Így lettünk hazaárulókká a szülőföldünkön

Hazaárulás gyanújával indult eljárás a magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljaiak ellen. Az ukrán külügyminiszter a hét végéig adott haladékot Magyarországnak a beregszászi konzul visszahívására – íme a kettős állampolgársági „botrány” legújabb fejleményei.

Múlt szerdán eredménytelenül ért véget New Yorkban Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter találkozója. Miután a felek között nem volt egyetértés a vitás kérdésekben, Klimkin megismételte, hogy Ukrajna rövid időn belül kiutasítja a beregszászi magyar konzult, amennyiben Magyarország nem hívja vissza. Szijjártó Péter viszont még a megbeszélés előtt leszögezte, hogy ha az ukrán kormány beváltja fenyegetését, Budapest is haladéktalanul kiutasít egy Magyarországon dolgozó ukrán diplomatát.

A konzulok – egyelőre – maradtak a helyükön, folytatódtak viszont a támadások a kárpátaljai magyarság ellen. Ezúttal Jurij Lucenko főügyész rontott nekünk azt állítva, hogy az ukrán alkotmány egyértelműen tiltja a kettős állampolgárságot. Szerinte „a kettős állampolgárság kérdésében a helyzet egyértelmű: a hasonló törvénysértésért felelni kell”, mint a kettős ukrán–kanadai állampolgársággal rendelkező Andrij Artemenko külföldre menekült ukrán parlamenti képviselőnek, akit megfosztottak ukrán állampolgárságától. Közölte azt is, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozást indított a Kárpátalján kiadott magyar útlevelek ügyében.

A főügyész bizonyára elrettentőnek szánt bejelentésének hatásán sokat rontott, hogy köztudott, az ukrán törvények nem rendelik büntetni a kettős állampolgárságot. Sőt, az Alkotmány 25. cikkelye egyenesen tiltja, hogy bárkit megfosszanak az ukrán állampolgárságától. Hogy a jogászdiplomával nem rendelkező Lucenko ezúttal melléfogott, azt még az ukrán nemzeti érzelmű média egy része is kénytelen volt tudomásul venni. Az SZBU-nál sem tudták mire vélni a főügyész szavait. Olena Hitljanszka, a titkosszolgálat szóvivője cáfolta, hogy nyomozást indítottak volna az útlevelek ügyében.

Ugyanakkor Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a főügyészhez intézett beadványukban egyebek mellett arra kértek magyarázatot, hogy amennyiben valóban elkezdődött a nyomozás, akkor miért csak a magyar útlevelek kiadása ügyében és csak a kárpátaljai lakosok esetében, miközben ismeretes, hogy Ukrajna más megyéinek ukrán állampolgár lakosai is felveszik más országok állampolgárságát. „Milyen megfontolások alapján történik ez a megkülönböztetés?” – kérdezték egyebek mellett a beadvány aláírói.

Választ egyelőre nem kaptak kérdésükre a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői, az ügyészség azonban láthatóan nem adta fel a próbálkozást az első sikertelen kísérlet után, hogy a „jog” eszközével is fellépjen a magyarok ellen. A Kárpátaljai Megyei Ügyészség sajtószolgálata ugyanis múlt pénteken közölte, hogy a Büntetőtörvénykönyv 111. cikkelyének hazaárulásra vonatkozó 1. része alapján büntetőeljárást indítottak magyar állampolgárság kárpátaljai lakosok általi felvételének ügyében. A vizsgálatot a hatóság a médiában megjelent információk alapján kezdeményezte, amelyek szerint „ukrán állampolgárok Ukrajna szuverenitása és területi integritása elleni cselekményt követtek el” – áll az MTI által idézett jelentésben, amely szerint az ügyben a nyomozást az SZBU folytatja a Kárpátaljai Megyei Ügyészség eljárásjogi irányításával.

Megszólalt „ügyünkben” Petro Porosenko is. Múlt szombaton a kelet-ukrajnai Harkivban tartott sajtótájékoztatóján az Interfax–Ukrajina ukrán hírügynökségnek a kárpátaljai magyar „útlevélbotrány” ukrán–magyar kapcsolatokra gyakorolt hatását firtató kérdésére válaszolva az államfő némileg homályosan arról beszélt, „elnökként az álláspontom az, hogy védeni fogom az ukrán állampolgárokat, bárhol – keleten, nyugaton – éljenek is. Állampolgárainkat védve államunk szuverenitását védem”. Hozzátette: „Ahogyan mi tiszteljük más államok szuverenitását, ugyanolyan tiszteletet várunk el mi is”.

Porosenko hangsúlyozta, egyetért az ukrán külügyminisztérium kárpátaljai lakosoknak kiadott magyar útlevelekkel kapcsolatban közzétett nyilatkozata „minden betűjével”.

