Ragaszkodnak a Beregszász központú járáshoz

Közgyűlést tartott a KHÖT

A tisztújítást az ukrajnai önkormányzati választás utánra halasztotta a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) október 10-én, Jánosiban, a Helikon Hotelben megtartott közgyűlése. A közgyűlésen jelen lévő polgármesterek és önkormányzati vezetők a hivatalosan decentralizációnak nevezett közigazgatási reformmal kapcsolatos tapasztalatokat beszélték meg, illetve egyeztették elképzeléseiket. A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, amelyben a felsőbb hatalmi szerveket arra kérte, hogy tegyék lehetővé egy Beregszász központú povit (járás) létrehozását a Kárpátalján tervezett négy mellett ötödikként.

Babják Zoltán, a KHÖT elnöke, Beregszász város polgármestere elmondta, hogy Kárpátalja messze elmaradt a közigazgatási reform területén Ukrajna többi részétől. Ennek egyik oka, hogy a közigazgatási kistérségek (hromadák) létrehozását nem támogatta a megyei közigazgatási hivatal korábbi vezetése, mára viszont megváltozott a helyzet. A kistérségek kialakítása során a törvény garantálja a szereplők számára az önkéntesség jogát, ugyanakkor a létrejövő új közigazgatási egységeknek gazdaságilag életképeseknek kell lenniük. Az elnök hangsúlyozta, hogy a KHÖT tagságához tartozó polgármesterek településein élőknek az az érdekük, hogy a létrehozott kistérségeik egy Beregszász központú új járáshoz (povithoz) tartozzanak. „Ehhez egységesen kell fellépnünk, mert nagy valószínűséggel óriási ellenállásba fogunk ütközni... Egy biztos, egyetlen egy polgárunk sem ihatja meg annak a levét, hogy esetleg közülünk valaki saját ambíciói miatt kitérőket kezdeményez, és ezzel hátráltatja közös céljaink elérését” – hangsúlyozta Babják Zoltán, aki úgy véli, hogy a jövő évben esedékes önkormányzati választásokig létre fogják hozni Kárpátalján is a közigazgatási kistérségeket.

A közgyűlés egyhangúlag támogatta azt a javaslatot, hogy a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulásának tisztújítását halasszák a jövő évben esedékes önkormányzati választás utánra, hisz akkor dől majd el, hogy a jelenlegi településvezetőkből ki marad meg a pozíciójában.

Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke előadásában vázolta a 2015-ben elfogadott decentralizációs törvény kárpátaljai végrehajtásának állását. Felsorolta azokat az okokat, amelyek miatt a közigazgatási átszervezés megyénkben jelentősen elmaradt az országos átlagtól. Míg Ukrajnában összességében 60%-ban végrehajtották az adminisztratív reformot, addig Kárpátalján 6%-nál tartunk, a mai napig csak hat kistérség jött létre a megyében. A Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese elmondta, hogy Kijev tervei szerint az eddigi 351 önkormányzatból 40 maradna Kárpátalján. A megyében kidolgozott és a megyei tanács által elfogadott perspektivikus terv nagy vonalakban megfelel a kárpátaljai magyarság érdekeinek azzal a kiegészítéssel, hogy a tervezett négy járáson túl szeretnének egy a magyar kistérségeket egyesítő, Beregszász központú járást is létrehozni – fejtette ki Barta József. Ugyanakkor a tervezet a Kijev által javasolt 40 kistérséggel szemben 54-et tartalmaz. Azóta a megyében újabb hat kistérség létrehozását kezdeményezték, például a magyarok lakta vidéken hat önkormányzat létre szeretné hozni a szürtei kistérséget, illetve öt önkormányzat pedig a Kaszony központút. A gazdasági szempontból kevésbé életképes kistérségek létrehozásával a megyei tanács magyar frakciója politikai szempontból nem ért egyet, viszont nem tehet mást, támogatja a lakossági kezdeményezéseket. Barta József óvva intett a magyar vidék átgondolatlan felaprózásától, hisz az életképtelen kistérségeket eredményezne, és Kijev sem bólintana rá. A hatvan kistérségen túl újabb és újabb igények jönnek, és a magyar vidékről is érkeznek ilyen kérések, például most már a nagyberegiek is szeretnének egy saját kistérséget.

Babják Zoltán kiegészítésként kifejtette, hogy a tervezett Munkács központú járás (povit) ukrajnai viszonylatban is túl nagy lenne, közel félmillió lakosú, tehát nem a realitásoktól elrugaszkodott kérés egy Beregszász központú járás kialakítása, amelyhez elemi érdekünk, hogy ragaszkodjunk.

