KMKSZ: növekvő taglétszám, új feladatok

Középszintű szervezetek közgyűlései a KMKSZ-ben

Az elmúlt hétvégén tar­tot­ták meg rendes évi köz­gyű­léseiket a KMKSZ középszintű szervezetei. Az idei gyűlések meghatározó témái az árvíz­ká­rok felszámolása, a földkérdés és a státusztörvény voltak.

Kovács Miklós, a KMKSZ el­nö­ke Aknaszlatinán, Nagy­szőlősön és Csapon is hangsúlyozta: a KMKSZ küzdeni fog azért, hogy az árvízkárok felszámolásán túl hat­ha­tós intézkedésekre kerüljön sor a hasonló katasztrófák meg­aka­dá­lyo­zására. Az 1998-as árvíz után ezek a lépések elmaradtak, re­mél­he­tő, hogy az idei esetből végre tanul a hatalom, mondotta. Kovács Miklós igen valószínűnek nevezte, hogy az anyaország ezúttal sem hagyja cserben a baj­ba­ju­tottakat. Ezzel kapcsolatban a KMKSZ el­nö­ke kifejtette: a szövetség szerint a rendelkezésre álló eszközöket az árvízkárosultaknak nyújtott ukraj­nai segítség függvényében célszerű felhasználni.

Kitért az elnök a magyar kormány által nemrégiben jóváhagyott státusztörvény tervezetére is. Egyre valószínűbb, hogy az előzetes várakozásoknak megfelelően a törvény még idén megszületik, s jövőre életbe léphet, ami előreláthatóan új és szerteágazó feladatokat ró majd a szövetségre.

Minden jel szerint a jelenleg is érvényben lévő rendszer alapján bonyolítják majd le a 2002-ben esedékes parlamenti és helyhatósági választásokat, mondotta Kovács Miklós, utalva arra, hogy a parlament az elmúlt héten a szükséges mennyiségű szavazat hiányában nem oldotta fel az új választási törvény­nyel szemben emelt elnöki vétót. Ez­zel kapcsolatban a KMKSZ elnöke úgy vélte, a szövetségnek hamarosan meg kell kezdenie a választásokra való felkészülést, s felhívta a figyelmet arra, hogy a pártlistákra leadott magyar szavazatok is értéket képviselnek, vagyis fontos, hogy a magyarság szükség esetén élni tudjon az ebben rejlő lehetőséggel érdekei érvényesítése céljából.

Sari József elnök, értékelve a felső-Tisza-vidéki középszintű szervezet éves munkáját, az Aknaszlatinán megtartott közgyűlésen köszönetet mondott mindazoknak, akik aktívan részt vettek a magyar nyelvű felvételizés lehetőségének biztosításáért és a státusztörvénnyel kapcsolatban szervezett aláírásgyűjtési akciókban, s komoly munkát fejtettek ki a tagszervezésben, a tagság nyilvántartását szolgáló adatlapok kitöltésében. Ez utóbbi eredményeként a tagság 1999-hez viszonyítva több mint 1000 fővel nőtt (5065).

Lapunkkal kapcsolatban többen hiányolták az ukrán TV-csatornák műsorát, illetve a közérdekű információkat. Benedek Imre a KMPSZ elnökségének tagjaként a Felső-Tisza-vidék oktatásáról számolt be, ismertetve az elért eredményeket, hiányosságokat, problémákat. A vita során elhangzott, a Kárpátaljai Magyar Ösztöndíjtanács munkájával kapcsolatban sokan úgy érzik, hogy a Felső-Tisza-vidéket az ösztöndíjak elosztásakor mos­tohagyerekként kezelik. Tamás József, Ak­na­szlatina polgármestere felszólalásában az erők egyesítésének fontosságára hívta fel a figyelmet, Sóbányi Imre, a szlatinai alapszervezet elnöke pedig a helyi millenniumi emlékpark további bővítésének lehetőségéről szólt.

Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási Középszintű Szervezetének elnöke a nagy­szőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában összegyűlt küldöttek előtt tartott beszámolójában kiemelte a státusztörvény elfogadásának meggyorsítására szervezett aláírásgyűjtési akció sikerét, s hogy a középszintű szervezet részt vett a Magyar Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott vetőmag elosztásában, majd a földprivatizációs programban is. A közgyűlés résztvevőit leginkább az emberek földhöz juttatásának kérdése foglalkoztatta, ugyanis, mint elhangzott, sok hajdani kolhoz területén a lakosság még ma sem kapta meg a föld tulajdonjogát igazoló okiratot. Milován Jolán köszönetet mondott Kovács Miklós elnöknek, amiért teljesítette a tavalyi közgyűlés megbízását, s közbenjárt a tiszántúli községek történelmi nevének visszaadása ügyében.

A nehézségek ellenére eredményes és mozgalmas évet tudhat maga mögött a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezete – összegezte a közgyűlésen az elmúlt évben végzett munkát Bakancsos László, a középszintű szervezet elnöke. Különösen az önszerveződés terén jelentősek az eredmények: 6400-ról 8150-re gyarapodott a tagság létszáma a 32 alapszervezetben. Jelentős munkát végzett az elnökség, a választmány és a tagság egyaránt az adatlapok begyűjtése és a magyarországi vetőmagsegély elosztása során, a szervezettség és az összefogás leginkább azonban a státusztörvénnyel kapcsolatos aláírásgyűjtés idején, valamint az idei tragikus árvíz napjaiban mutatkozott meg. A járási szervezet messzemenő segítséget nyújtott a földprivatizálást támogató anyaországi segítség közvetítésében, jelenleg pedig – a megalakult Széchenyi Alapítvány révén – a Zöld Program meg­valósításában. Az elmúlt évben közel harminc rendezvényre került sor a járásban a millennium és nemzeti ünnepeink, kultúránk és történelmünk nevezetes évfordulóinak jegyében. A hozzászólásokból kiderült, hogy a vidék lakosságát leginkább a földkérdés megoldása foglalkoztatja, amiben a Szövetség továbbra is támogatásáról biztosítja a gazdákat.

A munkácsi járási középszintű szervezet közgyűlésén Gulácsy Géza elnök mindenekelőtt a KMKSZ által szervezett jelentős akciók sikeres lebonyolítását emelte ki. Ilyen vállalkozása volt a szövetségnek a tavalyi esztendőben például az anyaországból támogatásként érkezett vetőmag elosztása vagy a státusztörvény támogatására szervezett aláírásgyűjtési akció. Számos kérdés fogalmazódott meg a küldöttek részéről az elfogadás előtt álló státusztörvény­nyel kapcsolatban: kik jogosultak a határon túli magyar státuszra, illetve mire számíthatnak a hivatalosan más nemzetiségűként nyilvántartottak és a vegyes házasságban élők.

A minket ért természeti csapás tovább súlyosbította a vidék lakosságának, a kárpátljai magyarság egyébként is nehéz helyzetét – hangsúlyozta dr. Soós Kálmán elnök, a KMKSZ Ung­­vári Járási Középszintű Szervezetének Csapon megtartott közgyűlésén. Ennek ellenére az elmúlt időszakban sikerült megőrizni a középszintű szervezet működőképességét, a tagság létszámát tekintve pedig növekedés tapasztalható. Dr. Soós Kálmán rendkívül fontosnak nevezte ebben a nehéz helyzetben, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben jussanak el az alapszervezeti elnökökhöz, s rajtuk keresztül a tagsághoz és vissza. Példaértékű esetekként emelte ki az elnök a földkérdésben foly­tatott folyamatos konzultációt, az Új Kézfogás Köz­ala­pítvány által idén tavasz­szal meghirdetett Zöld Program akciót. Ez utóbbival kapcsolatban a küldöttek érthetetlennek nevezték, hogy a támogatás miért nem terjed ki a háztáji földekre is.

N. T. K.