Búcsú az szmt-től
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta Az Ukrajna közigazgatási és territoriális berendezkedését érintő egyes kérdések rendezésének deszovjetizálásáról szóló törvényt. A 8 263. számú jogszabályról a sajtóbeszámolók elsősorban azt emelik ki, hogy Ukrajnában megszűnik a városi típusú nagyközség (селище міського типу – смт) fogalma. Valójában ez csak egyik eleme a szabályozásnak, amely szervesen illeszkedik a közigazgatási és territoriális reform keretében az elmúlt években elfogadott törvények közé.
Alkotói szerint a törvénytervezet elfogadása lehetővé teszi, hogy megszilárdítsák a közigazgatási-territoriális rendszer reformjának egyes vívmányait, továbbá jogszabályi szinten rögzítsék bizonyos, e rendszerrel kapcsolatos kérdések rendezésének mikéntjét, valamint megsemmisítsék a kérdéskört máig szabályozó szovjet rendeletet – mutat rá az UNIAN hírügynökség.
A Nép Szolgája párt honlapján mindehhez hozzátették, hogy az új törvény korszerűsíti és egyszerűsíti a települések közigazgatási határainak megállapítására és módosítására vonatkozó eljárásokat.
Régi idők maradványa
Néhányan tréfásan úgy értelmezték a jogszabályt, hogy az a szó szoros értelmében megszünteti a városi típusú nagyközségeket (szmt), amilyen például Kárpátalján Aknaszlatina (Солотвино) vagy Kőrösmező (Ясіня). Valójában, mutat rá a BBC News Ukrajina a törvény szerzőire hivatkozva, a települések nevével, besorolásával, létrehozásával kapcsolatos kérdéskört mostanáig az USZSZK Legfelső Tanácsának egy 1981-es rendelete szabályozta, itt volt tehát az ideje, hogy a törvényi hátteret hozzáigazítsák napjaink valóságához.
Az említett szovjet rendelet olyan településként határozza meg az szmt-t, amely különböző ipari, közlekedési vagy mezőgazdasági létesítményekhez, vállalatokhoz kapcsolódik. Ami a lakosságot illeti, 2 000 főben volt megállapítva az alsó határ. Lényegében a Szovjetunió idején minden olyan falu, nagyközség, amelynek területén jelentősebb vállalat működött, de lakosságának száma alapján „nem érte el” a városi rangot – amihez legalább tízezres lakosság kellett volna –, megkaphatta az szmt-besorolást. A 2023. júliusi állapot szerint körülbelül 880 városi típusú nagyközség létezett Ukrajnában.
Ezentúl viszont csak négyféle településtípus lesz az országban: város, falu, nagyközség és lakott hely („поселення”). Egyúttal megszűnik a járási jelentőségű („районного значення”) és a megyei jelentőségű („обласного значення”) városok megkülönböztetése. Azaz ezek is egyszerűen csak városok lesznek.
Az új jogszabály alapján a város döntően kompakt, többszintes beépítésű település, amelynek összlakossága legalább 10 ezer fő. Nagyközségnek minősül a döntően udvarházas beépítésű, legalább 5 000 fős összlakosságú település, falunak pedig az 5 000 főt el nem érő összlakosságú, udvarházas beépítésű település számít. A lakott hely a törvény értelmében az emberek olyan településen kívüli kompakt lakóhelye, amely nem rendelkezik stabil összetételű lakossággal és nem minősül településnek – mutat rá az Ukrajinszka Pravda.
A jogszabály záró rendelkezései kimondják, hogy ezentúl minden település, amely eddig szmt rangú volt, egyszerűen nagyközségnek fog minősülni. A törvénytervezet első változatában még automatikusan várossá szándékoztak nyilvánítani az szmt-ket, de végül elvetették ezt az elképzelést.
Az újabb települések besorolása a lakosságszám alapján már az új törvényben meghatározott követelmények szerint történik.
Települések létrehozása és megszüntetése
A település létrehozása mostantól a következő eljárás szerint történik. Előbb a helyi hatóság kérelmet nyújt be a miniszteri kabinethez, amely tartalmazza a település javasolt nevét, a lakosságszámra vonatkozó információkat és a terület helyszínrajzát, valamint a létrehozása mellett szóló érveket. A kormány megvizsgálja a beadványt, és meghatározza egyebek mellett, hogy az új település milyen típusú lesz: falu vagy nagyközség.
A továbbiakban az új település nevére vonatkozó előterjesztés a Legfelső Tanács elé kerül. A miniszteri kabinet határozata a településalapításról a település nevére vonatkozó parlamenti határozattal egyidejűleg lép életbe.
A települések felszámolása hasonló eljárás szerint történik. Előbb a helyi hatóságok kezdeményezik a lépést, azután kerül a miniszteri kabinet elé.
A település abban az esetben számolható fel, ha abban nincs magánszemélyeknek bejelentett lakóhelye. Az utolsó lakó távozása vagy halála után legalább három évnek kell eltelnie.
A Legfelső Tanács Szakértői Főosztálya ugyanakkor a törvénytervezetről megfogalmazott következtetéseiben megjegyzi, hogy a valóságban több oka is lehet egy település felszámolásának.
„Például felmerülhet ez a lehetőség, ha egy település a harcok következtében teljesen megsemmisül, és határozat születik az újjáépítésének célszerűtlenségéről – mutatnak rá a főosztály elemzői. – A megszüntetés szükségessége egyéb körülmények miatt is felmerülhet, például ember okozta katasztrófák kapcsán.”
Azt is furcsának találták a szakértők, hogy a felszámolást az önkormányzat, helyhatóság kezdeményezi, hiszen, mint rámutattak, ha a településnek nincsenek lakói, akkor nyilván önkormányzata, egyéb helyi hatósága sem lehet.
(szcs/bbc.com/pravda.com.ua)
