Tizenegy kárpátaljai hadifogoly szabadult az orosz fogságból egyházközi együttműködés keretében
Tizenegy ukrán, kárpátaljai magyar hadifogoly szabadult az orosz fogságból egyházközi együttműködés keretében a napokban.
Az RBK–Ukrajina június 8-án a délutáni órákban meg nem nevezett forrásaira hivatkozva közölte: „Az orosz ortodox egyház az ukrán foglyok egy részét Magyarországnak tervezi átadni. Ezt a döntést nem egyeztették Ukrajnával.” Információik szerint az akcióban közvetítőként szerepet vállalt a Szuverén Máltai Lovagrend. (Utóbb kiderült, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat volt a közvetítő.)
„A hadifoglyok átadása semmilyen módon nincs egyeztetve Ukrajnával, célszerűségére a katonák »kárpátaljai származása« a magyarázat. Fontos, hogy megértsük, valamennyi említett katona ukrán állampolgár, ezért áthelyezésük bármely harmadik országba lehetetlen Ukrajna beleegyezése és közvetlen részvétele nélkül” – mondta el az RBK–Ukrajina forrása.
Mint kifejtette, „ennek az akciónak az a célja, hogy helyreállítsák az orosz egyház elvesztett legitimitását, amely ellen kiterjedt nemzetközi szankciókat vezettek be. Pátriárkája más országok tekintélyét és a Máltai Segélyszolgálat nemzetközi hírnevét próbálja kihasználni. Emellett Oroszország sokadszor is ki akarja játszani az úgynevezett »magyar kártyát«, és aktualizálni az állítólagos »kárpátaljai szeparatizmus« képzeletbeli problémáit”.
„A másik cél a hadifogolycsere folyamatának delegitimizálása. Természetesen pozitív esemény bármely ukrán állampolgár szabadulása a rasiszta fogságból. De katonáink ellenőrizetlen átadása más országoknak veszélyes út. Még akkor is, ha tiszteletre méltó nemzetközi szervezetek vesznek részt ebben” – jegyezte meg a kiadvány forrása.
Az UNIAN még aznap, a késő esti órákban kész (bár meg nem erősített) tényként számolt be a hadifoglyok átadásáról Magyarországnak. A hírügynökség az Ukrán Ortodox Egyház honlapjára hivatkozott, amely valóban közölt egy rövid tájékoztatót a hadifoglyokról.
„2023. június 8-án Őszentsége Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája áldásával, az Orosz Ortodox Egyház közvetítésével, egyházközi együttműködés keretében, a magyar fél kérésére egy csoport a harci cselekményekben részt vett kárpátaljai származású ukrán hadifogoly átadására került sor Magyarországnak” – áll a pátriárka sajtószolgálata által jegyzett közleményben.
A hivatalos reakciókra másnapig kellett várni. Akkor az atv.hu közölte, a koordinációt az ügyben Semjén Zsolt egyházpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes látta el, és mindez illeszkedik Ferenc pápa fogolyszabadítási missziójához. Az akció egyházi keretek között zajlott, kárpátaljai magyarokról van szó – erősítették meg az atv.hu-nak.
„Ez emberi és hazafias kötelességem” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, aki „az ügy és az emberek érdekére” hivatkozva nem árult el részleteket.
Semjén Zsolt az atv.hu-nak azt is elmondta: mindez az Orosz Ortodox Egyház gesztusa Magyarország iránt, ezek az emberek a szabadságukat ennek köszönhetik.
A nap folyamán Ukrajna Külügyminisztériuma is reagált a hírre.
„Az ukrán hadifoglyok szabadon bocsátása mindig jó hír. Ukrajna a nemzetközi partnerekkel együttműködve aktívan dolgozik azon, hogy minden védelmezőnket hazahozza – írta Facebook-oldalán Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő. – Az ukrán kormány ugyanakkor nem kapott tájékoztatást a magyar és az orosz fél vonatkozó tárgyalásairól. Magyarország miniszterelnök-helyettesének nyilvános nyilatkozataiból tudtuk meg, hogy Oroszország tizenegy magyar származású ukránt adott át Budapestnek.”
