Európai Unió: Ukrajna a tagjelöltség kapujában

Óriási várakozás előzi meg Ukrajnában az Európai Tanács (ET), az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit, az ET elnökét, valamint az Európai Bizottság (EB) vezetőjét tömörítő uniós intézmény következő, június 23-án esedékes ülését, amelyen döntés születhet az EU-tagjelölti státusz megadásáról Kijevnek. Ezt megelőzően, június 17-én az EB fogalmazza meg javaslatát az ET-nek az ukrán tagságról.

A kérdésben egyhangú döntésnek kell születnie az ET ülésén, márpedig az ukrán fővárosban nem alaptalanul gyanítják, hogy talán három ország is ellenzi a tagjelölti státusz megadását, néhányan pedig ingadoznak, szívesebben vennék, ha Ukrajna valamilyen köztes, speciális – és persze semmire nem kötelező – státuszt kapna a tagjelöltség helyett.

A Jevropejszka Pravda (JP) a témának szentelt összeállításában Hollandiát változatlanul „problémásnak” tartja. Mark Rutte miniszterelnök állítólag ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna addig ne kapjon új státuszt, amíg nem tesz eleget a tagjelöltekkel szemben támasztott követelményeknek. Több forrás ugyanakkor arról számol be, hogy a holland kormányfő megígérte, nem fogja akadályozni az egyhangú döntést, ha magára marad a véleményével.

Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre nincs egyedül. Sajtóhírek szerint csatlakozott az ellenzők táborához Dánia és Svédország. A két skandináv állam sokat tett az ukrajnai reformokért, különösen ami a korrupció elleni küzdelmet illeti, és elhatározták, hogy ezen a területen bizonyos feltételekhez kötik az EU következő lépését.

Ausztriából ellenben biztató jelzések érkeznek. Másfél hónappal ezelőtt Bécsben még szinte kizártnak tartották Ukrajna tagjelöltségét. Néhány napja viszont az osztrák kancellár úgy nyilatkozott, hogy kész lenne egy külön formátumban kezelni Ukrajnát és Moldovát. Hogy azután azt jelenti-e ez, hogy megszavazza Ukrajna tagjelöltségét, azt egyelőre lehetetlen eldönteni.

Egyes források szerint Franciaország szintén engedékenyebbé vált. Párizs is megadná – Ukrajna mellett – Moldovának a tagjelölti státuszt.

Mióta Olaf Scholz a kancellár, Németország „hagyományosan” kiszámíthatatlan, pontosabban kerüli az állásfoglalást. Talán maga Scholz hajlamos lenne határozott nemmel szavazni a tagjelöltségre, de tekintettel kell lennie az ukrán uniós közeledést támogató koalíciós partnereire és a választókra is. Következésképpen a német támogatás kérdése egyáltalán nem nevezhető lefutottnak.

A JP szerint Magyarország ezúttal a jó oldalon áll Ukrajna szempontjából. „Hiába a médiaaktivitás, Orbán csapatának inkorrekt kijelentései stb., Budapesten döntés született a szomszédos állam támogatásáról az EU-ba vezető úton” – állapítják meg.

Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság két lehetőséget mérlegel, ami a tagjelölti státusz megadását illeti. Az A terv értelmében az EB péntekig arra a következtetésre jut, hogy Ukrajna megfelel a kritériumoknak, és az EU már most elismerheti tagjelölti státuszát. Ellenben minden következő lépés – például a csatlakozási tárgyalások megkezdése – a reformok végrehajtásától függ majd. A néhány európai főváros által is szorgalmazott B terv azon alapul, hogy a tagjelöltség feltételeit rögzítenék az EB pénteken megjelenő állásfoglalásában, azok teljesítéséig Ukrajna amolyan „jelöltjelölt” maradna. Ebben az esetben ugyanakkor a június 23-i ET-csúcson jogilag is megerősítenék Kijev esélyét az EU-tagságra, amelyet eddig hivatalosan még semmilyen dokumentumban nem rögzítettek.

