A Nagy Testvér a zsebünkbe nyúl

Szeptemberben kezdetét veszi Ukrajnában az önkéntes vagyonbevallási kampány, avagy adóamnesztia. Vannak, akik szerint ez csak egyik eleme az állam hosszabb távú tervének, hogy minél alaposabb ellenőrzésnek vesse alá a polgárokat, akiknek „ismeretlen forrásból” származó bevételeik lehetnek – derül ki a vesti.ua összeállításából.

Így rendelkezik a törvény

Az ukrán polgároknak felajánlják az adóamnesztia keretében, hogy 2021. szeptember 1. és 2022. szeptember 1. között önként nyújtsanak be egyszeri adóbevallást, feltüntetve pénzeszközeiket (valutájukat), gépjárműveiket, ingatlanaikat, egyéb értékeiket, beleértve azokat is, amelyeket olyan forrásból vásároltak, amely után nem fizettek adót.

Az állam automatikusan úgy tekinti, hogy a polgárok megfizették az adót:

- a 120 m²-t meg nem haladó alapterületű lakás;

- a 240 m²-t meg nem haladó alapterületű családi ház- ideszámítva a befejezetlen ingatlanokat is;

- a nem lakáscélú helyiségek (60 m² alapterületig);

- az ingyenesen kiutalható földrészlegek (legfeljebb 2 hektár);

- egy autó

- és egyéb javak után, amelyek összértéke nem haladja meg a 400 ezer hrivnyát.

Más szóval, ezen aktívumokat nem kell bevallani, ha pedig valaki mégis megteszi, nem vetnek ki utánuk adót. Ami viszont ezen mérték-érték felett van, az bevallás-, és következésképpen adóköteles.

Legalizálni javainkat az adóamnesztia keretében a következő adótételek megfizetésével lehet:

- 5%-ot kell fizetni az Ukrajnában található valuta, ingó és ingatlan értékek után;

- 9%-ot a külföldi javak után;

- 2,5%-ot a 365 napnál hosszabb futamidejű ukrán kincstárjegyek után;

- 18%-ot (vagyis az adó teljes összegét) kell leszurkolni a feltárt szabálysértések esetén – például mindazon javak után, amelyeket elfelejtünk feltüntetni az adóbevallásunkban.

Az egyszeri illetéket a vagyonnyilatkozat benyújtását követő 30 napon belül kell befizetni, avagy három egyenlő részletben, legkésőbb 2024. november 1-jéig.

Kit érint?

Olekszandra Tomasevszka, a Kijevi Vállalkozás- és Támogatásfejlesztési Központ adótanácsadója állítja, hogy az akció személyek egy szűkebb körét érinti majd, elsősorban az illegális milliomosokat. Mások szerint viszont szinte mindenkinek érdemes odafigyelni, ha voltak nem legális bevételei, például borítékba kapta a fizetését, vagy annak egy részét, netán külföldön dolgozott. Nos, ha az ilyen ember élete során összegyűjtött mondjuk 600 ezer hrivnyát a gyermeke lakására, azon kaphatja magát, hogy tartozik az államnak mintegy 10 000 hrivnya adóval (5% adó a 400 ezer hrivnyán felüli összegért). Ha az adóellenőrök találják meg ezt a pénzt, 18% adót kell megfizetni a teljes összeg, azaz 600 ezer hrivnya után.

Joghézag

Az adóamnesztiát kérőknek korábban be nem vallott pénzeszközeiket elvben speciális felhasználású számlán kell elhelyezni valamelyik ukrajnai bankban. Csakhogy a bankokat egyelőre senki nem mentette fel azon kötelezettségük alól, hogy ellenőrzésnek vessék alá mindazokat, akik számlát szeretnének nyitni náluk. Ilyenkor tehát a tulajdonosnak igazolnia kell, hogy milyen úton jutott a pénzhez. Márpedig ez a követelmény ellentétes az adóamnesztia lényegével, miszerint nem szükséges igazolni a bevallott vagyon eredetét, elég megfizetni az államnak az illetéket.

„Vagyis, ha az adóhatóságnak nem is mutatod ki a forrást, a bankok ma bármilyen információt kérhetnek tőled. Amennyiben nem bocsátod rendelkezésükre a kért információkat, jó esetben megtagadják a számlanyitást, rossz esetben továbbíthatják a dokumentumokat az adóhatóságnak” – mondta el a vesti.ua-nak Jakov Goldarb ügyvéd.

