Jóslatok a jelenről
1913-ban a villamosságban és a rádiumban bíztak
A Tolnai Világlapjában 1913. december 28-án A kétezredik esztendő címmel megjelent könyvet bemutató írásból ajánlunk a figyelmükbe néhány részletet.
Hudson Maxim például a háborúról azt mondja, hogy száz esztendő múlva egy óriási nyilvános sakktorna lesz csak, amelyet a villamos erőátvitel útján a földkerekség minden házában kényelmesen végignézhet mindenki. A szárazföldi csapatoknak éppen úgy, mint a tengeri vagy a levegőbeli flottáknak minden legkisebb és titkos mozdulatát kinematográfszerűen láthatják majd a szobájukban elhelyezett fehér vásznon leperegni – a harc pillanatában is – a kétezredik esztendő boldog halandói. De a német hadügyminisztérium államtitkárának, Rudolf Martinnak már más véleménye van a jövő háborúiról. Szerinte a fegyverek tökélesedése nagyobb lesz a száz év alatt, mint volt a puskapor fölfedezése óta mostanáig, és a jövő háborúját a motoros léghajók fogják eldönteni…
A háborút kizárt dolognak tartja Európában. Háború lesz, de csak az Egyesült Európai Államok – mert Európa Amerika példáját fogja követni – és az egyesült Kína-Japán között.
Mindezt pedig olyan meggyőző érveléssel mondja el Martin, hogy pár fejezettel később Melworth Brown már le is ír egy háborút – Anglia és Németország között … Melworth Brown is a levegőben képzeli el a csatát, helyesebben a hadi léghajó nála is szerepel. Viszont szerinte még a hadiflotta is aktív szerepet játszik a háborúban, és a veszedelmes léghajó – az Albatrosz – láthatatlanul, hihetetlen magasságokból lövi alá robbanó lövegeit az ellenséges tengeri hajórajra…
Azt azonban meg kell vallanunk, hogy mind a két tudós férfiú rendkívül izgatóan és érdekfeszítően írja le a háborút, akárcsak Wells, akinek hatása alól egyikük sem tud fölszabadulni. Nyilvánvaló, hogy az impulzust a nagy angol regényíró adta meg mindkettőjüknek, hogy azután Edward Hustler … egyszerűen bebizonyítsa, hogy száz esztendő múlva a háború – tiszta lehetetlenség lesz.
– Ha az ember, barbár módjára, vérfürdőt akarna is rendezni – mondja, – a tudomány megtalálja majd a módot, hogy erőszakosan is elfogadtassa vele saját világfölfogását.
A rádiumban egyszerűen olyan fegyvert juttat a tudomány az ember kezébe, hogy azellen nem lehet többé harcolni, mert a rádium lehetetlenné tesz majd minden fegyveres támadást. A rádium segítségével hihetetlen távolságokról is el fognak olvasztani minden fegyvert, mielőtt még elsüthetnék azt.
Szerinte a rádium lesz a jövő áldása. Azzal fogunk világítani, a gyárakat üzemben tartani, betegeket gyógyítani, vakokat látókká és süketeket hallókká tenni, hogy az emberek a bibliai Matuzsálem korát érhessék el. Mindez gyönyörű, utópisztikus álomkép, csak azt nem tudjuk, hogyan higgyünk benne, amikor egy másik tudós társa sem hisz benne. Hudson Maxim ugyanis mindezt a csodát a villamosságtól várja. Sőt tovább is megy: szerinte ekkor már nem is lesznek orvosok, mert az ő szerepüket is az elektrotechnikusok fogják átvenni, akik a villamosság segítségével a betegségeket – bacilusokat – úgy fogják megölni a vérben, hogy a test, a szervezet semmiféle káros nyomát sem fogja viselni majd ennek. Minden gyárat villamos erő fog hajtani, és nemcsak aratni és vetni fognak a villamosság segítségével, de még a föld termőképességét is fokozni fogják vele, az egész földet behálózzák villamos huzalokkal és így mesterséges meleget állítanak majd elő, amelyben gyorsabban és biztosabban terem meg majd minden…
És a divat? A divatról a tudósok azt állítják, hogy egyszerűen – nem lesz. A régi görögök tóga- és peplunviselete fog viszszatérni. De az illusztrátoraik másként látják a jövőt és pittoreszk ruhákkal ajándékozzák meg a kétezredik esztendő asszonyait.
Írta: Balla Ignác
