Putyin: a Krím kérdése az oroszok egységes nemzetté válásáról szól

A Krím nem csupán területi kérdés, hanem az oroszok egységes nemzetté válásának kérdése is – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, a félsziget Ukrajnától való elcsatolásának egyéves évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepi koncerten.

A mintegy 110 ezer embert vonzó ünnepi eseményen, amelyet a Kreml lábánál lévő Vasziljevszkij-lejtőn rendeztek meg – alig pár méterre a Borisz Nyemcov orosz ellenzéki vezető ellen húsz napja elkövetett gyilkos merénylet helyszínétől – az orosz elnök azt mondta, a Krím kérdése az orosz nemzetléleknek és az ország államiságának gyökereiről szól.

A Krímen tavaly március 16-án tartották meg azt az Ukrajna és a nyugati hatalmak által el nem ismert népszavazást, amelyre hivatkozva két nappal később, március 18-án Moszkvában aláírták a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról szóló megállapodást. Egy hónappal később fegyveres konfliktus kezdődött Kelet-Ukrajnában Donyeck és Luhanszk megyék elszakadását követelő, a Moszkva támogatását élvező szakadárok és az ukrán fegyveres erők között.

Szerda esti beszédében az orosz elnök az ukrán konfliktus miatt Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciókra is kitért, biztosítva az ország nevét skandáló közönségét, hogy átvészelik az összes problémát és nehézséget, amelyeket „külföldről igyekeztek nekünk okozni”. Putyin felhívta a közönség figyelmét, hogy „Oroszországban mindig is úgy tartották, az oroszok és az ukránok egy nemzetet alkotnak”, amivel maga is egyetért. Hangsúlyozta, Oroszország minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy Ukrajna minél hamarabb átvészelje „fejlődésének ezt a nehéz időszakát”, és a kétoldalú kapcsolatok mielőbb normalizálódjanak.

Putyin a Krím elcsatolásának évfordulóján szövetségi és integrációs egyezményt írt alá Leonyid Tyibilov dél-oszétiai vezetővel. Az egyezmény értelmében az eddigieknél is szorosabbra fűzik a független Dél-Oszétia és Oroszország védelmi és külpolitikai, pénzügyi és gazdasági együttműködését. Tyibilov határozottan cáfolta, hogy az 1990-es évek elején Grúziától elszakadt, alig megyényi köztársaság annektálásáról lenne szó.

A dokumentum aláírását az orosz államfő mérföldkőnek nevezte a két ország kapcsolatában, kijelentve, hogy annak keretében egyebek közt felemelik a dél-oszétiai nyugdíjakat és közalkalmazotti béreket, továbbá Moszkva egymilliárd rubelt utal fejlesztési célokra a kaukázusi területnek.

Grúzia az egyezményt úgy értelmezte, mint Oroszországnak a Grúziától elszakadt térség bekebelezésére irányuló lépését. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a dokumentum aláírása „újabb lépés a térség biztonsága és stabilitása érdekében tett erőfeszítések ellen”, és az egyezménynek semmilyen jogalapja és joghatása nincs.

***

Az orosz hadsereg bizonyította, hogy képes nagy távolságokra, gyorsan átcsoportosítani erőit – jelentette ki szerdán Szergej Sojgu védelmi miniszter, méltatva a Vlagyimir Putyin elnök parancsára hétfőn megkezdett nagyszabású orosz hadgyakorlatok sikerét. A hadrafoghatóság „váratlan ellenőrzése” címén elrendelt hatnapos manővereket értékelve Sojgu hangoztatta, hogy az orosz hadsereg sikeresen kialakította a fegyvernemek együttes bevetésének képességét az Északi-sarkvidéken, a Baltikumban, valamint a Krímen is.

***

Nyugtalanító, hogy új katonai doktrínája szerint Oroszország fenntartja magának a jogot a szomszédos országokban való beavatkozásra, ha érdekeivel ellentétesnek értelmezi az adott állam politikáját – ezt már Bronislaw Komorowski lengyel elnök jelentette ki azon a sajtóértekezleten, amelyet a lengyel nemzetbiztonsági tanács (RBN) ülése után tartottak. Az ülés témája a tavaly decemberben elfogadott új orosz katonai doktrína volt, valamint ennek hatása Lengyelország biztonságára.

Előzőleg Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője visszautasította, hogy Oroszországra hárítsák a felelősséget a kelet-ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodás be nem tartásáért. Az elnöki szóvivő ezzel Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének kijelentésére reagált, aki szerint az Oroszország elleni szankciókat fenn kell tartani egészen addig, amíg nem teljesülnek maradéktalanul a Minszkben kötött megállapodások.

Peszkov szerint „legalább ennyire nincs logika abban, hogy nem vesznek tudomást Kijev bármiféle felelősségéről a most kialakuló helyzetért”, miután előző nap Kijevben elfogadták a felkelők által ellenőrzött donyecki és luhanszki körzeteket megszállt területnek nyilvánító törvényt. Az ukrán parlamentben elfogadott másik törvénymódosítás értelmében a kelet-ukrajnai térség települései és járásai csak azután kaphatnak szélesebb önigazgatási jogokat, miután az ukrán alkotmánynak megfelelő helyi választásokat tartottak.

Ezt a minszki békemegállapodás „átírásának” és durva megsértésének nevezte szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Közölte: felszólította a februári minszki megállapodás előkészítésében részt vevő német és francia külügyminisztert, hogy tegyenek közös, háromoldalú diplomáciai lépéseket Ukrajna felé az ügyben. Azt is hangsúlyozta, hogy a kijevi parlamentnek nem volna szabad külön előfeltételekhez kötnie a különleges státus megadását.

Szerda reggel az önhatalmúlag kikiáltott délkelet-ukrajnai „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” vezetői közös nyilatkozatban utasították el az ukrán törvénymódosítást. A nyilatkozat szerint semmilyen kompromisszum nem lehetséges Kijevvel mindaddig, amíg nem vonják vissza a kifogásolt jogszabályt.

(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)