Így viszont az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a forrást ugyan nem kötelező megnevezni, de az adóhatóság utólagos kérdéseire kötelező válaszolni. Ha pedig a hatóság úgy ítéli meg, hogy a kapott információ nem hiteles vagy nem teljes, megtagadhatják az adott személytől, hogy éljen az adóamnesztia lehetőségével. És akkor megint lehetőség nyílik a korrupcióra: egyesek vonatkozásában alkalmazhatják az amnesztiát, másokéban nem – mutat rá Goldarb.

Egy új kor kezdete

Valójában többről van itt szó, mint az adóamnesztiáról, vagy hogy a bankok „beárulhatják”-e a pénzes embereket, avagy sem. A Pénzügyminisztérium az adóhatósággal karöltve máris dolgozik egy törvényjavaslaton „a személyi jövedelem megadóztatásának teljessége feletti ellenőrzés fokozásáról”. A lényeg: közvetett módszerek bevezetése a kiadások ellenőrzésére. Úgy tudni, az adóhatóságot felhatalmaznák, vessék össze a polgárok tényleges életmódját a jövedelmeikről és a befizetett adóikról rendelkezésre álló információkkal. Ha például ön „papíron” minimálbérért dolgozik, azonban egyszer csak vásárol egy autót – bármilyen aprócskát is –, az adóellenőrök megvizsgálhatnák, milyen jövedelemből futotta rá. Aki nem tudja megmagyarázni a pénz eredetét, fizetheti utána az adót.

Azt egyelőre nem tudni, hogy miként, milyen konkrét módszerekkel szándékozik figyelni az adószolgálat a kiadásainkat, ám nem kell őket félteni, hiszen külföldön már számos eljárás létezik erre. Annyi bizonyos, hogy a rendszer azon az információn fog alapulni, amelyet a megszülető törvények értelmében a vevő és az eladó az adóhatóságnak szolgáltatni lesz köteles a jövőben. A közvetett módszerek lényege, hogy bármilyen kiadásnak vagy bevételnek kötődnie kell a polgár adószámához. Egy idő után aztán a rendszer kimutatja, hogy kik mennyit költöttek, és milyen eszközeik után nem fizettek adót.

Némelyek az adófizetők után folytatott szabályos hajtóvadászatként írják le ezt a totális megfigyelést. Hiszen már nemcsak a jelentősebb vásárlások (autó, lakás, telek stb.) kerülnek az adóellenőrök látómezejébe, hanem a teljes pénzmozgás a bankszámlákon, a kártyás fizetések a nagyobb vásárlásoknál (még külföldön is!). És ezen aligha segít, ha valaki lehetőség szerint megmarad a készpénzes elszámolásnál, hiszen az adóhatóságok idővel információszolgáltatásra kötelezhetik a kereskedőket, szolgáltatókat, vagyis azokat, akiktől a polgár készpénzért vásárolt.

Ez már a jövő?

Azt mondják, ez a jövőbe, a civilizált pénzügyekhez vezető, elkerülhetetlen út. A szakértők szerint azonban a törvényalkotók egyelőre figyelmen kívül hagynak néhány fontos szempontot. Például nem számolnak vele, hogy bizonyos pénzeszközökhöz a rokonaitól, hozzátartozóitól is hozzájuthat az ember. Az adótisztviselők visszavághatnak, mondván nincs semmi gond: mutassuk be a hozzátartozóink adóbevallásait is. Ez a megközelítés azonban legalább két szempontból helytelen. Egyfelől, úgynevezett adószáma a polgároknak csupán 1997-től van, tehát aki ezt megelőzően állt munkába, nem tud maradéktalanul elszámolni a jövedelmeivel. Másfelől, ez az eljárás sértené az ártatlanság vélelmének az Alkotmányban rögzített elvét. A törvényalkotók látszólag elfelejtik, hogy amennyiben a polgárral szemben valamilyen gyanú, vád merül fel, ezeket éppen az adóhatóságoknak kell bizonyítaniuk. Egyelőre viszont inkább úgy tűnik, mintha a polgárnak kellene bizonyítania az ártatlanságát, egyfolytában magyarázkodni, hogy honnan van a pénze, meg van-e fizetve utána az adó – mutat rá Rosztiszlav Kravec, a Kravec és Partnerei ügyvédi iroda vezető partnere.

Akárhogyan alakulnak is a dolgok, hozzá kell szoknunk, fel kell készülnünk rá, hogy a régi idők soha nem térnek vissza, ez már a digitalizáció kora, figyelmeztetnek a szakemberek. Meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy egyre ritkábban használunk készpénzt, egyre gyakrabban fizetünk viszont bankkártyával, használunk elektronikus aláírást, „levelezünk” a világhálón, s mindennek „elektronikus nyoma” marad.

(ntk)