A Gyurcsány-kormány lassan leengedi a vasfüggönyt

Amihez az UMDSZ-kufárok asszisztálnak

Minden kárpátaljai családot hátrányosan érint a magyarországi vízumkiadás új rendje. Ez ellen azonban csak a KMKSZ tiltakozik.

Meglepő volt, meg nem is, hogy fél évre csökkentették a Magyarországra történő bejutáshoz szükséges vízum érvényességi idejét, s 30 napra a tartózkodás tartamát. Meglepő, hogy semmibe véve a kárpátaljai magyar közösséget, nem tájékoztattak senkit előre a tízezreket sújtó korlátozásról, ugyanakkor nem volt meglepő, mert az eseményeket követő emberek sejthették, hogy így lesz.

Azt, hogy Magyarországon 2007-ben életbe lép a schengeni szerződés, régóta mindenki tudta, mint ahogy azt is, hogy annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság továbbra is akadálytalanul léphesse át a magyar határt, tenni kell valamit. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a kérdés napirendre tűzését már 1996-tól szorgalmazta. Az akkori szocialista kormány szakemberei még meg is hallgattak bennünket, azonban nem történt semmi. Az események a Fidesz-kormányzat idején felgyorsultak, s végül elvezettek a státustörvény elfogadásához, amelyben a KMKSZ javaslatára, szerepelt az a passzus, mely szerint a határon túli magyar a legkedvezőbb feltételekkel lépheti át a magyar határt.

Az MSZP-kormány és annak külügyminisztere, Kovács László egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladatának tartotta a státustörvény módosítását, mert - természetesen alaptalan! - állításuk szerint Magyarországot egyébként nem vették volna fel a közösségbe. A határátkelésnél élvezett kedvezményről szóló pont természetesen azonnal áldozatul esett a gonosz szándéknak, s ezáltal megszűnt a jogalapja a kárpátaljai magyarság előnyeinek a magyar vízumhoz történő hozzájutásnál.

A kettős állampolgárságról történt népszavazás, a jobboldal erőfeszítései ellenére, elsősorban a kormány és a baloldal alaptalan riogatásai miatt elbukott.

A fájdalom enyhítésére jött a "nemzeti vízum", és a Szülőföld Program illetve Alap.

Tudnunk kell, hogy az ún. "nemzeti vízum" nem azért nemzeti, mert a magyar nemzethez tartozóknak jár, hanem mert csupán Magyarország területén érvényes. A beszerzéséhez gyakorlatilag ugyanolyan és ugyanannyi feltételnek kell eleget tenni, mint az áttelepüléshez. Emiatt a kárpátaljai magyar emberek döntő többsége számára nem elérhető, ezért nem tekinthető a probléma megoldásának. Az elindított programok nagyságrendje nem elegendő a kárpátaljai magyar közösség létfeltételeinek jelentős javításához, csupán arra, hogy egyesek megtömjék zsebüket, s szavazatokat vásároljanak.

S itt bújik ki a szög a zsákból, illetve veheti mindenki közelebbről is szemügyre a kilógó combos lólábat. Az európai politikai logika, s urambocsá' erkölcs szempontjából megmagyarázhatatlan a magyar kormányzat és az UMDSZ viszonya. Hogy van az, hogy a magyar kormányzat a gátlástalan terror és hamisítások légkörében lezajlott 2002-es választások után elismeri legitim magyar érdekvédelmi szervezetnek az UMDSZ-t, holott az nem is indult a választásokon, s a magyarság képviselőjének pedig egy olyan személyt, aki egy ukrán párt, az Egyesített Szocdem színeiben indult? Miért is történt, hogy valamennyi, minden korábbi magyar kormány által elismert írott és íratlan szabályt felrúgva szinte teljes mértékben átengedi részükre a Magyarországról érkező támogatások feletti rendelkezést, s azt is, hogy ezeket gátlástalanul használják saját politikai céljaikra? S ami akkor (Juscsenko elnökké választása után - a szerk.) érthetetlen volt: miért sietett személyesen a magyar külügyminiszter mindenkit megelőzve Kijevbe Gajdos István bőrét menteni? (Nem sokkal ezután ült át Gajdos az egyesített szocdem frakcióból Morozék szocialista frakciójába.)

Most látszik igazán, hogy miért. A kárpátaljai magyarságot az anyaország irányából súlyos sérelmek érik, amelyek korlátozzák utazási, tartózkodási, munkavállalási, tanulási szabadságát, megváltoztatják életkörülményeit. A változások sokkszerűek lesznek, s emiatt olyan politikai erőt kell hatalomra juttatni, akik hajlandók asszisztálni ehhez a csúnya játszmához. S ez a csapat az UMDSZ. Ők voltak azok, akik megszavazták a státusztörvény módosítását, akik most is hallgatnak, amikor megkezdődtek a korlátozások vízumügyben.

Személy szerint ezt tőlük nem lehet rossz néven venni. Az UMDSZ megyei listájának erős emberei kereskedők. Olcsón vesznek, s igyekeznek drágán eladni. Ez a szakmájuk, ehhez értenek. Ezt teszik most a kárpátaljai magyarság érdekeivel. A vízumgondok őket személyesen nem érintik, a lista első öt tagja közül legalább kettőnek állandó lakhelye nem Kárpátalján, nem Ukrajnában van.

Egyszer egy magyarországi politikus azt mondta, mit ugráltok, a kárpátaljai magyarok 50 évig nem utaztak sehová, ezután se fognak, olyan nagy ügy ez? Egy ügyeinkkel foglalkozó hivatalnok pedig azt, hogy be fogjuk darálni a KMKSZ-t, amikor pedig ez nem sikerült, azt, hogy telenyomjuk az UMDSZ-t pénzzel, és úgyis megnyeretjük velük a választást.

Rajtunk múlik, hagyjuk-e. Március 26-án választások lesznek.

Sz. G.