A státusztörvény a kormány elé kerül

Konferencia a státusztörvény tervezetéről

A szomszédos országokban élő magyarokat megillető ked­vez­ményekről szóló anyaországi tör­vény tervezetét vi­tat­ták meg Be­reg­szászon a múlt szomba­ton a Határon Túli Ma­gyarok Hi­va­ta­lának vezető mun­katársai és az ukrajnai ma­gyar szervezetek, vala­mint a kár­pát­aljai történelmi egy­há­zak kép­viselői.

A határon túli magyarok ma­gyarországi jogállását ren­dezni hivatott törvény terve­ze­té­nek ha­ma­rosan a kormány elé kerülő szövegét Jakab András, a HTMH főtitkára ismertette a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kár­pátaljai Magyar Peda­gó­gus­szö­vetség, a Magyar Értel­mi­sé­giek Kár­pátaljai Kö­zössége, a Kárpát­aljai Magyar Szer­veze­tek Fóruma és a Lvovi Ma­gya­rok Egyesülete tisztség­vise­lői­vel, valamint a ró­mai katolikus, a református és a gö­rög kato­li­kus egyház képvi­selői­vel. Mint be­ve­zetőjében el­mondta, a jel­le­gében egye­dül­ál­ló törvény ki­dol­go­zá­sá­nál igen körül­te­kin­tően kellett eljárni, hiszen a hatályának több szom­szé­dos or­szág ma­gyar­ságára kell kiter­jed­nie, s eközben nem kelet­kez­het kon­fliktus ezeknek az álla­mok­nak a jogrendjével.

Jakab András, aki szakértő jogászként a törvény egyik kidolgozója volt, részletesen kitért a jogszabálynak azokra a részeire, amelyek korábban a kárpátaljai magyar sajtóban vitát keltettek. Mint kifejtette: azok lesznek jogosultak a törvényben előírt kedvezményekre, akik magyar igazolvánnyal vagy magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkeznek. Az utóbbit a vegyes házasságban élők és az ezekből született 18 év alatti gyermekek kaphatják meg kizárólag a magyar hozzátartozón keresztül. Mivel a cél az, hogy az igazolvány kérdése ne gerjesszen feszültséget, nagyvonalúságot kell tanúsítani, mert ez megtérül – tette hozzá. A törvény elfogadása után fél év alatt számítógépes rendszerrel felszerelt irodák rendszerét kell kiépíteni az érintett területeken az útlevél értékű, megfelelő biztonsági elemekkel ellátott igazolványok kiadásához. Az igazolványok megszerzéséhez ajánlólevélre lesz szükség. Azt, hogy ennek kiadására milyen testület lesz jogosult, a Magyar Állandó Értekezlet fogja eldönteni a törvény elfogadása után. Optimális esetben ez akár már márciusban megtörténhet, miután a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a jogszabálytervezetet.

A HTMH főtitkára vázolta a támogatási rendszer konstrukcióját, amely szerint a törvény hatálya alá tartozók két juttatási csoportban alanyi jogon csak Magyarország területén, illetve különböző alapítványokon, közhasznú társaságokon keresztül nyújtott támogatás formájában a szülőföldjükön vehetik majd igénybe a kedvezményeket például gazdasági és nonprofit vállalkozásokhoz, iskoláztatáshoz, tankönyvvásárláshoz, s a magyar identitást erősítő tevékenységhez. A határon túl létrehozandó alapítványoknak szakmailag le kell fedniük a kedvezményezett területeket.

A tanácskozáson, amelynek munkájába magyarországi részről bekapcsolódott Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul, Tóth István és C. Tóth János, a HTMH főosztályvezetői, a kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak képviselői, nyilatkozatot fogadtak el. Ez a többi között leszögezi: a beregszászi konferencia résztvevői megelégedéssel nyugtázzák, hogy jó ütemben halad a határon túli magyarokról szóló törvény előkészítése. Úgy vélik, hogy annak elfogadása nagymértékben hozzájárul a magyar nemzetiség integrációjához, a határon túli magyarok lehetőségeinek bővítéséhez, a különböző országokban élő magyar népcsoportok megmaradásához és fejlődéséhez. Ebből kiindulva tevékenységükkel támogatják a jogszabály mihamarabbi kimunkálását és elfogadását, a törvény életbe lépéséhez szükséges minden eszköz elősegítését, annak a kárpátaljai és ukrajnai magyarok és az egész magyar nemzet javára történő végrehajtását.

Varga Béla