A cél továbbra is a Tisza melléki járás
A KMKSZ XII. közgyűlésén
Kovács Miklós: „Tanúbizonyságot tettünk amellett, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség meg akarja tartani a magyarságot és komolyan veszi a feladatát. Ez a mi élniakarásunk megnyilvánulása, hogy mint közösség élni akarunk, és nem vegetálni, amíg el nem vándorolnak az emberek. Reális perspektívát akarunk nyújtani, fel akarjuk mutatni a kereteket, amelyek között a mi megmaradásunk nemcsak jámbor óhaj, hanem biztosított perspektíva lehet... Minden lépésünkkel hozzátehetünk az emberek hitéhez, nemzettudatához. Azzal, hogy a státusztörvényt kezdeményeztük és meghozásához hozzájárultunk, a hitet tudtuk erősíteni, hogy az emberek elhiggyék: érdemes ittmaradni, és van esélyünk közösségként megmaradni.”
Szombaton Beregszászon tartotta XII. közgyűlését a több mint 30 ezer tagot számláló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amelynek közel félezer résztvevője a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét és jövőbeni kilátásait elemezte, különös tekintettel a térséget a közelmúltban sújtó katasztrofális árvízre.
Elnöki beszámolójában Kovács Miklós, az ukrán parlament képviselője a KMKSZ legnagyobb súlyú politikai céljának továbbra is a kárpátaljai tömbmagyarság településeit átfogó Tisza melléki járás létrehozását nevezte. Szerinte csak így érhető el, hogy a kárpátaljai magyarok a lehető legnagyobb mértékben vehessenek részt saját sorsuk irányításában, s ezáltal biztosítható maximálisan a kárpátaljai magyarság megmaradása. A KMKSZ legfontosabb célja ugyanis a kárpátaljai magyarság megtartása.
Kovács szerint helyes választás volt, hogy a szervezet nem csatlakozott egyetlen ukrán politikai párthoz sem. A kárpátaljai magyarok csak saját erejükre támaszkodhatnak, és a jövőben is csak alkupozíciót kiharcolva tudják érvényesíteni érdekeiket – tette hozzá.
A szónok fordulópontnak nevezte a készülő magyarországi státusztörvényt az anyaország és a határon túli magyarok viszonyában.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke felszólalásában határozottan visszautasította, hogy az 1998-asnál katasztrofálisabb idei árvizet egyes ukrajnai és kárpátaljai politikai erők rémhírterjesztésre, Magyarország elleni hangulatkeltésre használták fel még a kárpátaljai magyarság körében is.
A közgyűlést köszöntő beszédében Szabó Tibor, a HTMH elnöke hangsúlyozta: a magyar kormány nagyra értékeli a KMKSZ következetes politizálását. A készülő státusztörvény kapcsán elmondta: a jogszabály elkészítésekor az érintetteket megkérdezték saját sorsuk alakításáról, s a státusztörvény elfogadása után pozitív megkülönböztetésben fog részesülni a határon túli magyar az anyaországban.
Szabó sajnálatosnak mondta, hogy az árvíz kapcsán Ukrajnában olyan álhírek is terjedtek, miszerint a 41-es főút átvágásával a magyar hatóságok szándékosan árasztottak el ukrán területeket. Mint rámutatott: a magyar kormány épp a károk elhárítása céljából küldött 400 ezer homokzsákot, 30 ezer liter üzemanyagot és 30 szivattyút Kárpátaljára. A HTMH-elnök arról biztosított, hogy a kisebbségi ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottság e heti kijevi ülésén a magyar fél tájékozódik az ukrán kormány árvíz utáni újjáépítési programjáról is, s Budapest ennek függvényében dönt majd a magyarországi támogatásról.
Beszédében Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke történelmi jelentőségűnek mondta, hogy tizenkét évvel ezelőtt a határon túli magyar közösségeknek példát mutatva elsőként a kárpátaljai magyarok alakítottak szervezetet, s tavaly 40 ezer aláírással támogatták a státusztörvény megalkotását. A politikus kitüntetettnek nevezte a Fidesz kapcsolatát a KMKSZ-szel nemcsak annak kapcsán, hogy vezetőik azonos generációba tartoznak, hanem mert a kárpátaljai magyar szervezet heroikus erőfeszítéseket tesz az egyik legmostohább sorsú határon túli magyar kisebbségért. Kövér hangsúlyozta: a Fidesz támogató figyelemmel kíséri a Tisza melléki járás és a vereckei honfoglalási emlékmű ügyét. Hozzáfűzte: Magyarország érdekelt Ukrajna európai integrációjában.
Csurka István, a MIÉP elnöke a KMKSZ közgyűléséhez írt levelében, amit Fenyvessy Zoltán országgyűlési képviselő olvasott fel, hangsúlyozta: az anyaországnak kötelessége, hogy kézzelfogható segítséget nyújtson az árvíz nélkül is súlyos gazdasági helyzetben lévő kárpátaljai magyarságnak. Helyesnek nevezte, hogy a magyar kormány tárgyalásokat kezdett az ukrán kormánnyal az újjáépítést illetően.
A kárpátaljai megyei állami közigazgatási hivatal nevében Mikola Tovt, a nemzetiségi főosztály vezetőjének helyettese nagyra értékelte a KMKSZ tevékenységét, s egyben köszönetet mondott a magyar kormánynak az árvíz idején Kárpátaljának nyújtott segítségért és a szolidaritásért.
A mandátumvizsgáló bizottság jelentése szerint 2000 végére a KMKSZ tagsága 103 alapszervezetben 32 820 fő volt.
Brenzovics László alelnök indítványozta, hogy az ezévi tagsági díjat ajánlják fel az árvízkárosultak megsegítésére. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.
A közgyűlés jóváhagyta az elnökség január 15-i ülésén elfogadott alapszabály-módosítási javaslatokat, döntött arról, hogy a tagdíj összege ezentúl 25, illetve 50 kopijka lesz. A közelmúltban kezdeményező csoport alakult, amely létre kívánja hozni a KMKSZ ifjúsági szervezetét. A közgyűlés úgy határozott, a KMKSZ támogatja és segíti az ifjúsági szervezet létrehozását.
Varga–Baráth
