A krizantém betegségei II.

A krizantémot a fertőző gombabetegségek eltérő mértékben betegítik meg. Melyek a tüneteik, és hogyan védekezhetünk ellenük? Az alábbiakban a következő betegségeket mutatjuk be: didimella, botritisz, szklerotíniás betegség.

A krizantém didimellás betegsége (Didymella ligulicola) növényházban fordul elő.

Főbb tünetek. A levélen enyhén vizenyős foltokat okoz, amelyek kiterjedhetnek az egész levélfelületre. A levél végül elhal. A száron kb. 5-10 cm hosszú, sötét- vagy lilásbarna foltok keletkeznek. Ha a szárat körül­ölelik, a felettük lévő szárrész, levél és virág elszárad. A virágok közepéből barna rothadás indul ki, végül az egész virág elrothad. A kórokozó a növénymaradványokban telel át, széthurcolása a dugványokkal történik. Kedvező számára a levegő magas páratartalma.

Védekezés. A folyamat során jelentős szerep jut az agrotechnikai eljárásoknak. Dugványt csak egészséges anyanövényről szedjünk. A növényeket steril talajban hajtassuk. Rendszeres szellőztetéssel tartsuk alacsonyan a páratartalmat. A tünetek észlelése esetén a folpet hatóanyagú (Folpan 50 WP – 20 ml/10 l víz) és a mankoceb hatóanyagú (Dithane M–45 – 20 g/10 l víz) készítmények ajánlhatók.

A botritiszes betegség, szürkepenész (Botrytis cinerea) fólia alatt, különösen a visszacsepegő kondenzvíz miatt vagy a rosszul szellőző növényházban okoz jelentős kárt.

Főbb tünetek. Az elnyílott sziromlevelek csúcsa barnulni kezd, majd a barnulás az egész virágra kiterjed. A virágon szürkésfehér bevonat (micéliumszövedék), később egérszürke konídiumtartó gyep jelenik meg. A beteg virágról érintésre szürke porként szállnak tova a konídiumok. Az anyanövény hajtásain és levelein barna elhalások keletkeznek, a hajtások és a levelek megbarnulva elszáradnak. Felületükön szürke bevonat képződik. A dugványokon a gyökereztetés idején a szövetek megpuhulnak, nyálkásan elhalnak.

A kórokozó a növénymaradványokban, a talajon telel kitartó képleteivel (szkleróciumokkal). A párás, meleg, szellőzetlen körülmények kedvezők számára, ezért a betegség megelőzésében fontos szerepe van a termesztőberendezések rendszeres szellőztetésének és a növények szellős térállásának. Az elnyílott virágokat minél előbb semmisítsük meg. A lombot lehetőleg tartsuk szárazon, csak a talajt öntözzük.

Védekezés. A krizantém botritiszes betegsége ellen a Trichoderma harzianum hatóanyagú, a kórokozó természetes ellenségét tartalmazó készítményt, a Trichodex WP-t alkalmazhatjuk (20 g/10 l víz) az ökológiai termesztésben is, vagy kombinált hatóanyagú gomba­ölő szerekkel próbálkozhatunk, pl. Switch 62,5 WG (10 g/10 l víz).

Szklerotíniás betegség, fehérpenészes rothadás (Scle­rotinia sclerotiorum). Ez a betegség leggyakrabban a zöldség- és dísznövénytermesztéssel egyaránt foglalkozó kertészetekben, paprika, paradicsom, saláta vagy uborka hajtatása után ültetett vagy monokultúrában termesztett krizantémállományokban okozhat nagy károkat, ha az előző kultúrában fertőzött növények fordultak elő.

Főbb tünetek. A beteg krizantém szárán gyorsan növekvő ovális fekete folt keletkezik, levelei kezdetben lankadnak, majd a növény gyorsan elhervad, elszárad. Virágzó töveken a virág puha tapintásúvá válik, majd szétesik. A hervadó növényeken rothadás látszik, majd viszonylag gyorsan fehér, dús, penészszerű micéliumbevonat keletkezik. A kéreg bőrszövetét felszakítva vagy a bélszövetben nagy, fekete szkleróciumok (kitartóképletek) fejlődnek. A betegség fertőzési forrásai a talajban elfekvő szkleróciumok, amelyek akár 8 évig is életképesek, és a növényvédő szerekkel szemben ellenállnak. A kórokozó sebeken át, a szóródó aszkospóráival fertőz.

Védekezés. Végezzünk talajfertőtlenítést, illetve talajkezelést ültetés előtt Coniothyrium minitans hatóanyagú biológiai növényvédőszer-granulátummal (Contans WG – 20–40 g/10 l víz). Zöldség- és dísznövénykultúrák termesztése során a szklerotíniás betegségek ellen a készítményt a magok elvetése, illetve a palánták kiültetése előtt 4–6 héttel célszerű a talaj felszínére kipermetezni, majd 8-10 cm mélyen a talajba dolgozni. Hajtatott kultúrák esetén a készítmény az öntözővízzel együtt is kijuttatható. A szer 12–22 °C-os talajhőmérséklet és kb. 60-70%-os víztelítettség esetén a leghatásosabb. Kedvező hatásának kifejtéséhez azonban az alkalmazást követő 10 napon keresztül a talajnak földnedves állapotban kell lennie. (Folytatjuk.)

Nadimova Erzsébet,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza