Öt község ügyei egy kézben
A közös ló túros hátától az útrongáló kamionforgalomig
A Nagyszőlősi járás délkeleti szegletében öt község sorakozik a jelenlegi ukrán–román határ térségében: Nevetlenfalu, Batár, Akli, Újakli és Aklihegy. Közülük Nevetlenfalu a legnépesebb, a 2014. január 1-i adatok szerint 1439-en lakják, míg a települések összlakossága 3586 főt tesz ki. A községeket már 1946-ban közigazgatásilag összevonták, közös tanácsuk Nevetlenfaluban működik, s most, a több település közös községi tanács alá rendelését célzó közigazgatási reformtervezet kapcsán többek között arról is megkérdeztük a 2006 óta hivatalában lévő, már második mandátumának időszakát töltő dr. Oroszi József nevetlenfalui polgármestert, mennyire hasznos vagy káros a községek összevonása.
– Gazdaságilag annyiban előnyös az összevonás, hogy csak egy községi tanácsi könyvelőséget kell fenntartani, ami gazdaságosabb, mintha a jelen esetben öt könyvelőséget kellene működtetni a falvakban, amennyiben azok mindegyike önálló községi tanáccsal rendelkezne – indítja beszélgetésünket a polgármester. – Ugyanakkor tény, hogy egyszerűen lehetetlen megfelelő szinten odafigyelni minden egyes helységre, rendezni az ügyes-bajos dolgaikat. Nagyon sok függ a helyi községi tanácsi képviselők aktivitásától, de hát – mint tudjuk – ők nem kapnak fizetséget a képviselői munkájukért… Ha a közös községi tanács által vezetett többi településen is lennének főállású polgármester-helyettesek, mint nem egy külföldi országban, például Lengyelországban, és lennének saját irodáik, ahol elvégeznék az alapvető hivatali munkákat, például kiadnák az alapvető igazolásokat, nem lennének rosszak a faluösszevonások. A fent említett intézkedések nélkül viszont nem tartom helyesnek több település közös községi tanács alá való rendelését. Ha például egy aklihegyi lakosnak be kell utaznia ügyes-bajos dolgában Nevetlenfaluba, közel tíz kilométert kell utaznia, miközben a tömegközlekedési helyzet nincs megoldva…
– Témát váltva, érdekelne, miként tudják érvényesíteni a községekben a nyelvtörvény által a kisebbségek, itt konkrétan a magyarok számára nyújtott lehetőségeket?
– A községi tanács már évek óta elfogadta a magyar nyelv regionális státuszát. De már azelőtt is két nyelven voltak kiírva az intézmények nevei a névtáblákon, a hivatali címtáblák a községi tanácson. Magyar nyelven vezettük, s vezetjük le most is a falugyűléseket, a tanácsi üléseket, a falugyűlések jegyzőkönyveit, s korábban is anyanyelven is elfogadtuk a beadványokat, csak akkor még ukránul kellett válaszolnunk rájuk. A nyelvtörvény elfogadása óta viszont magyar nyelven adunk hivatalos válaszokat a magyar beadványokra, s anyanyelven is kiadjuk a hivatalos igazolásokat. A tanácsülések jegyzőkönyveit is két nyelven vezethetnénk, de mivel a járási központban csak ukrán nyelven fogadják el azokat, ezért továbbra is egyedül államnyelven vezetjük ezeket a jegyzőkönyveket. A korábbi utcanévtáblák egy része kétnyelvű volt, de mára mindegyik utcanévtábla tönkrement, az újak esetében tervbe vettük, hogy mindegyikük kétnyelvű lesz, de financiális okok miatt még nem készültek el.
– Nevetlenfalu szélén már hosszú ideje működik az ukrán–román határátkelőhely. Tud-e ebből profitálni a községi tanács, illetve a lakosság? Milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár a nemzetközi határátkelőhely megléte?
– Mintegy húsz ABC nyílt, melyek a romániai oldalról érkező bevásárlóturistákat is fogadják, ezen élelmiszerüzletek tulajdonosai jól jártak. Ám a törvények nem teszik lehetővé, hogy a községi tanács is bevételekre tehessen szert a határforgalomból. Az átkelőhelyen átdübörgő kamionok pedig komoly problémákat okoznak. Szennyezik a levegőt. Ha az átkelőhelyen feltorlódnak, nem egyszer a falu belterületéig nyújtózkodik a sor, zavarva a helybeli lakosok forgalmát. A nehéz járművek megterhelik az utat, már mind a Tiszapéterfalva, mind a Csepe felé vezető út alig járható a sok kátyú miatt, melyek részben a kamionok számlájára írhatók. A főutca házainak a falai repedeznek. Az útjavítások pedig… A Csepe felé tartó útvonalon már több éve nem töltötték fel a gödröket, a Tiszapéterfalva felé vezető úton pedig tavalyelőtt részben, a múlt évben alig, az idén pedig egyáltalán nem tüntették el a kátyúkat. A falut elkerülő útról meg még tervezet sem készült.
– Mi az, amit a közelmúltban sikerült elvégezniük, illetve, amit a közeljövőben szeretnének megvalósítani?
– Befejeztük az akli óvoda felújítását, s szeretnénk elvégezni a községháza emeleti részének a rekonstrukcióját, a batári óvoda felújítását, melyeket önerőből, társadalmi munkával, illetve a KMKSZ, a görögkatolikus és a református egyház támogatásával tudunk megvalósítani.
Lajos Mihály
