A falu összefogott a gyermek életéért

Kígyós emberségből jelesre vizsgázott

2001. március 30., 02:00 , 11. szám

Manapság kevés olyan csa­­­lád akad, ahol ne lenne szük­­ség valamilyen anyagi támogatásra. Kiváltképp akkor, ha valaki megbetegszik. A gyógy­szerárak az égig emelkedtek, így hát egyszerűen „nem szabad” megbetegedni. A betegség azonban mindig akkor jön, amikor nem is számítunk rá…

Nemrégiben szörnyű tragédia sújtotta az egyik kígyósi családot. 10 éves kisfiuk, Gyurika, súlyosan megbetegedett. Reggel nem tudták felébreszteni mély álmából. Azonnal a beregszászi járási kórházba szállították, ahol az or­vos kijelentette: Gyurika kómába esett. A hír futótűzként terjedt a faluban. A helyi pedagógusok a tanulók segítségével pénzadományokat gyűjtöttek a kis­fiú megsegítésére, mondván: legalább ennyivel járuljanak hozzá Gyurika gyógyulásához. Az adományok alig 3 óra alatt összegyűltek.

Közben a járási kórházban a kisfiú állapota nem mutatott semmi javulást. Az orvosok meg­állapították, hogy Gyurika vércukorszintje hatszorosa a megengedettnek, és talán az lenne a legjobb megoldás, ha a munkácsi gyermekkórházba szál­lítanák.

A gyermekkórház orvosai azonnal átvették a kis beteget, és a szülőknek megígérték, hogy minden tőlük telhetőt elkövetnek.

A család egyik ismerőse kap­csolatba lépett az egyik debreceni klinikával, ahol ingyen vállalták volna a kisfiú gyógyítását, „mindössze” a szállítási költséget kellett a családnak finanszíroznia, ami persze önmagában is igen jelentős összeg lett volna. A munkácsi kezelőorvos azonban nem vállalta a felelősséget Gyurika átszállításáért, így a kisfiú maradt a munkácsi gyermekkórházban.

Teltek-múltak a napok, de a kisfiú állapota nem javult. Tizenegy napig feküdt kómában. Mikor már azt hitték, csak egy hajszálon múlik az élete, felébredt „hosszú álmából” és megismerte szüleit. Azóta napról napra jobban van, bár még mindig folynak a vizsgálatok.

Végezetül a család nevében szeretnénk köszönetet mondani a pedagógusoknak és a falu minden érző szívű lakosának a segítségért, hiszen emberségből jelesre vizsgáztak.

Reméljük, mire ez a cikk megjelenik, az egész történet csak egy rossz álomnak tűnik majd a család és a falu számára.

Baráth Beáta