Hűséges volt Rómához és a híveihez

Romzsa Tódor-szobor Lakitelken

2001. május 4., 02:00 , 16. szám

Március 24-én a lakitelki Népfőiskolán a Szent István-kápolna előtti parkban–Mindszenty József bíboros, hercegprímás és Ravasz László református püspök szobra után – felavatták Romzsa Tódor görög katolikus munkácsi mártír püspök mellszobrát, Makk József szobrászművész alkotását.

Romzsa Tódor 1911-ben született Nagy­­­­­bocs­­kón, Rómában végezte teológiai tanulmányait. 1936-ban szen­telték pappá, 1944-ben püspökké. A szovjet bevonuláskor már ő állt az egyházmegye élén. Meggyilkolását különös kegyetlenséggel hajtotta végre az államvédelmi hatóság apparátusa. A temp­lom­szen­te­lésről hazafelé tar­tó püspök lovas kocsiját katonai teherautóval elgázolták, majd a sebesülteket vasdorongokkal agyba-főbe verték. A merénylet itt nem járt sikerrel, a súlyosan sérült főpap kórházba került, ahol a szerető gondoskodás ellenére egy óvatlan pillanatban egy álruhás „nővér” megmérgezte.

A szoboravatás alkalmából kon­celebrált szentmisén Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte: Romzsa Tódor élete imádsággal indult, tanulással folytatódott, majd vértanúságával tette fel arra a koronát. Évtizedeken keresztül elhallgatták, még sírjának helyét sem volt szabad tudni, de az Isten nem engedi, hogy az őt választók feledésbe merüljenek. Az egyház sikerei mögött ott a vértanúk vére, ez örök biztatásunk és megváltásunk.

Gyulay Endre szeged-csanádi püspök a már­tír kétféle hűségét emel­­te ki: Romzsa Tódor hű maradt a római pápához, amikor nem engedte a beolvasztást az ortodox egyházba, valamint hű maradt saját nyájához, a legnehezebb időkben sem hagyta cserben híveit.

Szőke János ar­ra emlékeztetett, amikor 1994-ben elvállalta a boldoggá avatás előkészítését, nem tudta még, mekkora fába vágja fejszéjét, s hogy ez sikerülni fog. Örömteli hír, hogy Rómában bejelentették, II. János Pál június 24-27. közötti ukrajnai látogatásán boldoggá avatja Romzsa Tódort, Kárpátalja vértanú püspökét.

Maszlej Mihály atya, az egyetlen ma is élő szemtanú, aki a püspökkel együtt utazott a lovas kocsin a végzetes úton, s maga is súlyosan megsérült a merényletben, kijelentette, 54 éve hordja lelkében a történteket, s örül annak, hogy ő kapta az utolsó püspöki áldást.

Az Új Ember c. lap nyomán