Ukrán–magyar viszony: Kijevben nem látszanak a változás jelei

Újabb eseménydús hetet tudhatunk magunk mögött, ami az ukrán–magyar kapcsolatok alakulását illeti, ám magyar szempontból a pozitívumok és negatívumok egyenlege még mindig kedvezőtlen.

Varsóban találkoztak a külügyminiszterek

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter egy biztonságpolitikai fórumon találkozott múlt szerdán Varsóban. A megbeszélést követően a miniszterek külön nyilatkoztak a sajtónak, ami önmagában is jelzésértékű a két ország pillanatnyi viszonyát illetően.

Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta, Magyarország egy kisebbségvédelmi egyezmény megkötését javasolta Ukrajnának. A magyar javaslat szerint a két kormány tartózkodna olyan politika folytatásától, amely egy nemzeti közösség asszimilációjához vezethet, és amely egy-egy térségben megváltoztatná a nemzetiségi összetételt. Az egyezmény szabad nyelvhasználatot biztosítana a nemzetiségeknek a vallásgyakorlás, a kultúra, az oktatás és a közigazgatási intézkedések esetében. Az ukrán fél a javaslat tanulmányozására tett ígéretet – mondta el Szijjártó Péter. Reményét fejezte ki, hogy a következő, december 7-i milánói találkozón már érdemben, részleteiben is megvitathatják a tervezetet.

Megállapodás született arról, hogy az ukrán kormány kinevez egy, a határon átnyúló gazdasági együttműködésért felelős kormányzati tisztségviselőt – közölte emellett Szijjártó Péter. A kárpátaljai gazdasági program folytatásának zökkenőmentessé tétele érdekében Magyar Levente külügyminiszter-helyettes és a kinevezendő ukrán tisztségviselő minél hamarabb találkoznak – helyezte kilátásba.

Közölte továbbá: „a bizalmi alap újraépítésének jegyében” jelezte Klimkinnek, hogy Budapest készen áll annak az 50 millió dollár értékű hitelkeretnek az aktivizálására, amelyből útépítést finanszíroznának Kárpátalján. Magyarország kész annak a programnak a folytatására is, amelynek a keretében több ezer, a kelet-ukrajnai harcokban érintett családból származó gyerek táborozhatott eddig a Velencei-tónál – sorolta egyebek mellett a miniszter.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az UNIAN hírügynökség szerint bejelentette, hogy ukrán–magyar konzultációra kerül sor Budapesten a Kárpátalján lakóknak kiadott „magyar útlevelek” kapcsán. Hangsúlyozta: szükség van a külföldön élő ukránok érdekeinek védelmére, és hozzátette, hogy az erről megkezdett párbeszéd folytatódni fog.

Kárpátaljáról szólva ismételten leszögezte, hogy a régióban közös magyar–ukrán kezdeményezéseknek kell megvalósulniuk, nem pedig csak magyaroknak, az ott élők közül is különösen a magyar kisebbséghez tartozók számára.

Nem változott a magyar vélemény Ukrajna és a NATO kapcsolatáról

Másnap, azaz múlt csütörtökön Szijjártó Péter Brüsszelben találkozott Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával. Kijelentette, jelentősen romlott a helyzet Ukrajna vonatkozásában, ugyanis semmi nem történt az oktatási törvény módosításának ügyében, és elfogadták a nyelvtörvényt is, amely az oktatás mellett a kultúrában, a médiában és a közigazgatásban is elveszi a nemzeti közösségektől saját anyanyelvük használatának lehetőségét.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter a megbeszélését követően újságíróknak hangsúlyozta, Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajnában egy NATO-tagország állampolgárságával rendelkező embereket listáznak, velük szemben titkos­szolgálati módszerekkel nyomozásokat folytatnak. Egy NATO felé igyekvő, azzal szorosabb együttműködésre törekvő ország részéről elfogadhatatlanok a magyar kisebbség ellen irányuló, közelmúltban tapasztalt cselekedetek és az, hogy Kijev nem lépett azonnal ezekben az ügyekben – szögezte le Szijjártó Péter.

„Nyilvánvaló, hogy ezen körülmények közepette nem tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy NATO–Ukrajna bizottsági ülés legyen a következő külügyminiszteri találkozó során” – közölte.

Aláhúzta, annak összehívása kizárólag Ukrajnán múlik, ugyanis azon feltételek teljesítése, amelyeket a Velencei Bizottság elfogadott, az Európai Unió és a NATO magáévá tett, nem lehetetlen.

