Csökken a beiskolázottak száma
A nemzetiségi oktatásról tanácskoztak
Ungváron február 14-én tartotta idei első ülését a kárpátaljai megyei állami közigazgatás tanügyi főosztálya mellett működő koordinációs központ, amely régiónk kisebbségeinek anyanyelvű oktatását érintő kérdésekkel foglalkozik. A tanácskozás napirendjén a kárpátaljai magyar iskolahálózat helyzetének, a kisebbségi oktatási intézmények anyanyelvű tankönyvekkel való ellátásának és új magyar tanintézetek létesítésének megvitatása, valamint – immár sokadszor – az anyanyelvű egyetemi-főiskolai felvételivel kapcsolatos problémák tisztázása szerepelt.
A tanácsadói jogkörrel rendelkező testület, amelyben a tanügyi és nemzetiségi államhatalmi szervek képviselői mellett a kárpátaljai nemzetiségi szakmai és társadalmi érdekvédelmi szervezetek vezetői is helyet foglalnak, meghallgatta Herczog Györgynek, a megyei tanügyi főosztály kisebbségi kérdéseket felügyelő helyettesének beszámolóját, aki elmondta: megfordult a korábbi évek növekvő beiskolázási tendenciája, a mostani tanévben ugyanis kevesebb gyermeket írattak be Kárpátalja 99 magyar iskolájába. Az oktatási szakember szerint ennek a népességfogyás az oka, s fennáll annak a veszélye, hogy a következő években több magyar iskolát be kell zárni vagy össze kell vonni tanulóhiány miatt.
Mint kifejtette, jól áll a munkácsi katolikus líceum megnyitásának előkészülete, s beérkezett a kérelem magyar görög katolikus líceum alapítására is Karácsfalváról. (Kárpátalján már évek óta működik három református gimnázium.)
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke kifogásolta, hogy tíz éve megoldatlan az ungvári magyar gimnázium megnyitásának kérdése. Herczog György válaszában elmondta: a legfőbb akadályt az ügyben az ungvári városi tanács véleménye szerint az épülethiány képezi, amit a KMPSZ elnöke nem fogadott el, mondván, időközben megkezdődött az ukrán nyelvű közgazdasági gimnázium kialakítása a megyeszékhelyen.
A magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői a tanácskozáson kifogásolták, hogy a hatóságok máig nem rendezték véglegesen az anyanyelvű egyetemi felvételizés kérdését, ehelyett évente ideiglenes megoldások születnek, ami feszültség forrása a magyar kisebbség körében. A kérdés kapcsán több magyar érdekvédelmi szervezet nyilatkozatban fog tiltakozni az illetékes állami főhivataloknál, sürgetve a probléma megnyugtató rendezését.
Ugyancsak hosszú múltra visszatekintő probléma az általános és középiskolai kibocsátó vizsgák kérdése. A kibocsátó vizsgákat szabályozó új rendelet többé nem teszi kötelezővé a kibocsátó vizsgát magyar nyelvből az általános, illetve középiskolai tanulmányok végeztével. A tanács ajánlotta, s a megyei oktatásügy képviselői támogatták az elképzelést, hogy a megyei oktatási főosztály fogalmazzon meg az ügyben ajánlást, amely javasolná az érintett oktatási intézményeknek, hogy a magyar nyelv vizsgát vegyék fel a kötelező vizsgák közé.
A koordinációs központ megnyugvással vette tudomásul, hogy rendeződni látszik a magyar nyelvű iskolai tankönyvek kiadásának problémája, az idén ugyanis 20 tankönyv megjelentetését hagyta jóvá a kijevi oktatási és tudományos minisztérium, ami megfelel a tíz évvel korábbi, konszolidált szintnek. Ugyanakkor továbbra is gondot jelent, hogy a nemzetiségi iskolák számára készülő tankönyveknek az átlagosnál magasabbak a kiadási költségei. A megyei hatóságok ezért bekérték az ügyben illetékes Szvit Tankönyvkiadótól a szóban forgó kiadványok költségvetését, ám kérésükre érdemi válasz egyelőre nem érkezett.
Megoldást ígért a megyei oktatási hatóság vezetése a magyar iskolások tankönyvhasználati díjának kompenzálására is, hogy az ne legyen magasabb az ukrán iskolákban rendszeresített szintnél.
Varga Béla
