Háború: Negyedik hete tart a pusztítás
Újabb veszteségeket okozott az immár negyedik hete folytatódó háború. Miközben az ukrán csapatok kitartanak az általuk védett településeken, Oroszország Nyugat-Ukrajnára is kiterjesztette a légitámadásokat.
Kő kövön nem marad utánuk
Folytatódott az orosz hadsereg előrenyomulása az ország északi, keleti és déli régióiban, ám térnyerésük üteme jelentősen csökkent. Ez elsősorban az ukrán hadsereg taktikájának tudható be, amely azon alapul, hogy egységei nem egy összefüggő frontvonalat védenek, hanem csupán a kulcsfontosságú településeket. Az orosz hadsereg, amely kezdetben elkerülte a megerősített városokat, s gyorsan haladt az ország belseje felé, utóbb a hátrahagyott településekről a járműoszlopait, utánpótlását ért számos támadás miatt felhagyott ezzel a taktikával. Jelenleg az ellenség a hátországa biztosítására törekszik azáltal, hogy felszámolja az ellenállást az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt álló településeken. Célja eléréséhez a korábbiaknál lényegesen nagyobb mértékben veti be tüzérségét és légierőjét, ami sajnos azzal jár, hogy egyre több civil esik a harcok áldozatává, és elpusztul az ostromlott városok infrastruktúrája.
A támadások egyre gyakrabban érik el az ország nyugati régióit. Sajtóbeszámolók szerint vasárnap hajnalban a háború kezdete óta először lehetett hallani robbanásokat Lemberg (Lviv) belvárosában is. Újabb rakétatámadás érte Ivano-Frankivszk környékét, és szombaton hajnalban, majd hétfőn reggel Kárpátalján szintén légiriadó volt.
Az ukrán légierő és légvédelem még bevethető része lehetőségeihez mérten igyekszik szembeszállni az ellenséggel. Működésüket a CNN beszámolója szerint az amerikai Védelmi Minisztérium, a Pentagon is méltatta, kiemelve hatékonyságukat és kreativitásukat. Ez azonban önmagában kevés a nyomasztó fölényben lévő ellenséggel szemben.
Volodimir Zelenszkij elnök ezért hangsúlyozta az utóbbi időben többször is videoüzeneteiben, hogy az országban vészhelyzet, humanitárius katasztrófa fenyeget, amennyiben a Nyugat nem zárja le az ország légterét. Ismételten figyelmeztette Európát, ha nem alakítanak ki repüléstilalmi zónát Ukrajna felett, a nemzetközi közösség lesz a felelős minden további áldozatért.
Ezenkívül Ukrajna továbbra is szorgalmazza, hogy Európa adja át az uniós országokban a Szovjetunió idejéből hátramaradt katonai repülőgépeket. Lengyelország kész lett volna ezt megtenni, ám az Egyesült Államok és a NATO is elutasította a varsói felajánlást, mondván, azzal belesodródhatnának a háborúba. A korrespondent.net ezzel kapcsolatban idézi a The Wall Street Journal írását, mely szerint Joe Biden amerikai elnök személyesen tiltotta meg a lengyel MiG–29-es vadászgépek átadását Ukrajnának attól tartva, hogy provokálják Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Az ukrán katonák szívós ellenállása sem tudta megakadályozni, hogy az orosz alakulatok elfoglalják a napokig ostromlott Volnovahát, így Mariupol maradt az ellenállás utolsó gócpontja Donyeck megye déli részén. Még szombaton jelentették, hogy megszűnt az összeköttetés a mintegy 400 ezer lakosú város kikötőjével. Lapzártánkkor egyes meg nem erősített jelentések szerint már a város utcáin folytak a harcok.
Minszk is hadba száll?
Az elmúlt napokban egyre több szó esik Fehéroroszország esetleges belépéséről Moszkva Ukrajna ellen vívott háborújába. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy akarja-e Minszk ezt a háborút.
Pénteken közölték, orosz repülőgépek Ukrajna területe felől mértek csapást egy határ menti településre Fehéroroszországban. Egyes ukrán és külföldi vélemények szerint Oroszországnak az lehetett a célja ezzel a támadással, hogy belekényszerítse Ukrajna északi szomszédját a háborúba. Az Ukrajinszka Pravda szerint korábban Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter is említést tett annak lehetőségéről, hogy az orosz erők Ukrajnából lőjenek fehérorosz területeket. Minszk a települést ért légitámadás tényét is cáfolta.
Ugyanakkor Fehéroroszország újabb alakulatokat vezényelt Ukrajnával közös határára. A hivatalos magyarázat szerint ezekkel az erőkkel kívánják felváltani a határ mentén állomásozó egységeiket. A leváltott alakulatok távozását azonban egyelőre nem erősítették meg.