EP-képviselők tiltakoztak a készülő ukrán nyelvtörvény ellen

Múlt pénteken tizenkilenc európai parlamenti (EP-) képviselő nyílt levélben fejezte ki aggodalmát az október 4-én első olvasatban elfogadott ukrán nyelvtörvény miatt.

Az Andrij Parubij ukrán házelnöknek címzett üzenetet a Fidesz–KDNP delegációjának tagjai, határon túli magyar politikusok, továbbá két-két bolgár és román EP-képviselő írta alá – adta hírül az MTI. Hangsúlyozták, hogy Ukrajna több nemzetközi egyezményben is kötelezettséget vállalt az országban élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására. Illetve azt javasolták, hogy a második olvasatra kerülés előtt mindenképp küldjék meg véleményezésre a szöveget a Velencei Bizottságnak, s csak annak jóváhagyása után kerüljön sor a végső szavazásra.

Ezzel párhuzamosan Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes képviselő levélben tájékoztatta a szerinte kisebbségi jogokat sértő törvényről Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét. Közölte: fontos, hogy az Európai Unió kísérje figyelemmel a törvényalkotási folyamatot, és gyakoroljon nyomást Ukrajnára az alapvető emberi jogok biztosítása érdekében, valamint azért, hogy az új törvények megalkotásakor kikérjék a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek és a releváns nemzetközi intézmények véleményét.

Ukrajnában a helyzet változatlan

Kedden a Jevropejszka Pravda (JP) adta hírül elsőként, hogy Magyarország módosította a „botrányos” Kárpátalja fejlesztéséért felelős miniszteri biztosi tisztség elnevezését, amely Ukrajnában „kemény ellenállást váltott ki”, s amelynek megváltoztatására Budapest már korábban ígéretet tett. A portál idézi a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett, a Magyar Közlönyben hétfőn megjelent rendeletet, mely szerint Grezsa István tisztségének új megnevezése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja (Закарпатська область) együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos.

A JP megjegyzi, hogy Magyarország ezzel gyakorlatilag visszatért a tisztség korábbi, 2018 tavaszáig érvényes elnevezéséhez, kibővítve a biztos hatáskörét a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásával.

Ukrán részről ugyanakkor egyelőre nem nyilvánul meg konkrétumokban a két ország viszonyában a külügyminiszterek találkozója után felrémlő árnyalatnyi enyhülés. Pavlo Klimkin külügyminiszter az elmúlt hét végén a lembergi Ukrán Katolikus Egyetem diákjainak tartott előadásában – amelyről szintén a Jevropejszka Pravda számolt be – gyakorlatilag változatlanul ismételte meg a kárpátaljai magyarsággal, illetve az ukrán–magyar viszonnyal kapcsolatos eddigi kijevi álláspontot.

Kifejtette egyebek mellett, hogy a kormány továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy megtanítsa a kárpátaljai magyaroknak az ukrán nyelvet, jogot és történelmet.

„Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a diplomácia mindig kompromisszumot jelent, ezért készen állunk a tárgyalásokra az oktatás terén” – jelezte a tárcavezető, amit azonban nehéz a kiegyezésre való hajlandóság jelének tekinteni ukrán részről. Emlékezhetünk rá, Klimkin már közvetlenül az oktatási törvény tavaly szeptemberi elfogadása után is felvetette az egyeztetés lehetőségét, ennek ellenére Ukrajna a Velencei Bizottságnak a jogszabállyal kapcsolatos ajánlásait sem hajtotta végre mind a mai napig.

Kitért az ukrán külügyminiszter a kettős állampolgárság kérdésére is Lembergben. Ezzel kapcsolatban megismételte néhány hete elhangzott felvetését, hogy az ukránoknak társadalmi vitát kell kezdeniük a többes állampolgárság lehetőségéről.

„A kettős állampolgárság csak szigorú feltételek mellett lehetséges. Nem rendelkezhetnek vele katonai parancsnokok, nem teszi lehetővé bizonyos tisztségek betöltését” – hangoztatta egyebek mellett a miniszter, amivel azonban csupán leírta a jelenlegi helyzetet, amelyet a hatályos jogszabályok is tükröznek, anélkül, hogy azt bármilyen új elemmel kiegészítette volna, amelyről vitát lehetne kezdeni.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség információi szerint ugyanakkor változatlanul folyik a parlament illetékes kulturális bizottságában a nyelvtörvény tervezetének előkészítése a második olvasatban való tárgyalásra. Meg nem erősített információk szerint a jogszabályról akár már a közeljövőben szavazhat a Legfelső Tanács.

 (ntk)