Tóth Éva, a Baranyai kistérséghez tartozó Korláthelmec község sztarosztája (elöljárója) tapasztalataikról számolt be. Elmondta, hogy négy községháza egyesült a 25 milliós költségvetéssel rendelkező Baranya községgel egy közös kistérségbe. Előzetesen 65 milliós bevételt jósoltak a kistérségnek évente, ami meg is valósult. Korláthelmecen a korábbi községháza alkalmazottai közül maradt az elöljáró, egy földmérő és a pénztáros. A 930 lakosú községnek eddig 14 képviselője volt a helyi tanácsban, jelenleg három képviselővel kell beérniük a kistérség közös tanácsában. Az elöljárónak a tanácsban nincs szavazati joga, viszont tagja a végrehajtó bizottságnak, van címeres pecsétje, és igazolásokat, anyakönyvi kivonatokat adhat ki, ahogy ezt korábban a polgármesteri hivatalok is megtették. Elmondta, hogy a 65–68 milliós éves költségvetés egy hétezer lakosú kistérség esetében jól hangzik, de a kiadásaik is nagyok, hisz az oktatás, az egészségügy és a kultúra finanszírozása is a nyakukba szakadt. Szerződést kellett például kötniük egy ungvári kórházzal, ahol ellátják a lakosaikat, hisz a területükön nincs kórház.

Sok konkrét kérdést tettek fel a polgármesterek, amelyekre Tóth Éva hosszasan és részletesen válaszolt. Összegezve elmondta, hogy sem előnyük, sem hátrányuk nem származott a kistérséghez csatlakozásból. De ahol rosszabbak az anyagi lehetőségek, mint náluk, érdemes meggondolni az önállósodást.

Orosz Ildikó, a megyei tanács képviselője hozzászólásában javasolta, hogy magyarul az elöljáró megnevezést használjuk a sztaroszta helyet, a povitot pedig nevezzük következetesen járásnak. A képviselő asszony az oktatás és az egészségügyi ellátás finanszírozásának kérdésére rávilágítva hangsúlyozta – az a legelőnyösebb, ha minél nagyobb kistérségekbe tömörül a kárpátaljai magyarság, így életképesebb, minden létfontosságú szolgáltatást biztosítani képes, fejleszthető közigazgatási egységek jönnének létre, ami a magyar közösségünk felszalámizása ellen is védelmet jelenthet. Szerinte az Ungvári járásban életképes kisebb méretű kistérségek jöhetnek létre, amit a földrajzi fekvés is indokol, valamint a magyar érdekképviselet lehetőségét is szolgálja azzal, ha nem egyesülnek a 120 ezres Ungvárral. Viszont a nagyberegi származású Orosz Ildikó élesen bírálta a nagyberegi kistérség kezdeményezőit, ami szerinte hosszú távon nem válik előnyére a nagyberegieknek. Jó lenne, ha a bátyúi kistérséghez csatlakozna Szernye és Barkaszó – fejtegette. Sajnálattal jegyezte meg ugyanakkor, hogy Dercen és Fornos Beregszász helyett Munkács mellett döntött, ami az ottani magyar közösség hátrányára válik majd. Orosz Ildikó a két utóbbi, munkácsi járási magyar települést a „két legukránabb magyar falunak nevezte”, akik kicsinyes szempontok miatt Munkácsot fogják erősíteni a kárpátaljai magyarság helyett. Végül a képviselő asszony arra kérte a jelen lévő polgármestereket, hogy tegyék félre egyéni érdekeiket, és próbálják úgy alakítani településük jövőjét, hogy ott utánuk is maradjon szellemileg és gazdaságilag életképes közösség. Lépjék át a jó döntést akadályozó pszichológiai gátakat.

Kiegészítette még az elhangzottakat azok tartalmával egyetértve Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Bátori József és Tóth Miklós megyei képviselők.

Az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány újabb pályázatairól Bujdosó István tájékoztatta a településvezetőket, majd végül minden jelen lévő KHÖT-tag egyhangúlag megszavazta a Beregszász központú járás létrehozását kezdeményező közös nyilatkozatot.

* * *

Lapzártánkkor Puskás Tamás, a KMKSZ Fornosi Alapszervezetének elnöke, a helyi tanács tagja Orosz Ildikónak arra a kijelentésére reagálva, hogy „Dercen és Fornos Beregszász helyett Munkács mellett döntött”, elmondta: „Tudtommal mi, fornosiak nem csatlakoztunk Munkácshoz. Szerintem a községi tanács határozata nélkül erről döntést nem lehet hozni, ilyen témájú tanácsi határozatról pedig mint tanácstagnak nincs tudomásom. Eddig egyetlen falugyűlés volt a közigazgatási kistérségekhez csatlakozás ügyében, ott a járási adminisztráció elnökhelyettese arra akart minket rábeszélni, hogy csatlakozzunk Felsőkerepechez, mert az előnyösebb lenne szerinte mint Munkács a számunkra. Azóta kiderült, hogy a felsőkerepecieknek nem kellünk. Úgy tudom, Beregszász és Munkács részéről sem keresett eddig minket még senki. Mi kivártunk, viszont most, hogy Dercen már Munkácshoz csatlakozott, valószínűleg a jövőben mi sem tehetünk mást, hisz nem vagyunk határosak egyetlen Beregszászi járási településsel sem. Ez egy kényszerhelyzet. Emlékeztetném Orosz Ildikót, hogy mi nem vagyunk a legukránabb magyar falu, eddig egyetlen választási szereplésünk miatt sincs okunk szégyenkezni.

bzs