Tiltott fegyverek
A napokban közölték, az ENSZ-nek bizonyítékai vannak arra, hogy Oroszország kazettás lőszert használt Ukrajnában.
„Hiteles jelentéseket kaptunk több esetről, amikor az orosz erők kazettás lőszert használtak, többek között lakott területeken is” – jelentette ki Liz Throssell, az ENSZ emberi jogi főbiztosának sajtótitkára.
Oroszország Ukrajna elleni háborújának első napján, február 24-én kazettás lőszer robbant a Vuhledari Központi Városi Kórházban, ahol négy civil meghalt, további 10 megsebesült, a kórházépületen kívül mentőautók, civil járművek is megrongálódtak.
Emellett kazettás lőszerrel bombáztak Harkiv több kerületében. Ekkor 9 civil halt meg és 37-en megsebesültek.
„A kazettás lőszerek lakott területeken történő alkalmazása összeegyeztethetetlen a harci cselekmények folytatását szabályozó nemzetközi humanitárius jog elveivel” – emlékeztetett Throssell.
Ugyanakkor Olekszij Bilosickij, a kijevi járőrrendőrség vezetőjének első helyettese a Facebook közösségi oldalon arról írt, hogy a Luhanszk megyei Popaszna bombázása során az orosz megszállók foszfor lőszert használtak. Annak ellenére tették ezt, mutatott rá a rendőrtiszt, hogy alkalmazásukat a civil lakosság ellen nemzetközi egyezmények tiltják.
Előfordulhat, hogy Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak, amelyet az MTI idéz. A főtitkár nyomatékosan figyelmeztette Oroszországot, hogy ne merje támadni Ukrajnát tömegpusztító fegyverekkel. Mint mondta, Moszkva „abszurd állításokat” tett vegyi és biológiai fegyverek előállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról, és „most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell lennünk, mert lehetséges, hogy a hazugságok leple alatt éppen Oroszország tervezhet műveleteket vegyi fegyverekkel”.
Működnek a humanitárius folyosók
Az ukrán–orosz béketárgyalások eredménye mégiscsak megmutatkozott, hiszen több sikertelen kísérlet után múlt héten elkezdődhetett a civilek evakuálása a harcok sújtotta településekről. A körbekerített vagy egyszerűen csak rommá lőtt városok száma napról napra nő.
Az evakuálás sehol sem ment zökkenőmentesen, a katonák a fegyvernyugvás és a kétoldalú megállapodás ellenére nemegyszer tüzet nyitottak egymásra és a menekülőkre. Szombaton jelentették, hogy az orosz csapatok tűz alá vettek egy nőket és gyerekeket szállító konvojt a humanitárius folyosóban, amelyen át a Kijev megyei Peremohából igyekeztek kimenekíteni a civileket. A közlés szerint a támadásban heten meghaltak, köztük egy gyermek. Később ukrán kormányzati tisztségviselők cáfolva az állítást azt mondták, hogy az áldozatok nem az egyeztetett evakuálási folyosót használták – számolt be róla a BBC.
Mariupolban az emberek evakuálására tett kísérletekkel párhuzamosan folytatódtak az utcai harcok. Így nem csoda, hogy alig néhány embernek sikerült elhagynia a várost. Hétfőn megtörni látszott a jég, amennyiben elhagyhatta a települést több mint 160 magántulajdonban lévő személyautó. Utóbb azonban Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint rámutatott, hogy az orosz erők mindössze 600–700 embernek adtak lehetőséget a menekülésre ily módon, miközben legalább 300 ezren élnek a városban.
Az elmúlt napokban az optimista források szerint összességében közel 200 ezer embert sikerült biztonságos helyre szállítani, ami nem kevés. Azonban több millió polgár várja és reméli még, hogy elhagyhatja a háború sújtotta területeket.
Veszteségeink
Volodimir Zelenszkij elnök múlt szombati, külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a háború február 24-i kezdete óta mintegy 1 300 ukrán katona esett el a harcokban.
Ami a kárpátaljai veszteségeket illeti, Munkácson eltemették Ihor Litvinenkót, a 128-as önálló hegyi rohamdandár katonáját, aki március 8-án esett el. Az ungvári járási fenyvesvölgyi (Sztavne) kistérségben utolsó útjára kísérték a március 10-én elesett Roman Rusznikot. Meg nem erősített hírek szerint Bucsa védelme során elesett az ungvári Volodimir Biszaha.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának (OHCHR) hétfői közleménye szerint a háború kezdete óta a civil áldozatok száma elérte az 1 761-et: 636-an meghaltak, további 1 125-en megsérültek. A legtöbb civil áldozatot a nagy hatóterületű robbanófegyverek, a nehéztüzérség, a rakéta-sorozatvető rendszerek, valamint a rakéta- és a légicsapások alkalmazása okozta. Az OHCHR úgy véli, hogy az áldozatok tényleges száma jóval magasabb lehet.