Néhányan az EB-ben és a tagországok vezetői közül nem tartanák a B tervet „zradának” (azaz árulásnak), sőt győzelemnek igyekeznének beállítani. Talán azért is szivároghatott ki az elképzelés, hogy „szokja” a közvélemény. Kijevben ugyanakkor nem hagytak kétséget afelől, hogy csak az A tervet tartják elfogadhatónak.

Szombaton Kijevbe látogatott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy az ukrán tagjelöltségről és az ország háború utáni újjáépítéséről egyeztessen. Vendéglátójával, Volodimir Zelenszkij államfővel folytatott megbeszélése után az európai politikus megerősítette, az EB e hét végéig elkészül az Ukrajna tagjelölti státuszára vonatkozó javaslatával.

Sokat sejtetően hozzátette: a haladás iránya közismert – „nagyon megérdemelt irány” –, az EU nagyra értékeli Ukrajna és polgárai erőfeszítéseit, eltökéltségét ezen az úton. Von der Leyen ugyanakkor jelezte, hogy megvitatta Volodimir Zelenszkijjel az ukrán kormány által a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem érdekében teendő lépéseket.

„Többet kell tenni. Ne értsenek félre. Ukrajna háborúban áll, tehát az önök figyelme és a mi támogatásunk a szörnyű háború leküzdésére irányul. De mi előre akarunk tekinteni. Az újjáépítéssel is előre akarunk tekinteni, hogy mi a teendő a továbbiakban. Például önök sokat tettek a jogállamiság megerősítéséért, de még mindig vannak reformok, amelyeket végre kell hajtani, például a korrupció leküzdése érdekében” – mondta von der Leyen.

Elismerően szólt arról, hogy Ukrajna az elmúlt években korrupcióellenes intézményeket hozott létre, de most, mint fogalmazott, „eredményekre van szükségünk”.

Volodimir Zelenszkij elnök a maga részéről kijelentette, hogy az EU-tagjelöltségről hozandó döntés Ukrajna és az Európai Unió számára egyaránt fontos lesz.

„Ez természetesen döntő időszak nemcsak Ukrajna, hanem az Európai Unió, az egész európai kontinens számára is. Most dől el, hogy milyen lesz az egyesült Európa jövője, és lesz-e egyáltalán jövője. Oroszország le akarja rombolni az európai egységet, megosztottnak, gyengének akarja meghagyni Európát. Egész Európa célpont Oroszország számára. Meg­győződésünk, hogy Ukrajna csak az első szakasza ennek az agressziónak és ezeknek a terveknek. Éppen ezért az Európai Unió pozitív válasza az ukrán felvételi kérelemre pozitív válasz lehet az európai projekt jövőjére általában” – fejtegette az államfő.

Ihor Zsovkva, az ukrán Elnöki Hivatal helyettes vezetője – aki ezekben a napokban sok ukrán tisztviselővel együtt aktívan győzködi az európai vezetőket, hogy június 23-án szavazzanak a tagjelöltségre –, az Euractivnak nyilatkozva kifejtette: ha az Európai Unió júniusi csúcstalálkozóján nem sikerül megadni Ukrajnának a tagjelölti státuszt, az jelzés lesz Oroszország számára Európa gyengeségéről.

„Nem a tagságot kérjük, hanem az első lépést” – hangsúlyozta Zsovkva, akit a Jevropejszka Pravda idéz.

Emlékeztetett, az EU nem kért további információkat az ukrán kormánytól (a tagjelölti kérdőívvel kapcsolatban – a szerk.), és reméli, ez annak a jele, hogy az Európai Bizottság „elégedett az elvégzett munka mennyiségével és a tájékoztatás mértékével”.

„Optimisták vagyunk az Európai Bizottság határozatát illetően, de tisztában vagyunk vele, hogy komoly viták lesznek az Európai Tanácsban” – mondta Zsovkva.

(ntk/eurointegration.com.ua/korrespondent.net)