéves hallgatók diákká avatásával nyitották meg a 2018–2019-es tanévet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán hétfőn.

A beregszászi református templomban megrendezett ünnepség hagyományosan a nemzeti és történelmi lobogók, valamint a beregszászi főiskola zászlajának bevonulásával kezdődött. A lobogókkal a Salánki Íjászkör kuruc kori viseleteibe öltözött főiskolai hallgatók vonultak be a főiskolásokkal, tanáraikkal és a vendégekkel teli templomba. Ezután Taracközi Ferenc, a beregszászi református gyülekezet vezető lelkésze köszöntötte a megjelenteket, majd a főiskola kórusának előadásában elhangzott nemzeti imádságunk, a Himnusz, valamint a Rákóczi-főiskola himnusza, a Rákóczi Ferenc bús éneke című kuruc kori ének.

Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke ünnepi beszédében emlékeztetett, hogy az előző tanév végén 102 végzős hallgató vehette át BA/BSc, illetve magiszteri oklevelét és 92 diák kapott „ifjú szakember” szintű diplomát. Hozzátette: először adtak át diplomát a felsőfokú szakképzésben részt vevőknek matematika és turisztikai szolgáltatások szakon, miután befejeződött e képzések akkreditációja. Orosz Ildikó felidézte azt is, hogy BA/BSc szinten megtörtént a főiskola történelem, földrajz, matematika és tanító szakjainak ötévente esedékes akkreditációja. A napokban megállapodást írt alá a Kaposvári Egyetem, a Nemzeti Színház és a Rákóczi-főiskola, melynek köszönhetően jövőre Beregszászban megindulhat a színészképzés, tudhattuk meg. Egyébként idén 1420 hallgató számára kezdődött el a tanév a főiskolán, ahol a diákokat 127 főállású, 17 másodállású és 24 óraadó tanár okítja majd, hangzott el.

A rektor beszédében kitért arra is, hogy a magyar állam támogatásának köszönhetően folytatódott a főiskola infrastrukturális fejlesztése. Szeptemberre elkészültek a sportlétesítmények, amelyek megoldják a testnevelési órák levezetésének gondját, a belső udvaron pedig parkot és parkolót alakítottak ki. A szakképzés bővítése céljából Nagydobronyban új oktatási épületet emeltek 14 tanteremmel, tornateremmel, aulával, 70 férőhelyes kollégiummal.

Ami a jövőt illeti, a rektor emlékeztetett, hogy Ukrajnában az elkövetkező hónapokban mindent a közelgő választások fognak meghatározni. A korábbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy ilyenkor a legkülönbözőbb irányokból érkező politikai behatások újabb kihívások elé állíthatják a Rákóczi-főiskolát. Ezekkel a kihívásokkal az oktatási intézmény csak összefogással, egységes csapatként dolgozva tud megbirkózni, figyelmeztetett Orosz Ildikó.

A főiskola hallgatóit a tanévkezdés alkalmából köszöntötte Hennagyij Moszkal. Kárpátalja kormányzója egyben tolmácsolta Lilija Hrinevics ukrán oktatási és tudományos miniszter üdvözletét.

A rendezvény az elsőéves főiskolai hallgatók ünnepélyes fogadalomtételével folytatódott. Az eskü szövegét idén Bogáthy Eszter első évfolyamos földrajz szakos hallgató olvasta elő. Az eskütételt követően Orosz Ildikó rektor, Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (KMFA) elnöke, valamint az oktatási intézmény tagozatvezetői kézfogásukkal avatták főiskolai hallgatókká az elsősöket.

A tanévnyitó ünnepségen átadták a beregszászi főiskola által 2014-ben alapított Rákóczi-díjat, amelyet évente egy-egy külföldi és kárpátaljai személynek ítélnek oda a kárpátaljai magyar oktatásügy és a Rákóczi-főiskola érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. A főiskolai tanács határozata értelmében a díj anyaországi kitüntetettje idén Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes lett. A Rákóczi-díj kárpátaljai kitüntetettjeként Vass Ilona, a KMFA igazgatója vehette át az ezüst emlékérmet és a fehérarany gyűrűt.

Semjén Zsolt az egybegyűltekhez szólva hangsúlyozta: Magyarország nemzetpolitikája „mélységes keresztény gyökerekből indul ki”, hiszen a kereszténység mindig értéknek ismerte el a nemzetet, s ez a politika elutasítja azokat a szélsőségeket, amelyek nem tekintik értéknek a nemzeti létet, vagy kétségbe vonják más nemzeteknek a létezéshez, a fejlődéshez és a kibontakozáshoz való jogát. Úgy fogalmazott, a magyar állam értelme és célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet csak akkor maradhat fenn, ha minden nemzetrésze fennmarad, köztük a kárpátaljai magyarság is, mutatott rá. Ehhez a magyar állam minden segítséget megad az élet minden területén, tette hozzá a miniszterelnök-helyettes, emlékeztetve, hogy 2010 óta megtízszerezték a határon túli magyarság támogatását, különösen a legnehezebb élethelyzetben lévő nemzetrész, a kárpátaljai magyarság esetében.

Semjén Zsolt hasonlóan fontosnak nevezte a nemzet közjogi egyesítését – az állampolgárság megadását minden magyarnak, bárhol éljen is a világban. A magyar nemzet nemcsak kultúrnemzet, amelyet a közös nyelv, közös kultúra és közös történelem tart össze, hanem mindig politikai nemzet is volt, amelyet a Szent Korona, a magyar alkotmányosság, a magyar közjog fog össze vasabroncsként Szent István óta, mutatott rá.

A szülőföldön való megmaradásunk szempontjából a kultúra és az oktatás támogatása, az állampolgárság megadása mellett fontos a „kenyérhez juttatás”. Magyarország ezért soha nem látott gazdaságfejlesztést hajtott végre a Kárpát-medencében. A kárpátaljai fejlesztések kapcsán Semjén Zsolt köszönetet mondott Brenzovics László képviselőnek, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének azért a heroikus munkáért, amelyet a magyar érdekvédelmi szervezet ezen a téren végzett. A magyar állam által nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás egyaránt jó a kárpátaljai magyarságnak, jó a többségi nemzet tagjainak és jó Ukrajnának is, mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

Fontos tudatosítani magunkban, ukrán barátainkban és az ukrán államban is: a magyar nemzet, és így a kárpátaljai magyar nemzetrész sem kért soha olyat, amire ne tudnánk számtalan példát mondani az Európai Unióban, fogalmazott a szónok rámutatva: minden, a magyar nemzetrész megmaradása érdekében megfogalmazott kérés evidencia az Európai Unióban. Következésképpen, ha Ukrajna az Európai Unióba igyekszik, akkor tiszteletben kell tartania az ott érvényes jogokat, például azt, hogy szerzett jogokat nem lehet visszavenni – jelentette ki Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, Magyarország mindent megtett Ukrajnáért annak függetlenné válása óta.

„De a megmaradásunk érdekében természetszerűleg ragaszkodunk azokhoz a jogokhoz, amelyeket megszereztünk, és amelyek evidensek az Európai Unióban. Ezek nem képezhetik vita vagy alkudozás tárgyát. Ezek megilletnek minket. Ezek nem extremitások, hanem az Európai Unióban bevett gyakorlat” – szögezte le.

„Szeretném megköszönni a kárpátaljai magyarságnak, a legnehezebb élethelyzetben lévő nemzetrésznek, hogy minden más nemzetrésznek és nekünk is, az anyaországnak példát mutattak megmaradni akarásból és a nemzet iránti hűségből” – zárta szavait Semjén Zsolt.

Brenzovics László parlamenti képviselő a főiskolát működtető alapítvány elnökeként mondott beszédében a beregszászi főiskola szerepének fontosságát hangsúlyozta. Jelezte: napjainkban, amikor egyre inkább devalválódnak az Európa túlélését lehetővé tevő értékek, fontos, hogy legyenek olyan intézmények, amelyek átörökítik ezeket. Szerinte a túléléshez Európának ragaszkodnia kell a kereszténységhez, a demokráciához és a görög-római gyökerű kultúrához, amely például a latin nyelvű diákhimnusz eléneklésének hagyományában is megnyilvánul.

Brenzovics László egyben köszönetet mondott Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzónak a megyénkben a nemzetiségek közötti béke és egyetértés megőrzése érdekében végzett tevékenységéért. Hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarok rendkívül fontosnak tartják Ukrajna európai uniós integrációját. Békében és egyetértésben kívánunk élni minden kárpátaljai nemzetiséggel, ugyanakkor a magyarság nem mondhat le azokról a jogokról, köztük az anyanyelvű oktatáshoz való jogról, amelyek más nemzetiségeket megilletnek, tette hozzá. Köszönetét fejezte ki a képviselő az ünnepségen ugyancsak megjelent Dmitro Tkacs volt budapesti ukrán nagykövetnek is, aki, mint fogalmazott, mindent megtett és megtesz az Ukrajna és Magyarország közötti együttműködés helyreállítása érdekében.

A kárpátaljai magyarság él és élni akar, hangsúlyozta a szónok az elsősökhöz fordulva, amit szerinte az is bizonyít, hogy az ukrán oktatási törvény miatt kirobbant konfliktus ellenére nőtt a magyar iskolákban és a Rákóczi-főiskolán tanulók száma. Brenzovics László megerősítette: a kárpátaljai magyarság nem kíván lemondani jogairól, ugyanakkor reményének adott hangot, hogy sikerül békés megoldást találni a vitás kérdésekre.

Az ünnepség befejezéseként a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a főiskolára, a jelenlévőkre, majd az egybegyűltek elénekelték a Szózatot.

(zzz)