Az ukrajnai magyarság bevonása nélkül akarják megoldani az oktatás nyelvének problémáját?
Az Európai Unió (EU) és az Európa Tanács (ET) közös programjának – A nemzeti kisebbségek támogatása Ukrajnában – keretében került sor május 24–25-én Kijevben A Velencei Bizottság Az oktatásról törvény 7. cikkelyével kapcsolatos megállapításainak végrehajtása: a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás politikája és gyakorlata elnevezésű szemináriumra.
Az oktatási törvénynek a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását hátrányosan érintő rendelkezéseiről folytatott tanácskozáson részt vett többek között Pavlo Hobzej, az ukrán oktatási miniszter helyettese, Marten Ehnberg, az ET ukrajnai irodájának vezetője, Thomas Frellesen, az EU ukrajnai küldöttségének helyettes irányítója. A Velencei Bizottság jelentését az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseiről Rainer Hoffman és Robert Dunbar, a testület tagjai, az ET szakértői ismertették. Az eseményen több ország, köztük az Egyesült Államok, Lengyelország, Magyarország, Románia, Norvégia kijevi nagykövetségeinek képviselői is megjelentek.
A szemináriumon a román, moldáv és orosz nemzeti kisebbségek képviselői kitartottak az oktatási törvénnyel szemben korábban megfogalmazott fenntartásaik mellett, ragaszkodtak az alkotmányos normák betartásához – jelezte a rendezvényről beszámoló strana.ua Konsztantyin Surovra, az Ukrajnai Orosz Közösség elnökére hivatkozva, aki szintén részt vett a tanácskozáson. A nemzeti kisebbségek képviselői egyben úgy foglaltak állást, hogy mielőtt parlamenti szavazásra kerülne a sor az oktatást érintő jogszabálytervezetekről, köztük A teljes általános középfokú oktatásról törvényről, amelyet a Legfelső Tanács jelenlegi ülésszakán terveznek elfogadni, összhangba kell hozni ezeket a dokumentumokat az Alkotmánnyal.
Az Európa Tanács képviselőinek minden erőfeszítésük ellenére nem sikerült leküzdeni a nemzeti kisebbségek, valamint az Oktatási és Tudományos Minisztérium képviselői közötti ellentéteket – állapította meg összegzésképpen Konsztantyin Surov, aki a szeminárium egyetlen pozitívumát abban látta, hogy „a felek de facto párbeszéd üzemmódban maradtak”.
A strana.ua tudósításában azt írja, hogy a magyar kisebbség képviselői lemondtak a tanácskozáson való részvételről. A magyar álláspontot a szemináriumon ennek okán Pavlo Hobzej miniszterhelyettes „volt kénytelen” ismertetni. A portál „egy, az ukrajnai magyar közösség vezetéséhez közeli” forrást idézve hozzáteszi: „az oktatási minisztérium részvételével zajló eseményeken való részvétel haszontalan, mivel (a minisztérium – a szerk.) kategorikusan nem akar engedményeket tenni a nemzeti kisebbségeknek”.
Valójában, mint megtudtuk, sem a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), sem az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), sem a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) nem kapott meghívót a szemináriumra. Egyedül Tóth Mihályt, az UMDSZ tiszteletbeli elnökét hívták meg a rendezvényre, ám őt sem „magyar minőségében”, hanem az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársaként, s hozzá is csupán egy nappal a tanácskozás előtt jutott el a meghívó.
A kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek a történtek miatt levelet intéztek a tanácskozást szervező európai intézmények és programok ukrajnai képviselőihez. Ebben a KMKSZ, az UMDSZ és a KMPSZ csodálkozásának és értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a magyar közösség képviselői meghívást sem kaptak egy ilyen jelentős fórumra, amelyet az ukrajnai nemzeti kisebbségek számára oly fontos problémáról rendeztek, egy, a kisebbségek támogatását célzó program keretében. Mindez azt a benyomást kelti, mintha az Európa Tanács intézményei és tisztviselői anélkül kívánnának egyetértésre jutni az államhatalmi szervekkel Az oktatásról törvény 7. cikkelyének problémájával kapcsolatban, hogy ebbe az eszmecserébe hathatósan bevonnák az egyik érdekelt nemzeti közösséget képviselő szervezeteket, ami nyilvánvalóan ellenkezik a vonatkozó nemzetközi dokumentumok betűjével és szellemével – olvasható egyebek mellett a levélben.
(hk)
A parlament elé kerülhet az oktatási törvényt módosító kormányindítvány
Múlt héten tárgyalta Ukrajna Legfelső Tanácsának oktatási bizottsága azt a kormány által benyújtott módosító indítványt, amely átültetne néhányat az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásai közül a tavaly szeptemberben elfogadott oktatási törvény záró rendelkezéseibe, illetve 7., az oktatás nyelvére vonatkozó cikkelyébe.
Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke érdeklődésünkre elmondta, az oktatási bizottság támogatta a módosító indítványt, így az a parlament elé kerülhet. Ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy a Rada mikor kezdheti el tárgyalni a jogszabályt, erről legkorábban jövő hétfőn dönthet a Legfelső Tanács egyeztető bizottsága.
Lapzártánkig a módosító indítvány végleges szövege még nem jelent meg a parlament weboldalán, így a tartalma sem ismert. Korábban az oktatási minisztérium részéről nyilatkozó politikusok két módosítást tartottak elfogadhatónak nyilatkozataikban. Az egyikkel meghosszabbítanák az oktatás nyelvét érintő rendelkezések bevezetését megelőző átmeneti időszakot, vagyis a 7. cikkely előírásai 2020 helyett csupán 2023-ban lépnének életbe. A másik módosítás nyomán lehetővé válna, hogy a nem állami vagy önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben a jövőben is a nemzeti kisebbségek nyelvén folyjék az oktatás.
