Meddig képes elmenni Ukrajna a magyarellenességben?

Ukrajnában egy állami támogatással végrehajtott gyűlöletkampány zajlik a magyar nemzeti közösség tagjaival szemben – jelentette ki Szijjártó Péter a Kossuth Rádió műsorában. A külgazdasági és külügyminiszter az ukrán nagykövet szavaira reagált, mely szerint az ukrán államnak nincs köze sem a Mirotvorec-listához, sem a parlament honlapján megjelent petícióhoz. Szijjártó Péter hazugságnak nevezte az állítást.

Ukrajnában egy úgynevezett „halállistát” állítanak össze a kárpátaljai magyarokról, és az ukrán parlament honlapján a kettős állampolgárok kollektív deportálását és kitoloncolását szorgalmazzák. A miniszter elmondta, olyan személyes adatok kerültek fel a honlapra, amelyek nyilvános forrásokból nem érhetők el, kizárólag titkosszolgálati, kormányzati forrásból. Az is kiderült, hogy Ukrajna belügyi csapatokat és katonaságot telepít, valamint laktanyákat épít a magyar határ közelében.

Egy kárpátaljai magyar hétköznapjaiban jelenleg a félelem uralkodik, hiszen nagyon nehéz szelektálni és értelmezni a jelenlegi helyzet kapcsán megjelenő híreket, amelyek ukrán és magyar oldalról is megjelennek a sajtóban – jelentette ki Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézet elemzője. Hozzátette, a hírek egzisztenciális bizonytalanságot és fenyegetést keltenek az emberekben.

Nem megengedhető az etnikai alapon történő listázás

A Mirotvorec nevű honlappal és az oldalon listázott nevekkel kapcsolatban elmondta, akár van köze hozzá az ukrán államnak, akár nincs, az nem megengedhető, hogy etnikai alapon listázzanak és diszkrimináljanak egy közösséget egy demokratikus országban.

A honlapon megjelenő bejegyzéseket, és minden ilyen hasonló kijelentést a jelenlegi helyzetben komolyan kell venni – véli Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Szerinte egy olyan hibrid háborúba keveredett bele Magyarország, amely valójában az oroszokról szól, csak Oroszországgal szemben Ukrajna nem mer nyíltan szembeszállni.

Az ukrán kormánynak egy sikerre van szüksége

Az ukrán kormánynak egy sikerre van szüksége, amelyet felmutathat, amelyben látszik, hogy lelkesen védik az ukrán nemzeti érdekeket. Ezért lett most célpont Magyarország – fűzte hozzá Horváth József a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

A petícióval kapcsolatban Fedinec Csilla elmondta, nem pontosan úgy kell értelmezni a felhívást, hogy a kettős állampolgárokat egyik napról a másikra deportálják az országból. Mint mondta, az elektronikus kormányzásra való áttérést követően az egységes virtuális térben az összes kormányzati portál és a parlament össze van kapcsolva.

Egy petíció elfogadása több lépésben zajlik

Ezek felületén van egy úgynevezett petíciós oldal, ahová bárki, bármilyen felhívást és kérdést feltehet. Három hónapon keresztül lehet aláírásokat gyűjteni, ha pedig összegyűl 25 ezer aláírás, a megszólított hivatalos szervnek kell válaszolnia az adott kérdésre vagy felhívásra. A legtöbb ilyen petícióra azonban nincs semmilyen válasz, mivel nem érik el a szükséges aláírás számot.

Megjegyezte, a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás azonban nem lehet azonos az anarchiával, és egy ilyen kormányzati honlapnak nem szabadott volna hagynia, hogy egy ilyen fajta, etnikai alapon deportálást követelő felhívás következmények nélkül maradjon az oldalon – hangsúlyozta Fedinec Csilla.

Az ukrán kormány „mossa kezeit”

Horváth József véleménye szerint az időzítésre is oda kell figyelni. Mint mondta, egyrészről az ukrán kormány kijelentette, nincs köze a történtekhez, tehát „mossa kezeit”, másrészről pedig tökéletesen beleillik abba a sorba, amely a jelenlegi hangulatkeltés és dezinformációs játszma egy újabb lépése. Az ukrán kormány ugyanis erre építkezik, mert úgy vélik, az állampolgárok által egyfajta nyomás és akarat nehezedik rájuk, aminek eleget akarnak tenni.

Fedinec Csilla úgy véli, nagyon súlyos az a konfliktus, amely most kialakulóban van Ukrajna és Magyarország között. Az állampolgárság kérdése ugyanis Ukrajna egész területét érinti, beleértve sok más nemzetiséget is. Ha Ukrajna korrekt módon akarná szabályozni ezt a kérdést, akkor valamilyen törvényi úton szabályozná az állampolgárságot.

Bár Ukrajna alaptörvényében az áll, hogy az állam nem ismer el más állampolgárságot, de a törvénykezésben az is szerepel, hogy senki, semmilyen körülmények között nem fosztható meg állampolgárságától, így nem jogszerűtlen az, ha valaki kettős állampolgársággal rendelkezik.

(Kossuth Rádió/hiradó.hu)