A szóvivő jelezte, meghívták Magyarország ideiglenes képviselőjét a Külügyminisztériumba „érdemi” beszélgetésre.
„Az ukrán fél átadta megkeresését, hogy nyújtsanak részletes tájékoztatást állampolgárainkról, és haladéktalanul biztosítsanak hozzáférést hozzájuk az ukrán konzul számára, hogy tájékozódjék egészségi állapotukról és konzuli segítséget nyújtson. A megbeszélésen külön hangsúlyozták az együttműködés összehangolásának szükségességét olyan kényes kérdésekben, mint a hadifoglyok kiszabadítása” – írta Nyikolenko.
Ukrajna Külügyminisztériumának nyilatkozatával kapcsolatban a Mandiner megkereste Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki a portálnak elmondta: „A tizenegy kárpátaljai Magyarországon már nem »hadifogoly«, hanem szabad ember.”
„Ha én lennék Ukrajna képviselője, akkor köszönetet mondtam volna ezért!” – jelentette ki Semjén Zsolt.
Az Index megkeresésére a Magyar Máltai Szeretetszolgálat csak az alábbi szűkszavú közleményt adta ki: „A Magyar Máltai Szeretetszolgálat arra kapott felkérést, hogy emberek életének megmentésében vegyen részt. A szervezet, mint az elmúlt három évtizedben is minden alkalommal, amikor lehetősége nyílt rá, eleget tett küldetéséből adódó feladatainak. A ránk bízott emberek védelme érdekében jelenleg nem áll módunkban több információt közzétenni.”
Vasárnap Bohdan Jaremenko ukrán kormánypárti parlamenti képviselő a Jevropejszka Pravda portálon közölt cikkében egyebek mellett kifejtette: Magyarország nem tájékoztatta erről Kijevet.
Hétfőn Andrij Juszov, az ukrán Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztálya és a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs törzs képviselője közölte, hogy orosz részről nem erősítették meg a fogolycsere tényét.
„Az Oroszországi Föderáció védelmi minisztériumának képviselői a mai napig nem erősítették meg Ukrajna állampolgárainak átadását és ennek a projektnek a végrehajtását, amelyről a magyar média és tisztviselők számoltak be” – idézi Juszovot az RBK–Ukrajina.
Az ukrán tisztviselő szerint elképzelhető, hogy az átadás nem hivatalos, alternatív csatornákon, az Orosz Ortodox Egyház részvételével valósult meg, valamilyen „cserealapjukon” keresztül – teszi hozzá a portál.
Az Index kérdésére Lattmann Tamás nemzetközi jogász a genfi egyezményrendszerre hivatkozott. Az 1949-ben aláírt harmadik genfi egyezmény 12. cikke ugyanis lehetővé teszi, hogy úgymond „megőrzésre átszállítsanak” hadifoglyokat harmadik ország területére. Ez csak akkor jogszerű, ha mindhárom állam aláírta az 1949-es egyezményt.
Esetünkben – magyarázza a nemzetközi jogász – Magyarország és az akkori Szovjetunió aláírta. Abban az időben ugyan Ukrajna még nem létezett önálló államként, de a Szovjetunió 1991-es széthullása után létrejött ukrán állam jogutódként viselkedik, és a korábban aláírt nemzetközi szerződésekben vállaltakat magára nézve továbbra is kötelezőnek tartja.
Lattmann ugyanakkor hangsúlyozta, a hadifogoly továbbra is katona, „ilyenkor viszont nincs szükség a saját állam hozzájárulására, vagyis Ukrajnát nem szükségszerű megkérdezni”.
Más szakértők a genfi konvenció egy másik cikkére hivatkozva állították, hogy egy ilyen lépéshez szükséges Ukrajna hozzájárulása. Lattmann szerint a rövid polémia végül is az ő álláspontjának elfogadásával zárult, mert az idézett 111. cikk a hadifoglyok elengedéséről a szolgálatból, hazaszállításukról szól.
(szcs/rbc.ua/atv.hu/patriarchia.ru/mandiner.hu/index.hu/eurointegration.com.ua)