Ugyancsak az elmúlt hét eseményeihez tartozik, hogy a strana.ua jelentette, a szélsőségesen nacio­nalista ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) szervezet felvette nyilvános adatbázisába Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. A magát függetlennek nevező Mirotvorec állítása szerint Szijjártó Péter megsérti Ukrajna szuverenitását és területi egységét, közvetlen fegyveres beavatkozással fenyegeti Ukrajnát. A szervezet azt is állítja, hogy a miniszter beavatkozik Ukrajna belügyeibe, szeparatista hangulatot szít és támogat Ukrajnában, az ukrán törvények ukrán állampolgárok általi tömeges megsértésére irányuló provokációt szervez. A weboldal közli a tárcavezető születési dátumát és azt, hogy mióta tölti be jelenlegi tisztségét. Döntését a Mirotvorec Szijjártó Péter szeptember 26-án New Yorkban tett nyilatkozatával indokolta, amely szerint „amíg Ukrajnát a jelenlegi elnök vezeti, addig az ukrán állam által vezetett és inspirált, a magyarokkal szembeni hangulatkeltésre alapuló politika nem is fog megváltozni, mert az államfő azt gondolja, ez lehet az egyik eszköz arra, hogy némi társadalmi támogatottságot szerezzen, jelenlegi támogatottsága ugyanis alacsony”.

Reagálva a Mirotvorec eljárására Menczer Tamás, a külügyi tárca tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette, nem lehet megfélemlíteni a magyar külgazdasági és külügyminisztert, a kárpátaljai magyarok a továbbiakban is számíthatnak Szijjártó Péter feltétel nélküli, határozott és eltökélt kiállására. Úgy fogalmazott, Ukrajnában kormányzati, állami háttérrel zajlanak a magyarság elleni támadások, amire bizonyíték, hogy Szijjártó Péter azt követően került fel a Mirotvorec listájára, hogy kritizálta Petro Porosenko ukrán elnököt.

Kiemelte, nem igazak a szóban forgó honlap azon állításai, amely szerint Szijjártó Péter fegyveres beavatkozással fenyegette meg Ukrajnát. Soha nem történt ilyen, ugyanakkor a miniszter minden korábbi állítását fenntartja, például azt is, hogy a jelenlegi ukrán elnök és kormányzó erők alacsony népszerűségük miatt próbálnak úgy szavazatokat szerezni, hogy szélsőséges indulatokat korbácsolnak. Erre használják fel a magyar közösséget is, amit a magyar kormány elfogadhatatlannak tart.

Közölte, Szijjártó Péter és Pavlo Klimkin New York-i találkozóján az ukrán tárcavezető elismerte, hogy Ukrajnában nincs olyan törvény, amely tiltaná egy másik ország útlevelének birtoklását. Emellett Ukrajnában semmilyen törvény nem tiltja egy másik ország útlevelének átadását, és Ukrajnában nem minősül az sem büntetendő cselekedetnek, ha valaki nem számol be egy másik ország útlevelének birtoklásáról – fejtette ki az államtitkár, aki megerősítette, Magyarország mindezek miatt nem hív vissza sem főkonzult, sem konzult Beregszászból, „akárhogy is javasolják ezt az ukránok”.

Kommentálva a hét történéseit, Brenzovics László parlamenti képviselő az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában azt mondta, előre kitervelt provokáció lehetett a titkos felvételek készítése az állampolgársági eskütételről a beregszászi magyar konzulátuson, miként a nyilvánosságra kerülése is jól időzítettnek látszik a magyar és az ukrán külügyminiszter találkozója előtt. Kiemelte, hogy az ukrán kormány több tagja is bizonyíthatóan kettős állampolgár, mégsem büntettek még soha emiatt minisztereket, de más állami alkalmazottakat sem.

Brenzovics László biztosra veszi, hogy a hazaárulási vádak egyetlen bíróságon sem állnák meg a helyüket. Hozzátette azonban, hogy a kárpátaljai magyarságra nézve jogi következmények nélkül is káros lehet a vádaskodás, az indulatok szítása és a kisebbségellenes hangulatkeltés.

Október 1-jén Pavlo Klimkin egy újabb videoüzenettel öntött ismét olajat a tűzre.

„Javasoltam a magyar miniszternek, hogy hívják vissza ezt a konzult. Ha nem történik meg ezen a héten, jegyzéket küldünk a magyar félnek a kiutasításáról. Ezen a héten” – hangsúlyozta egyebek mellett a külügyminiszter.

Meglehetősen fenyegetően hatott Klimkin figyelmeztetése is, hogy az Orosz Föderáció kihasználhatja a lehetőséget az ukrajnai és a kárpátaljai helyzet destabilizálására. Az ukrán külügyek irányítója szerint fel kell készülni az esetleges provokációkra.

„Oroszország fellépése nem szolgálja a kárpátaljai magyarok érdekeit, természetesen Magyarországéit sem. Mindenekelőtt ezt kell figyelembe venni. Óva intek mindenkit a »lerohanásoktól« – elnézést a nem diplomatikus fogalmazásért –, vagy a kárpátaljai magyarok üldözésétől. Ellenkezőleg, segítenünk kell magyar közösségünknek, magunkhoz kell ragadnunk a kezdeményezést, nagyon következetesen és kezdeményezően. És általában udvariasan, de nagyon keményen fogunk eljárni Magyarországgal” – jelezte Klimkin.

(MTI/pravda.com.ua/strana.ua/zzz)