A háború 17 napja alatt 82 gyermek halt meg az ellenséges lövedékek és az orosz hadsereg bombázásai következtében Ukrajnában – közölte március 12-én egy televíziós műsorban Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
Nem mérhető az emberéletekhez a kár, de mégiscsak megdöbbentő a kormány által közölt adat, hogy a március 13-i állapot szerint Oroszország több mint 119 milliárd dollár kárt okozott az ukrán infrastruktúrában.
(ntk/pravda.com.ua/korrespondent.net/bbc.com/MTI)
Készül az újabb „népköztársaság”?
Szerhij Hlany, a Herszon Megyei Tanács képviselője szombaton a Facebook közösségi oldalon jelezte, hogy a régióban népszavazást készítenek elő a megszállók az úgynevezett „Herszoni Népköztársaság” létrehozásáról.
Elmondása szerint körbetelefonálják a helyi képviselőket, hogy rávegyék őket, segítsenek a „népszavazás” megszervezésében.
A hírre azonnal reagált Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Oroszország szerinte is megpróbál majd színlelt „népszavazást” tartani a „népköztársaság” létrehozásáról „a 2014-es kézikönyv szerint” – utalt a tárcavezető a Krím félsziget Oroszország általi elszakítására, valamint a donyecki és luhanszki el nem ismert „köztársaságok” létrehozására. Az új entitás központja a megszállt Herszon lenne.
„Az emberek körében nulla a támogatottsága, szóval ez teljes fikció. Ha ezeket a terveket végrehajtják, az Oroszországi Föderációval szemben szigorú szankciókat kell bevezetni. Herszon Ukrajna, és mindig is az lesz” – írta Twitter-bejegyzésében Kuleba.
Volodimir Zelenszkij elnök videoüzenetében ugyanolyan halva születettnek nevezte a létrehozandó „HNR”-t, mint amilyenek a „DNR” és az „LNR”. Hangsúlyozta, mindez a folyamatosan tiltakozó, „Ukrajnát akaró” emberek akarata ellenére történik.
Az államfő figyelmeztetett, hogy azok a közszereplők, „akik nem bizonyultak elég finnyásaknak ahhoz, hogy szóba álljanak a megszállókkal, és akiket elcsábítanak a megszállók ajánlatai, saját ítéletüket írják alá”.
Zelenszkij felidézte, hogy rendkívüli ülést tartott a Herszon Megyei Tanács, amelyen 44 képviselő úgy határozott, hogy Herszon megye Ukrajna, és ott nincs helye semmiféle álköztársaságnak.
Mindeközben egyre több támadás éri az önkormányzati vezetőket az oroszok által megszállt területeken. Pénteken orosz katonák a városházáról vitték el Ivan Fedorovot, Melitopol polgármesterét arra hivatkozva, hogy szélsőségeseket támogat, és nem hajlandó együttműködni az orosz hadsereggel. Helyére azóta egy Kreml-barát ukrán képviselőt neveztek ki. Vasárnap Jevhen Matvejevet, a dél-ukrajnai Dnyiprorudne város polgármesterét hurcolták el.
Dmitro Kuleba külügyminiszter Twitter-üzenetében rámutatott: „Helyi támogatás hiányában a megszállók terrort alkalmaznak.”
Az Európai Unió a leghatározottabban elítéli, hogy az orosz csapatok elrabolták Melitopol és Dnyiprorudne polgármesterét, ami újabb támadást jelent Ukrajna demokratikus intézményei ellen – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vasárnap. A Twitteren közzétett üzenetében aláhúzta: a polgármesterek elrablása kísérlet arra, hogy Oroszország illegitim alternatív kormányzati struktúrákat hozzon létre egy szuverén ország területén.
Hétfőn jelentették, hogy felgyújtották Halina Luhova, a Herszoni Városi Tanács titkárának családi házát.
„Ház nélkül maradtam. Azt hiszem, rajta vagyok a fizikailag megsemmisítendők listáján” – nyilatkozta Luhova a suspile.mediának.
Ugyancsak hétfői hír, hogy a Legfelső Tanács elé terjesztették azt a törvényjavaslatot, amely elfogadása esetén lehetővé teszi a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács számára, hogy Ukrajna egyes területeit ideiglenesen megszállttá nyilvánítsa. A megszállt településeken speciális jogrend lépne életbe, amely lehetetlenné tenné új önkormányzati képviselők, tisztviselők megválasztását és a népszavazást – közölte a Nép Szolgája párt sajtószolgálata.
(zzz/korrespondent.net/suspilne.media/MTI)
Önkéntesek és zsoldosok
Az elmúlt napokban többször is szóba kerültek az Ukrajnában harcoló vagy ide készülő külföldiek.
