Semmiről nem mondunk le, ami megillet bennünket!

Turul-ünnepség Tiszaújlakon

Az 1703. július 14-én a kuruc sereg által a császáriak fölött aratott győzelemre emlékezett Kárpátalja magyarsága Tiszaújlakon, a csata 315. évfordulóján, az elmúlt vasárnap. A Turul-ünnepség 1989 óta a legnagyobb tömegrendezvénye a kárpátaljai magyar közösségnek, ahol hagyományosan ott vannak Rákóczi leghűségesebb népének, a ruszinságnak a képviselői is, s a rendezvény kiállás a magyarság szabadsága és kollektív jogai mellett.

A Tiszaújlak központjában álló egykori Sóháznál, Esze Tamás kuruc brigadéros emléktáblájánál kezdődött az ünnepség, ahol Bencze Rudolf, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Tiszaújlaki Alapszervezetének elnöke idézte fel a tarpai jobbágy, Esze Tamás szerepét a Rákóczi-szabadságharcban, valamint a szabadságharc kezdeti eseményeit. Az emléktáblák megkoszorúzását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően gyalogmenetben vonultak végig a nagyközségen, át a Tiszán túlra, a Turul-emlékműhöz. A menet élén Schreiner Sándor klarinét- és tárogatóművész haladt, aki Rákóczi korát idéző dallamokat játszott tárogatón, mögötte a kárpátaljai Rákóczi-emlékhelyeket érintő kerékpártúrát teljesítő aknaszlatinai Takár Károly (Katyó), valamint két aknaszlatinai fiatal kerékpárral, majd korhű viseletbe öltözött főiskolai hallgatók és tiszapéterfalvai hagyományőrző gyerekek, végül a nagyszámú ünneplő közönség haladt.

A Turul-emlékműnél Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet, kiemelve a Rákóczi-szabadságharc mindig érvényes üzenetét, a nemzeti függetlenség fontosságát. A Rákóczi-szabadságharc hőseinek példájával alátámasztva kijelentette: „Bátrak nélkül a hadiszerencse csak olyan vak ló lehet, amely még a falat sem találja, hogy nekimenjen.” A vajdasági magyar politikus hangsúlyozta: „Szeretném, hogy a kárpátaljai magyarok tudják, érezzék és elhiggyék, hogy a magyar nemzet egységes, a nehéz pillanatok, kilátástalannak tűnő helyzetek a megoldás felé visznek, ha egységben létezik a szétdarabolt nemzet…” Pásztor István kijelentette: „Mindannyian, akik Magyarország határán kívül élünk magyarként, pontosan tudjuk, a saját bőrünkön tapasztaltuk és tapasztaljuk meg azt, hogy csakis a nemzetileg elkötelezett, a nemzetben, a független és szabad hazában gondolkodó magyar kormány képes segíteni a mi munkánkat, ami nem más, minthogy megtartsuk szülőföldünkön a magyar nyelvet, lehetővé tegyük a felnövekvő nemzedékek számára a boldogulást, partnerei legyünk a többségi hatalomnak, de megalkuvók ne legyünk, semmiről, ami az európai értékek mentén megillet bennünket, ne mondjunk le...”Emlékeztetett arra, hogy a vajdasági magyarok a '90-es években hozzánk hasonlóan nehéz helyzetben voltak, amikor háborúban esett szét a rendszer és vele az ország. „Egymásba kapaszkodva éltük túl. Most önök, kárpátaljai magyarok vannak nehéz helyzetben, egymásba kapaszkodva túl fogják élni ezt a nehéz helyzetet, amiben segítségükre van az anyaország” – hangsúlyozta Pásztor István, aki végül hozzáfűzte: „Örülök annak, hogy a számos megpróbáltatás, nehézség, anyagi bizonytalanság és békétlen körülmények között Brenzovics László elnök úr és a KMKSZ olyan erőt és elhivatottságot jelent, ami megérdemli és kiérdemli az önök bizalmát és a kárpátaljai magyar jövőt építi. Ehhez adjon Rákóczi szelleme bátorságot, az Isten pedig erőt és reménységet.”

Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese párhuzamba állította, hogy több mint 300 évvel ezelőtt közel 3000 ruszin vállvetve harcolt a magyarokkal a kuruc seregben, ma pedig a magyarok küzdenek vállvetve az ukránokkal a külföldi agresszor ellen – utalva a keleti országrészben zajló harcokra.

Dr. Seszták Miklós, a Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felelős kormánybiztos köszöntőbeszédében kiemelte, hogy az eredetileg 1903-ban emelt, a szovjet hatóságok által 1945-ben lerombolt, majd 1989-ben a helyi közösség által küzdelmek árán újra felállított turulmadaras emlékmű önmagában is a megmaradás és a meg nem alkuvás jelképe. „Most, 2018-ban a tiszaújlaki ünnepség és a Turul-emlékmű üzenete a világnak az, hogy nem engedjük feledésbe merülni történelmünket, nyelvünket, szimbólumainkat, kultúránkat, és nem hagyjuk felszámolni a magyar oktatási intézményrendszert. Mi semmi mást nem akarunk itt, Kárpátalján, csak az évszázados tradícióra épülve békében és együttműködésben élve más népekkel megmaradni magyarnak. Ebben a küzdelemben a kárpátaljai magyarság soha nincs egyedül, számíthat ránk, Magyarország kormányára, az egyetemes magyar közösségek szolidaritására” – jelentette ki a magyar kormányt képviselő kormánybiztos.

