A féltestvér is örököl a közös apa után?

2017. november 18., 10:57, 879. szám

„Nemrég meghalt édesapánk, aki nem hagyott hátra végrendeletet. Három gyermeke született édesanyánktól, illetve van még egy féltestvérünk az első házasságából. Miként oszlik meg az örökség édesanyánk, köztünk, a közös gyermekeik, és a féltestvérünk között? Valóban jogosult a féltestvérünk örökölni abból, amiért apánk és anyánk házassága során együtt dolgozott meg?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1218. cikkelye kimondja, hogy az örökség részét képezi minden olyan jog és kötelezettség, amely az örökhagyót illette meg a hagyaték megnyílásának pillanatában, és amely nem szűnt meg a halálával. Az 1226. cikkely ehhez hozzáteszi, hogy a közös osztatlan tulajdon öröklésére az öröklés általános szabályai vonatkoznak. Kivételt az általános szabály alól csak azok a bérek, nyugdíjak, tartásdíjak, a munkaképesség ideiglenes elvesztése miatt megítélt segélyek, a rokkantság vagy egyéb egészségkárosodás okán folyósított kártérítések és más szociális juttatások képeznek, amelyek az örökhagyót illették meg, de amelyeket ő már nem vehetett fel életében. Az 1227. cikkely úgy rendelkezik, hogy ezeket az elhunyt családtagjainak kell folyósítani, és csupán család hiányában képezik az örökség részét.

Az 1261. cikkely értelmében törvény szerinti öröklés esetén – tehát végrendelet hiányában – az örökösök első köréhez tartozó személyek, vagyis az örökhagyó gyermekei, szülei, illetve az őt túlélő házastársa tarthatnak igényt részesedésre a hagyatékból, beleértve a szüleiknek a házasságuk ideje alatt szerzett, közös osztatlan tulajdonukat képező javakat is. Ebben a tekintetben a törvény nem tesz különbséget az örökhagyónak a halála pillanatában fennálló, illetve a korábbi házasságaiból származó gyermekei között.

Az 1259. cikkely értelmében ugyanakkor a bíróság dönthet úgy is, hogy egy az öröklési sorrend tekintetében hátrább sorolt személyt a hagyatékra jogosultak közé emel, amennyiben bebizonyosodik, hogy korábban hosszú időn keresztül gondozta, anyagilag vagy más módon támogatta az örökhagyót, aki életkora, betegsége vagy rokkantsága miatt magatehetetlen volt. Maguk az örökösök is megállapodhatnak az öröklési sorrend módosításáról egy közjegyző által hitelesített szerződésben. Megjegyzendő azonban, hogy azt az örököst, aki nem írja alá ezt a megállapodást, ugyanakkora örökségrész illeti meg, mint amekkorára a szerződés megkötése előtt számíthatott.

Az azonos örökösi körhöz tartozókat egyenlő rész illeti meg a hagyatékból. Ugyanakkor az örökösök megállapodhatnak arról, hogy nem egyenlő arányban osztják el egymás között a hagyatékot. Ingatlan tulajdon esetén az ilyen megállapodást írásba kell foglalni, és közjegyzőnek kell hitelesítenie azt (lásd az 1267. cikkelyt!).

Ami azt a felvetését illeti, hogy miként formálhat igényt az apjuk előző házasságából származó gyermeke az önök szüleinek közös tulajdonát képező javakra, kérem, vegye figyelembe, hogy édesapjukat az előző házassága felbontása után is ugyanolyan jogok és kötelezettségek illették meg gyermeke eltartását illetően, mint a házasság idején – hacsak a bíróság másként nem rendelkezett e tekintetben. Ugyanakkor édesapjuk hagyatéka vonatkozásában az édesanyjukkal közös osztatlan tulajdonuknak csupán arról a részéről (feléről) rendelkezik a törvény, amely az édesapát illette meg, még ha – éppen a közös osztatlan tulajdon természetéből fakadóan – korábban nem is lett nevesítve, meghatározva, hogy ez konkrétan milyen és mekkora tulajdont jelent. Féltestvérük csak ezt a tulajdonrészt illetően, illetve adott esetben az elhunyt egyéb, a személyes tulajdonát képező vagyoni elemek vonatkozásában rendelkezik az önökével és az édesanyjukéval azonos jogokkal a hagyatékból való részesedés tekintetében. Édesanyjuknak a férjével közös osztatlan tulajdonból való részesedéshez fűződő joga ily módon nem sérül.

hk