Veszélyben a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati jogai

Levélben fordult Jurij Baulinhoz, Ukrajna Alkotmánybíróságának (KSZU) elnökéhez Brenzovics László parlamenti képviselő. A magyar honatya arra kéri az alkotmánybírát, hogy ne nyilvánítsák alkotmányellenesnek és ne helyezzék hatályon kívül a jelenlegi, a kisebbségek számára kedvező nyelvtörvényt.

A magyar honatya levelében emlékeztet, hogy a 2012-ben Az állami nyelvpolitika alapjai címmel elfogadott törvény egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a közigazgatási és önkormányzati szervekben az ukrán mellett azokon a regionális nyelveken folyhassék az ügyintézés, amelyeket az adott régió lakosságának legalább 10 százaléka beszél. Brenzovics László rámutat: a jogszabály alapján Kárpátalja megyében és annak egyes járásaiban a magyar is regionális nyelvvé lehetett.

Nemrég ismertté vált, hogy a KSZU bírói kollégiumának végzése nyomán megindult az eljárás a törvény kapcsán még 2012 júliusában, képviselők egy csoportja által benyújtott alkotmányossági beadvány ügyében. Folyamatban van a téma előkészítése a testület november 17-ére kitűzött plenáris ülésén e tárgyban rendezendő nyilvános meghallgatásra.

„Veszélyesnek tartjuk a helyzetet, mivel amennyiben a törvényt alkotmányellenesnek ismerik el, és hatályát veszti, Ukrajnában megszűnik a nyelvi jogokkal kapcsolatos kérdések szabályozása, ami egy sor negatív következménnyel fog járni – mutat rá a magyar képviselő. – Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy ne mondják ki az említett haladó törvény alkotmányellenességét, hiszen azt az európai szabványoknak és jogi normáknak megfelelően, azok alapján fogadták el. Hiszen egy olyan jogszabályról van szó, amely jelentős jogokat biztosít az Ukrajna lakosságának 20 százalékát kitevő nemzetiségi kisebbségek számára” – áll egyebek mellett a levélben.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnél az eset kapcsán rámutatnak, hogy a törvény alkotmányossági vizsgálatát kezdeményező 57 parlamenti képviselő mindenekelőtt éppen a regionális nyelvekre, illetve az azokhoz kapcsolódó nyelvhasználati jogokra való tekintettel szeretné elérni a jogszabály hatályon kívül helyezését, mivel indoklásuk szerint ezek a normák „diszkreditálják az ukrán nyelv jelentőségét és státuszát” államnyelvként, illetve ellentétesek az Alaptörvény idevágó cikkelyeivel. Az alkotmányossági beadvány aláírói szerint ugyancsak probléma, hogy a nyelvtörvény elfogadása a hatályos jogszabályok megsértésével történt. Ezenkívül kifogásolják azt is, hogy miközben 18 ukrajnai nemzetiségnek előjogokat biztosít a nyelvtörvény, a többiek számára (koreaiak, grúzok, csuvasok, vietnamiak stb.) nem adja meg ezeket a lehetőségeket. Végül ugyancsak alkotmánysértő a beadvány aláírói szerint, hogy a törvény szabályozási jogkörrel ruházza fel az önkormányzatokat „a nyelvi szférában”, miközben az Alkotmány erre kizárólag törvények révén ad lehetőséget.

A nyelvtörvényt támadó beadvány aláírói között több szélsőjobboldali és radikális politikus nevére bukkanhatunk, amilyen például Oleh Ljasko, a nevét viselő Radikális Párt elnöke, Oleh Tyahnibok, a Szvoboda elnöke, vagy Irina Farion, az utóbbi párt vezetőségi tagja. Ugyanakkor több jelenlegi kormánypolitikus is ellátta kézjegyével a dokumentumot, köztük Ruszlan Knyazevics, aki legutóbb a Petro Porosenko Blokkja párt színeiben lett parlamenti képviselő, s napjainkban a Rada igazságügyi és igazságszolgáltatási bizottságának elnöke, de említhetnénk Lilija Hrinevicset, a másik kormánypárt, a Narodnij Front politikusát, jelenlegi oktatási minisztert is.

„Meggyőződésünk, hogy a jogállam, az országon belüli stabilitás és a béke megteremtésének alapja az ukrán polgárok alkotmányos jogainak biztosítása, a törvényi követelmények megfelelő végrehajtása és a nemzetiségi kisebbségek védelme, jogaiknak az európai normákkal megegyező bővítése” – zárul Brenzovics László levele.

Brenzovics László kedden Kijevben találkozott Valerija Lutkovszkaja ombudsmannal, akit arra kért, hogy képviselje a nemzeti kisebbségek érdekeit az Alkotmánybíróság előtt.

hk