Gyertyánliget magyar óvodát és iskolát szeretne

Magyar oktatás a szórványban

2001. február 23., 01:00 , 6. szám
Eiben Margaréta iskolás- és óvodáskorú dédunokáival

A gyertyánligeti magyar közösség már az elmúlt év júliusában kezdeményezte magyar első osztály beindítását, az illetékesek azonban az idő szűkösségére hivatkozva érdemben nem foglalkoztak az üggyel. A szülők február 15-i határidővel nyújthatták be újra kérelmüket a rahói járási oktatásügyi osztályhoz.

– Nem volt könnyű meggyőzni a szülőket arról, írassák gyermeküket magyar osztályba, sokan félnek attól, mi lesz az elemi iskola után, hisz legközelebb Szlatinán van magyar tannyelvű iskola – mondta el lapunknak Eiben Éva, a KMKSZ gyertyánligeti alapszervezetének titkára. – Végül mégis összegyűlt a szükséges 12 tanuló, a helyi iskola pedig felajánlott számunkra egy tantermet, így most már csak az engedélyekre várunk.

– Az első két osztályban szeptember elsejétől végzem a magyar nyelv fakultatív oktatását – mondja Kurilják Katalin tanítónő. – Az iskolában heti két, a hitoktatás keretében pedig heti négy órában foglalkozom a gyerekekkel. Ezenkívül az 5-6. osztályosok a magyar nép történetét tanulhatják Mácsek Irénke vezetésével. Ez azonban édeskevés ahhoz, hogy a gyerekek újratanulják nagyszüleik nyelvét, és sajnos mi magunk sem bírjuk tökéletesen azt. Legtöbbjük már szinte alig beszél magyarul, vannak gyerekek, akik csak a foglalkozásokon vagy a misén hallanak magyar szót, amiért viszont egyedül szüleiket terheli a felelősség.

– Nagy örömünkre szolgál, hogy több éves huzavona után végre visszakerült a katolikus egyház tulajdonába a magyar időkben épült iskola épülete – tájékoztat a KMKSZ-titkár. A község képviselői február 8-án hoztak erről határozatot, bár Mészáros Domonkos atya kezdeményezésére még a tavalyi év során elkezdődtek a felújítási munkálatok. A cél egy katolikus magyar óvoda létrehozása, ahol magyar nevelő foglalkozna a kicsinyekkel. A legnagyobb gondot jelenleg éppen a megfelelő nyelvi és szakmai tudással rendelkező óvónő hiánya jelenti számunkra. Szeretettel várunk tehát olyan szakembert, aki vállalná a feladatot, mert egyedül erre nem vagyunk képesek.

– Anett lányom hároméves és nagyon szeretném, ha magyar óvodába és iskolába járhatna – meséli Zadránszky Erika. – Szeretném, ha magyarul is tanulna verseket, énekeket, mert környezetében csak ukrán beszédet hall. Nem hiszem, hogy kevesebbé válna ezáltal, sőt. Ha most nem tanítjuk meg a gyerekeket magyarul, a déd- és nagyszülők elvesztésével a magyarságukat, gyökereiket is elveszítik.

– Szlatinán és Nagybocs­kón már működik a katolikus óvoda, mit jelentene ez a gyertyánligeti magyaroknak? – kérdeztem Mészáros Domonkos lelkipásztort.

– Egy óvoda mindenütt sokat jelent és leginkább annak hiánya szembetűnő. A gyerekeknek itt is szüksége van vallási és közösségi nevelésre. Többségük alultáplált és fennáll a veszély, hogy családjukban lassan leszoknak a magyar nyelvről. A szülők zöme munkanélküli, fokozottan nehéz a megélhetés, és mivel ez a község messze esik a főútvonaltól, ide még a segítség is nehezen jut el, akár Ukrajnából, akár Magyarországról érkezik az. Nem külön magyar csoportban gondolkodunk, hanem a kétnyelvű nevelést szorgalmazzuk, hisz ebben a közegben ez természetes. Az érdeklődés a vártnál is nagyobb: húsz szülő jelzett eddig vissza. A munka java azonban még előttünk áll, hiszen a visz­szakapott épület a célra egyelőre nem alkalmas. Fel kell újítani a vizesblokkot, a konyhai berendezéseket, modernizálásra szorul a bútorzat, és persze keresnünk kell egy magyar­ajkú óvónőt.

Az iskola ügyében a szülők kérelmüket eljuttatták a megyei tanügyi osztály vezetőjéhez, illetve Orosz Ildikóhoz, a KMPSZ elnökéhez, aki a múlt héten a magyar oktatást koordináló bizottság elé terjesztette azt.

– A megyei oktatási osztály képviselői szerint, amennyiben a szülők egyéni kérvényeiket benyújtják a helyi iskola vezetőségéhez, nincs adminisztratív akadálya a magyar első osztály megnyitásának – tájékoztat az elnök­asszony. – A pedagógusszövetség természetesen támogatja a magyar nyelvű oktatás beindítására irányuló kezdeményezést.

– A szülőket leginkább az aggasztja, mi lesz a gyerekekkel az elemi iskola elvégzése után. Ön hogy látja a térségben a magyar oktatás jövőjét?

– Számos alternatívát látok. Negyedik osztály után a tanulók felvételizhetnek a beregszászi bentlakásos magyar gimnáziumba, de ha a helyi közösségnek sikerül egy ilyen jellegű pályázat révén iskolabuszt szereznie, akár Szla­tinára is járhatnak iskolába a gyerekek. Mindegyik lehetőség magában hordozza a sikert, ami egyedül a közös akaraton múlik.

Popovics Zsuzsanna