Viktor Zsupanin, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese emlékezve a több mint 300 évvel ezelőtti szabadságharcra elmondta, a szabadságharc jelszava – „Istennel a hazáért és a szabadságért” – ma is aktuális az ukránok számára is.

Ladiszlav Lecovics, a Ruszinok Kárpátaljai Szervezetének elnöke beszédében leszögezte, a XVIII. század elején a magyarok mellett ruszinok harcoltak Rákóczi oldalán a szabadságért és a függetlenségért. A nagyságos fejedelem a legjobb katonáinak tartotta a ruszinokat, akik a ruszin vezető szerint nem azonosak az ukránokkal. De, mint fogalmazott: „Isten segíteni fog rajtunk, és eljön a mi szabadságunk is erre a földre.”

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke Rákóczi brezáni kiáltványának egy részletét idézte, majd az abban megfogalmazottakat mai életünkre vetítve kifejtette: „Mi jogkövető állampolgárként a törvényesség talaján állva nem alkudhatunk meg. Nem adhatjuk fel közösségi létünk alapjait, anyanyelvű iskoláinkat, s nem alkudhatunk meg saját lelkiismeretünkkel sem.” Zubánics kiemelte, hogy jogainkért, amelyeket Ukrajna alkotmánya is biztosít a számunkra, képesek vagyunk kiállni, közösségünkért, nyelvünkért, kultúránkért össze tudunk fogni, egymást erősítve tovább fogunk harcolni – hangsúlyozta az UMDSZ elnöke megköszönve a magyar kormány harcos kiállását, amelyet minden fórumon felvállalnak értünk.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője ünnepi beszédében kifejtette: ahogy a császári hatalomnak nem sikerült elvennie az anyjától elszakított gyermek Rákóczi magyar identitását, ugyanúgy kudarcra van ítélve az ukrán hatóságok arra irányuló kísérlete, hogy elfeledtessék a kárpátaljai magyarsággal az anyanyelvét, önazonosságát. Ez még egyetlen, a Kárpát-medencében regnáló birodalomnak, hatalomnak sem sikerült, és ez most sem lesz másképp. Az ukrán hatalom magyar közösségünkhöz fűződő viszonya kapcsán a KMKSZ elnöke megjegyezte: „Aki arra törekszik, hogy más nemzeteket elnyomjon, önmaga sem lehet szabad.” Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió széthullásakor Magyarország támogatta ezen független állam létrejöttét. A megalakuláskor még volt egy törvényekben is rögzített társadalmi megegyezés, hogy Ukrajnában tiszteletben fogják tartani a nemzeti kisebbségek jogait, ez megjelent az akkori nemzetiségi törvényben, a magyar–ukrán alapszerződésben, és rögzítve volt az 1996-os alkotmányban is. A későbbiekben egyre inkább arra törekedtek a hatalmon lévők, hogy ezeket a jogokat szűkítsék, különösen felerősödött ez a folyamat 2014 után. Az elmúlt években egy rendkívül erőteljes magyarellenes kampányt is megtapasztalhattunk a központi sajtóban és médiában, és mivel az ország lakosságának többsége minket nem ismer, sikerült közösségünket az ország közvéleménye előtt negatív színben beállítani. Ugyanakkor amit Magyarország és a kárpátaljai magyarság tett, segítve Ukrajnát – azt következetesen elhallgatták. Brenzovics László aggasztónak nevezte azt is, hogy a törvények és szerződések betartatására hivatott európai intézmények hallgatólagosan elfogadják a jelenlegi ukrán vezetés kisebbségellenes törekvéseit, ami precedenst teremtve nemcsak a Kárpát-medence magyarságának jövőjét veszélyezteti; túl azon azzal is fenyeget, hogy összeomolhat az a nehezen kiépített kisebbségvédelmi rendszer, amely Európában mind ez idáig mégiscsak létezett. Brenzovics László kijelentette: „Teljesen nyilvánvaló mindenki számára, hogy Ukrajnában sem a háborút befejezni, sem visszaintegrálni a keleti területeket és a Krímet nem lehet, hogyha nem oldják meg megfelelően a kisebbségek helyzetét. Ezt rendezni kell, akkor lesz csak országunkban béke és stabilitás, és csak abban az esetben lehet megvalósítani az európai integrációt is” – hangsúlyozta Brenzovics László.

A Turul-ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget, majd a jelenlévők elhelyezték koszorúikat és virágaikat az emlékmű talapzatán. Az ünnepség résztvevőinek többsége ezt követően szervezetten Tiszapéterfalvára ment, ahol részt vett a hetedik KurucFeszten.

Badó Zsolt