Dean Blundell kanadai újságírótól tudhattuk meg néhány napja, hogy már legalább 40 ezer külföldi önkéntes érkezett Ukrajnába. Közülük több mint 500 kanadai, akiknek engedélyezték, hogy saját egységet alakítsanak. Az Ukrajnáért harcolni kívánók többsége volt katona.
Korábban az ukrán Védelmi Minisztérium bejelentette egy különleges egység, az Idegenlégió létrehozását, amely már meg is kezdte a harci feladatok végrehajtását. Kirill Budanov dandártábornok, a légiót irányító Hírszerzési Főosztály vezetője szerint 52 országból származó több ezer önkéntes és veterán jelezte csatlakozási szándékát.
Moszkvában is szóba hozták, hogy „közel-keleti önkénteseket” szándékoznak bevetni az ukrajnai harcokban.
Szergej Sojgu védelmi miniszter az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának ülésén a korrespondent.net szerint a következőket mondta: „Nagyszámú jelentkezés érkezett hozzánk különböző országok önkénteseitől, akik szeretnének a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságba utazni, hogy részt vegyenek abban, amit felszabadító mozgalomnak tekintenek. A legtöbb a Közel-Keletről (érkezett – a szerk.): már több mint 16 000 kérelem.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy vélte, hogy amennyiben vannak, akik hajlandók önként a Donyec-medencében lakók segítségére sietni, elő kell segíteni, hogy eljuthassanak a harctérre.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma nem cifrázta, szerintük az oroszok szíriaiakat toboroznak az ukrajnai háborúba. Mint fogalmaznak, Putyin kész „külföldi fegyveresekre hagyatkozni”, hogy növelje az ukrajnai invázióban részt vevő katonai erőit, mivel az elmúlt napokban az orosz hadsereg nem sokat haladt előre a fronton.
Korábban a Wall Street Journal arról számolt be, hogy Moszkva városi körülmények között harcolni tudó szíreket toboroz Ukrajnába. A kiadvány azt feltételezte, hogy az orosz invázió kiterjedhet az ukrán városokra.
Volodimir Zelenszkij így reagált egyik videoüzenetében a szíriai zsoldosok toborzásának hírére:
„Ez honvédő háború. Háború egy nagyon makacs ellenséggel, amely nincs tekintettel több ezer halott katonájára. Amely Oroszország egész területéről összegyűjti a tartalékosokat és a sorkatonákat, hogy a háború poklába hajítsa őket. Amely kitalálta, hogy zsoldosokat importáljon népünk ellen. Szíriából érkezett fejvadászokat. Egy olyan országból, amelyet ugyanúgy elpusztítottak, ahogyan most a megszállók elpusztítják Mariupolt és Harkivot, Ohtirkát és Csernyihivet, Volnovahát és Izjumot. Hát így viszonyulnak az orosz csapatok az orosz ajkúakhoz, akiknek »védelméről« annyi szó esett Moszkvában. Rakéták, bombák, tüzérség. És most még itt vannak a szír zsoldosok, akik egyáltalán nem tudják megkülönböztetni, hogy ki milyen nyelven beszél itt, milyen templomba jár és melyik pártot támogatta. Zsoldosok, akik egyszerűen gyilkolni indulnak egy idegen – a szó minden értelmében idegen – földre” – mondta az ukrán elnök.
De nemcsak szíriaiakat hívnak Ukrajnába. A BBC szerint Oroszországban is zsoldosok nagyszabású toborzásába kezdett a hírhedt Wagner Csoport. A zsoldosok egyike átadott a brit közszolgálati médiának egy, az oroszországi veteránok körében népszerű chateken keringő üzenetet. Ebből kiderül, hogy ezúttal szinte minden korábban létező korlátozást feloldottak a potenciális zsoldosokkal szemben, azaz fogadják a büntetett előéletűeket, azokat is, akik ellen végrehajtási eljárás folyik az adósságuk miatt, s az sem akadály, ha a jelentkezőnek nincs útlevele, netán külföldi. Előszeretettel várják a Donyec-medencéből és a Krímről származókat.
Elemzők szerint a zsoldosok bevetésével az orosz katonai vezetés célja csökkenteni a hadsereg emberveszteségeit a nagyvárosok elfoglalásakor, illetve igyekeznek elkerülni, hogy az Ukrajnában harcoló csapatok létszámának növelését a tartalékosok és sorkatonák behívásával kényszerüljenek megoldani. Ez már csak azért is fontos, mivel Putyin elnök még a támadás első napjaiban nyilvánosan megígérte, hogy nem küldenek sorkatonákat Ukrajnába.
(hk/korrespondent.net/bbc.com/MTI)
